A világhírű Jugoszláv énekesnő, Tereza Ana Kesovija az idén ünnepli 84. születésnapját. Tereza sikeres karriert futott be Franciaországban is. Számos koncertet adott világszerte, egyike azon kevés jugoszláv zenészeknek, akiknek telt házas koncertjei voltak a The Royal Albert Hallban , a L’Olympiában és a Carnegie Hallban.
Tereza Dubrovnikban született, vagy 50 éve én is ott ismerhettem meg. Már 1962-ben, röviddel profi karrierje kezdete után megnyerte első nemzetközi versenyét az olaszországi Saint-Vincentben.
1965-ben Franciaországba költözött, és Párizsban híres sztár lett. 1967-ben La chanson de Lara címmel készítette el első hanglemezét amely több mint 50.000 példányban kelt el. A francia sajtó gyakran La bête de scene -nek vagy Super-Dalida- nak nevezte. 1968-ban nagysikerú koncertet adott a párizsi L’Olympiában.
1970-ben Tereza már világhírű sztár. Számos híres fesztiválon lépett fel (Mexikóvárosban , Rio de Janeiróban , Sopotban , Palma de Mallorcán , Szófiában , Isztambulban stb.)
Jugoszláviában a Nono, moj dobri Nono (Nagypapa, Kedves Nagypapám) című dala népszerű volt. Claudio Villa rögzítette az „Il tuo mondo”-t, Tereza „Nono”-jának olasz változatát, Mireille Mathieu pedig a francia „Pour deux coeurs qui s’aiment”-t.
Az 1980-as években továbbra is turnézott szerte a világon, valamint több lemezt is rögzített Franciaországban. Többször kitüntették az év legjobb jugoszláv énekesnője díjjal, lemezei arany-, platina- és gyémántlemezek lettek. Radiográfiája szerint a Columbia Records több mint 100 lemezét adta ki.
1999-be Jacques Chirac a művészetek és kultúra lovagi címével tüntette ki Terezát. Emellett megkapta a Humanizmus Arany Kartáját is. 2010-ben a zágrábi Lisinski Hangversenyteremben a „Jos se srce umorilo nije” című koncerttel ünnepelte 50. életévét a színpadon.
Tereza anyanyelvi szinten beszél franciául, oroszul, spanyolul, olaszul és angolul. Néha dalai közben is nyelvet vált.
Tereza ma Dubrovnikban él egy 300 éves régi arisztokrata palotában.
