2022. AUGUSZTUS 23.- ÉLJEN A SZERELEM

Szerző: | aug 23, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Színház, Videó, Zene

cultura feleki kamill honthy hanna
Csárdáskirálynő: Feleki Kamill és Honthy Hanna

1914 tavaszán Leo Stein és Jenbach Béla azzal az ötlettel keresték fel Kálmán Imrét, hogy operettet kellene írni egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánt megfogta az ötlet, és három héttel a találkozás után Stein és Jenbach átadta neki a szövegkönyvet (németül). Kálmán ekkor visszavonult egy kis üdülőhelyre, hogy nyugodtan dolgozhasson. Közben kitört a világháború, és Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.” Egyéves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai Bad Ischlben, és végül itt fejezte be az operettet.

A bécsi bemutatóra 1915. november 13-án került volna sor a Johann Strauss-színházban. Az időpont azonban eltolódott, mert Josef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premiert eltolták november 17-re. A legenda szerint a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Erich Müllert, hogy november 13-án, pénteken ne mutassák be darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett. (A valóságban 1915. november 13-a szombatra esett.)

Időközben az eredeti cím is megváltozott, az Es Lebe die Liebéből (Éljen a szerelem) Csárdásfürstin (Csárdáskirálynő) lett. Az ősbemutató színészei között volt Mizzi Günther, a Csárdáskirálynő, Nyárai Antal, Kerekes Ferkó szerepében, akit a színház másfél év után sem akart elengedni, ezért a hazai bemutatón id. Latabár Árpád játszotta szerepét.

A magyar bemutatásra 1916. november 3-án került sor. A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le. Az első előadások Csárdáskirályné címen futottak. A Csárdáskirálynő szerepét Beöthy – a Király Színház igazgatója – Kosáry Emmára osztotta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, hogy ezután végleg az operett világában maradt. Edwin herceg szerepét Király Ernő, Stazi grófnőt Szentgyörgyi Ida alakította. Beöthy ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.

Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.

A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírta, a primadonna szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves Honthy Hanna számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét, és kibővítették Miska szerepét, a harmadik felvonás színhelyét pedig egy hotel halljából a karlsbadi sétányra helyezték át.

Fontos és formabontó bemutatónak számít az 1993-ban, a kaposvári Csiky Gergely Színház által bemutatott, nagy vihart kavart előadás. A szövegkönyvet ismét átírták, a történetet és a karaktereket a műfajra jellemző könnyedséggel ellentétesen realizálták, ezáltal az előadás egyfajta sötét tónust kapott. Az operett keletkezésének idejére (1916) jellemző minden politikai, társadalmi és történelmi esemény bekerült az előadásba többek között az első világháború, a monarchia, a nemesség dekadenciája, ezért is lett az előadás címe 1916. A Csárdáskirálynő. A darabot Mohácsi János rendezte, Cecíliát Molnár Piroska, Edvint pedig Kulka János alakította. Az előadás hatalmas siker lett, a televízió is rögzítette és többször leadta. Azonban voltak, akik felháborodtak az újszerű megközelítésen.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!