Ukrajna teljes területének közel 55 százaléka szántóföld, méghozzá olyan gazdag termőrétegű földek, amelyek óriási mezőgazdasági értéket képviselnek. Egy év leforgása alatt 17 millió hektárnyi ukrán termőterület került amerikai kézbe, a területeken csupán 3 multi osztozik.
Ahogy az Amerika-barát Petro Porosenko hatalomra került, 2015 januárjában Soros György hat hónapra Ukrajnába utazott. Feltárjuk a befektetési lehetőségeket Ukrajnában, és ha és amikor befektetünk, bejelentjük – mondta azonnal. A milliárdos három olyan területet nevezett meg, amelyekbe pénzt fektet be, ezek közül az egyik – a legfőbb – a mezőgazdaság. Azt mondta, az ország lakosságának 70 százaléka a mezőgazdaságtól függ, ráadásul ezen a területen óriási tartalék van a termelékenység növelésére .
Soros György milliárdos spekuláns már 2015-ben ellátogatott Ukrajnába. Ekkor három területet nevezett meg, amelyekbe pénzt fektetne, az egyik a mezőgazdaság, írta akkor az NV ukrán hírportál.
Petro Porosenko és Soros György nagyon jóban voltak. Porosenko épp azután került hatalomra, hogy a Soros-hálózat hathatós közreműködésével megbuktatták Viktor Janukovicsot, Ukrajna oroszbarát elnökét. Janukovics távozásához a véres forradalomba torkollott Majdani események vezettek, amelyekben Soros ukrajnai alapítványa, a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány is aktívan részt vett, az ország új vezetésébe pedig már könnyedén beszivárogtak Soros megbízható emberei, hogy az amerikai üzletember érdekeit érvényesítsék.
Erről a Nemzetközi Reneszánsz Alapítványnak a vezetője Jehven Bisztrickij is beszélt. Egy interjúban mondta el, hogy milyen anyagi támogatást nyújtottak a Majdani események alatt a tüntetőknek. A szervezésen kívül ruhákat, sátrakat, ételt biztosítottak a demonstrálóknak, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy ne hagyjon alább a tüntetők lelkesedése. De egy orvosi csapatot is támogattak, hogy el tudják látni a sebesülteket.
A módszer a szokásos volt: a Soros György bőkezű pénzügyi támogatását élvező alapítványok és szervezetek évtizedeken keresztül építkeztek Ukrajnában, egyre nagyobb befolyást szerezve, majd a békés diáktüntetésnek induló Majdan téri eseményekben is szerepet vállaltak. A Reneszánsz Alapítványnak is nagy szerepe volt a Janukovics-kormány megbuktatása után az új kormány és a civil szervezetek közötti párbeszédben.
Az Alapítvány stratégiai tanácsadó testületeket hozott létre a minisztériumoknál, amelyek kidolgozták az olyan reformok végrehajtásának dokumentumait, mint például a decentralizáció, az e-kormányzás, az állami vállalkozások privatizációja, a dereguláció, az oktatás megváltoztatása, az oktatás reformja, az egészségügyi reform és az antikorrupciós reformok, mondta Bisztrickij.
Vagyis jól látható, hogy Soros Alapítványa a kormányzás minden területére beszivárgott, és szinte minden területet befolyásolt. Elmondta, hogy több mint száz emberük dolgozott a különböző minisztériumoknál. Tehát Soros György szinte másnap kopogtatott az ajtón, amint Porosenko hatalomra került.
Petro Porosenko és Soros György 2015-ös tárgyalásuk során egyetértettek abban, hogy az ukrán Nemzeti Reformtanács jó fórum a jogalkotási kezdeményezések és a reformok végrehajtásához szükséges eszközök megvitatására. A tanács később tárgyalta az ukrán földeladási moratórium megszüntetésének kérdését is. A reformok pedig az amerikaiak kedvére történtek. Az antikorrupciós program jellegéről például sokat elárul Joe Biden és fiának esete: a jelenlegi elnök (akkori alelnök) még a főügyész kirúgását is elérte, hogy Hunter Biden ügyei ne lepleződjenek le.
Ugyanebben az évben, 2015 márciusában a milliárdos már arról beszélt a Der Standard osztrák napilapnak, hogy kész egymilliárd dollárt befektetni Ukrajnában. Soros még ebben az évben, 2015-ben Ukrajna egyik legnagyobb magántőke-befektető vállalatával, a Dragon Capitallal közösen létrehozta az Új Ukrajna Alapot (New Ukraine Fund). Az alap célja az volt, hogy az ukrán gazdaság számos ágazatába befektetéseket keressen, és tőkével és vezetői támogatással lássa el a cégeket a teljesítmény fokozása és a technológiák fejlesztése érdekében.
Nem lehet véletlen az sem, hogy még szintén ebben az évben a spekuláns 119 millió dollár értékben ruházott be a Monsanto nevű amerikai multinacionális vállalatba, mely az Ukrajnát felvásárló amerikai cégek egyike.
Az oroszbarát országvezetés megbuktatása után egyébként az IMF is egyre nagyobb nyomást helyezett Ukrajnára, hogy törölje el a föleladásra vonatkozó moratóriumot. Ez 2021 nyarán történt meg, ekkor engedélyezte Zelenszkij a külföldi vásárlók tulajdonszerzését. Nem meglepő mi történt: a korábban mindent megígérő nagy amerikai mezőgazdasági cégek és ukrán segítőik néhány hónap alatt felvásárolták Ukrajna területének majdnem egyharmadát. A korábbi ígéreteikből pedig, amely – többek között – kedvező hitelekre és népszavazásokra vonatkoztak, semmi nem lett. A mostani háborús inflációban pedig az extraprofitot az amerikai nagy cégek teszik zsebre, miközben Ukrajnát teljesen kisemmizik.
Mostanra egyes források szerint a multinacionális óriásvállalatok – és a mögöttük álló befektetők, alapok – Ukrajna területének 28 százalékával rendelkeznek. Az ukrán földek külföldiek kezére való átjátszását az amerikai külügyminisztérium, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank sürgette. Az ukránok sokáig ellenálltak, de Zelenszkij alatt már nem.
Míg az elmúlt évtizedekben az arany vagy épp a kőolaj miatt keltek csatára egymással nagyhatalmak, a jövőben az olyan alapvető szükségletek állnak majd a konfliktusok középpontjában, mint a víz vagy a termőföld. A globális felmelegedés, az éghajlatváltozás miatt egyre fontosabb kincs lesz a jó minőségű termőterület. Az úgynevezett csernozjom vagy feketeföld ugyanis a világ legértékesebbike, ára lassan az arannyal vetekszik. A történelem során sokan szerették volna rátenni a kezüket, s most úgy tűnik, hogy az amerikaiak lesznek a befutók.A már említett tranzakcióknak köszönhetően a tengerentúli óriásvállalatok hosszú időre bebetonozhatják ukrán érdekeltségeiket a termelésben, a feldolgozásban és az exportban is, amivel óriási profitra tehetnek szert.
