Megfüröszt engem Szerkesztő Gazdánk rendre, baráti szeretetében, személyemre méltatlanul pazarolt gesztusokban. Széjjelhagyott életművem itt kapirgálhatom össze, ahogyan csak méltóztatok élni a lehetőséggel… Erre gyakran szigorú, atyai intelmekkel ösztökél – háromévnyi korkülönbségünk minden turbó-nyomatékával. Most, jó lélekműtős érzékkel megint eltalálta az érző és emlékező idegeket… Jellemzően, a szívekorláttalan Kollár barátomnak jutott eszébe, hogy én megírhatnám azt, amit most valóban megírok…
(Már most elnézést, a képek bizony fakultak – nem úgy, mint az emlékek…!)
a Papa nevében is!
Hetven éve, ma hetven esztendeje…
Deleje a vágynak s a féltve őrzött reménynek,
vezetgette őket fent, csillagtól csillagig,
s itt lent ablaktól ablakig.
Tudták is ők, hányat csikordul a világ addigalá, mire oltványuk
szerelmes ölelésükből sarjadt csemetéjük,
odvas falomb módján, szóleveleket kezd hullatni, hetvenedvén maga is?!
Hetven év együtt, bruttó, oda fentre – nettó tisztes ötvenöt, itt lent…
Drága Apám, tizenötéve azt mondta a hűdő világnak,
„ebből nekem elég” és sokáig fújkálta el elméje gyertyalángját…
Igen ám, de mit mondjunk most a példázatos Édes Anyánknak,
aki nemcsak egyszülöttjének és az övéinek,
de család és barátok velünkélő Örök Mamijaként is
viseli, töretlen és és panasztalan,
ezt a mostani világot,
szeret bennünket és
nem mer minket itthagyni…?!
Mert mi meg ezzel zsaroljuk…!!!
Mert véghetetlen türelemmel, mindentmegértéssel,
féltő magaadással, örökös jóságbizonygatással
– úgy tűnik,
ez, a Világ Egyetlen Reménysége!
Ez a hetven év…
s ezt tudja jól Ő is!!!
Tartson Örökké!
Se több, se kevesebb nem volt ez a házasság, mint bármelyikünké a 20., vagy bármelyik századból… De benne volt minden, ami megtart, külön-külön és összetart együtt… Odaadás – lemondás, áldozat – elfogadás, helytállás – megbocsátás, tisztelet – megbecsülés, kitartás – hála… Próbálom az előkotorászott régi fényképek címadásában is megragadni a legfontosabbakat… Nyilván, nem fog menni, mint az se, hogy megköszönjünk mindent!
– …!
Az én drágáim pedig Békéssámsonban, a Défosz rendezvénytermében, mindenki tetszésére, ezer izgalom kíséretében elropják a kötelezőket, mint a kertészcsalád és a tönkrevágott kulákcsalád egybekelt gyermekei…
A filmszínésznő szépség és a hőstenor egymást választják
(na és majd engem…)
Kilenc napja alakult meg a Rákosi kormány… Ebben az évben indultak el Amerikában az első színes tv-adások, és az USA végrehajtja az első H-bomba kísérleteit; Budapesten átadják a felújított Petőfi hidat… Az irodalomban ez az év ad életet a Godot-ra várva, Az öreg halász és a tenger és az Édentől keletre című, világra szóló műveknek, míg a zenében ekkor indul meg a Gibson Les Paul, a világ egyik meghatározó elektromos gitárjának a gyártása és John Cage kortárs zeneszerző ekkor „mutatja be” a 4 perc 33 másodperces „csend” alkotását…
Az igazgató-tanítóbácsi családjával is és az iskolában is tele rajongással…
