2022. augusztus 25-én Szabadkán 90 éves korában elhunyt FISCHER VERONIKA. Lánya, Zapletán Veronika, a VÍRUSNAPLÓ munkatársa az alábbi verssel búcsúzott tőle a szabadkai Bajai úti temetőben:
DRÁGA ANYUKÁM Anyukám, hozzád írom e verset, Neked szól most minden gondolatom, Halálos ágyadon gondolatban veled vagyok. megölellek, hozzád bújok, simogatlak, csókolgatlak, füledbe szeretet és hála szavait suttogok. Álomba ringatlak, mint te engem kiskoromban, Homlokodat simogatva, csókot adok szemhéjaidra, és tudom kinyitni őket már nem fogod. Aludjál szépen békességben, vess el magadtól minden gondot. legyen nagyon szép a végső álmod Veled vagyok elkísérlek, Hogy búcsút mondj minden szerettednek! Bűneidet már megbántad, meggyóntad, a Teremtő megbocsájtott, feloldozott. Lelked tiszta és nemes, bocsáss meg Te is mindent mindenkinek! Miattunk ne félj ne aggódj, Hiszen a Te utódaid vagyunk! Tőled jó példát, sok jó útravalót kaptunk. Csak a testedtől búcsúzunk, mely fáradt és fájdalmaktól meggyötört, de lelked itt marad, hiszen tudod a lelkünk az örök! Veled van a szívünk a lelkünk, a hálánk és a szeretetünk! Karjaimban tartalak, simogatlak, végső álmaidban csókolgatlak! Aludjál szépen anyukám!
Zapletán Veronika levele a VÍRUSNAPLÓ főszerkesztőjéhez:
Drága Kollár Feri! Mély hálával gondolok Rád, egy igaz és nemes szívű barátra aki feltételek nélküli szeretetével isteni ajándék mindazoknak akik ezt megérdemlik. Nem tudom hogyan, de úgy tűnik én is ezek az emberek közé tartozom. Jelenléteddel nagyon megtisztelted az anyukámat, amikor megsimogattad a képén az arcát úgy éreztem nem csak az ö szívét, lelkét simogattad hanem az enyémet is. Minden veled eltöltött perc gyógyír nekem. Amikor csak tudsz jöjj, jöjjetek. Közben mindenkit elbűvöltél, a hangulatot nemesé és színvonalasa tetted. Köszönöm neked és a Mindenhatónak hogy a Barátom vagy, és amint a tegnapi napon bebizonyítottad: lélekben és testben Barát. Nagyon szeretlek: Very
