2022, ÁPRILIS 3.- A PALICSI KAKAS-SORI HIRES KÖLTŐ: KAKAS JÓZSEF VERSEI

írta | ápr 3, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Költészet, Videó

16489997745838827279148762995088

Kakas József 1939. Január 30-án született Palicson a Kakas-soron. Édesapját, Tito partizánjai, a háború utáni megtorlásokban, 1944 őszén, ítélet nélkül kivégezték.

A szabadkai Tanítóképzőt, Dr. Bori Imre mentorálásával végezte 1954-1960 között. Utána tanítóként dolgozott, és Írásai a vajdasági magyar lapokban jelentek meg.

1970-ben Szabadkán a Dubravka cukrászdában megrendezett “Legszebb szabadkai férfi” versenyen, Torok Sándor festőművészt megelőzve, az első helyen végzett. Ezek után a szabadkai hölgyek évekig rajongtak érte.

1970-es években ő volt a szabadkai városházán működő, Városi Múzeum által megindított Múzeumi Éjszakák, irodalmi-zenei műsorainak konferansziéja.

1968-1973 között a Szabadkai Rádió főmunkatársa, majd 1973-1991 között az Újvidéki Rádió szerkesztője lett.

A balkáni háború elöl Kecskemétre költözik és 1994-2004 között a Kecskeméti Tv munkatársaként dolgozott. Tizenöt éve, hogy nyugdíjba vonult és Szegeden él.

Kakas Józsefnek 4 gyermeke és 8 unokája van. A kitűnő memóriával rendelkező, 83 éves költő emlékiratain dolgozik.

20200227szabadka vaza szecesszio akvarellfestmeny
KÖNYÖRGÉS, 

sebhelyes a világ
kárpátalja
letépte láncát a gonosz
az imák nem válnak jó tetté
sír Mária az Atya a Fiú és a Lélek
sírnak a fák a bokrok a növények
a madarak az állatok a sziklák
a Föld

ne feledjétek 
az  új világháború után az ember 
kövekkel vívja meg hadakozásait

könyörgök a Gyermekekért az Emberért
de nem szólalnak meg a harangok
hiába alkotta meg művét az íróóriás
akiért a harangok szólnak

az elektromos médiákból változatlanul
csak a duhaj árad
a vallások továbbra is egymásnak feszülnek
de nem hidakat teremtenek
az emberek szívéhez lelkéhez
hanem gyakran isteneik nevében 
árkokat ásnak 

szűnjön meg végre
ez a végtelen ádáz versengés
ne győzni akarjunk mindenáron 
hanem a jót 
ne csak a gondolataink által 
hanem tetteinkkel is 
plántáljuk a valóságba

engedjétek a Jóság
az Élet magvait kibomlani
hogy a Béke szent oltárán
mindannyiunk gyönyörére
örökkön virágozzanak


ARCOD HÓVAL FÖDÖM

Vértavadon, vértavamon
duhaj és ledér hattyú-tűz-lény,
időd már fogytán, nem mentelek.
Hamu-hullád mélyén
a megváltás humuszába rejtem, 
hova gondolataim  szomorú halai
nem járulhatnak, emlékezetem
hű anyaebei nem érezhetnek.
A szertartás, ígérem,
keresztény lesz és példaképes.
A nap tövis-glóriát fon,
a fák s a füvek mosolyognak,
a göröngyök megkétszerezik  önsúlyukat,
s én kóclabdáját a szerelemnek
odarepítem a gyermekeknek.
Arcod lepel helyett
jéggel és hóval födöm,
sírod álcázom ágakkal, levelekkel...
Süntettemről nyilvánosság előtt
hallgatok, mint a sír, esküszöm.
Aduttom: nem is ismertelek.
Alibim: a kérdés időben
épp e versnek végire
a pontot tettem.


TÖRVÉNY

Az Úr: 
Ez a gyolcs-fehér madár, itt
perkelő Nap-közelben,
vágyaid kerengő sirálya,
megérintem, és csillaggá dermed.

A suhogó nádszálak, 
lelkem éterébe forrva,
mélyedből szökkenő erek
aranykópjákká váltam.

A Víz:
Üveg-  és iszap-hús-testem,
mint az ásványt a világló ércek,
átszövik bíbor és ezüsfonalaid.

Gondolataim fáradt halai
fény-kutaid köré gyűlnek.
Léteddel virágzik méhemben az élet.


A POLIP

A kagyló a tengerek
időtlen költője.

A mélységben él,
kormos medúza-lámpák,
ragadozó polip-
és hínár-végzetek,
fény-lelkű egyedek
titkos világában.
S míg küzd, akaratlan,
parányi, rózsaszín szívével
az idegen és sértő
anyagszemcse ellen,
kiizza lelkének
tanúság-vádját.

A kagyló a tengerek
névtelem Homérosza.

7 NAP – 1968

Névtelen 1
Névtelen 2

Kategóriák