Az Origo írja: Ugyan Brüsszel folyamatosan Magyarországot próbálja meg korrupciós vádakkal támadni, a valóság az, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság hemzseg a korrupciós ügyektől. A napokban éppen Eva Kaili az EP alelnöke bukott le, aki Katartól fogadott el kenőpénzt azért, hogy gazdasági és diplomáciai támogatást nyújtson az ország számára a világbajnokság előtt. A házkutatás során 600 ezer eurót is találtak a vezető szocialista politikusnál, miközben az apját egy pénzzel teli bőrönddel fogták el. A brüsszeli vezetők megpróbálnak úgy tenni, mintha ez egyedi ügy lenne, a valóságban azonban szinte hetente kerülnek elő újabb és újabb koruupció-gyanús ügyek az EU legfelső vezetésében. Sok esetben uniós biztosok, vagy egyenesen a Bizttság elnöke, Ursula von der Leyen keverednek gyanúba.
Lehullt az álarc Brüsszelről a korrupciós botrány miatt
A napokban letartóztatták a Magyarország elleni támadásokban aktívan résztvevő Európai parlament alelnökét, a szocialista Eva Kailit, valamint további négy politikust is, mivel a rendőrség, illetve a belga föderális ügyészség gyanúja szerint belekeveredtek egy Katart is érintő korrupciós és pénzmosási botrányba. A vádak szerint az ország politikai és stratégiai pozíciókkal rendelkező tisztviselőknek fizetett jelentős összegeket, illetve adtak ajándékokat, így próbálták befolyásolni az Európai Parlament politikai és gazdasági döntéshozatalát..
A juttatásokért cserébe a lefizetett politikusok befolyásukat kihasználva próbálták meg javítani Katar nemzetközi megítélését, de ezek között is kiemelkedőn fontos volt az olyan ügyek eltussolása, mint például a világbajnokságra épített stadionok körül kialakult botrány. Ugyanis mint kiderült, Katar számtalan munkajogi visszaélést követett el a stadionok építésekor, melynek közvetlen eredményeként vendégmunkás halt meg. Mostanra már az is bebizonyosodott, hogy Katar a rendezés jogát is korrupciós úton szerezte meg: döntéshozókat fizettek le.
A belga rendőrség az ügyben házkutatásokat is tartott, ennek során 600 ezer euró készpénzt is találtak az Európai Parlament alelnökénél, Eva Kailinél, apjánál pedig egy készpénzzel teli bőröndöt.
Kaili szerepe a korrupciós botrányban megkérdőjelezhetetlen, ráadásul az ügy sajátossága, hogy november elején, tehát még a világbajnokság kezdete előtt találkozott Ali bin Samikh Al Marri katari munkaügyi miniszterrel, üdvözölte az ország elkötelezettségét a munkajogi ügyekben.
Majd az Európai Parlamentben is arról beszélt, hogy Katar vezető szerepet tölt be a munkaügyi reformok terén.
Azóta már tudjuk, hogy a világbajnokság stadionjainak és infrastruktúrájának kiépítésén dolgozó munkások embertelen körülmények között éltek, a legalapvetőbb jogaikat sem tartották tisztában és 6500-15000 közé teszik a borzasztó körülmények miatt meghalt munkások számát.
Az Európai Bizottság elnöke is súlyos ügyben érintett
Ursula von der Leyen még 2021 márciusában folytatott előzetes tárgyalásokat a Pfizer főnökével, Albert Bourlával. Kiderült az is, hogy gyakran SMS-ben folytattak megbeszéléseket a vakcinabeszerzésekről. Ezek az SMS-ek viszont rejtélyes módon „eltűntek” az Európai Bizottság elnökének telefonjából – legalábbis nem hajlandó kiadni őket.
Von der Leyen telefonos egyeztetéseit követően a Bizottság meg is állapodott a BioNTech/Pfizer által gyártott koronavírus elleni vakcina 1,8 milliárd adagjának szállításáról. Az EB elnöke tehát egy 35 milliárd eurós ügyletet kötött meg úgy, hogy erről a közvélemény gyakorlatilag semmit sem tud, az egyeztetések pedig telefonon küldött üzenetekben, vagy éppen négyszemközt történtek.
ovábbi aggályokat jelent az is, hogy Ursula von der Leyen férje, Heiko von der Leyen 2020 decembere óta a sejt- és génterápiákra szakosodott Orgenesis amerikai biofarmakon cég orvosi igazgatója, amely szoros kapcsolatban áll a Pfizer/Biontech vállalatokkal, többek között együtt végzik a hírvivő RNS-en alapuló genetikai terápiák fejlesztését.
z is gyanús, hogy az Orgenesis nevű vállalat bevételei akkor kezdtek el megugrani, amikor Heiko von der Leyen 2020 decemberben váratlanul orvos-igazgató lett. Ezt követően nem csak a megrendelések száma kezdett növekedni, hanem bőséges érkeztek uniós, illetve uniós tagállami források.
A vakcinabeszerzésen más uniós politikusok is gazdagodtak
Stella Kyriakides, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa az a vezető uniós politikus, aki a kezdetekben mindent megtett annak érdekében, hogy a koronavírus-járványt megpróbálja elbagatellizálni, miközben folyamatosan támadta a tagállamokat és megpróbálta áthárítani a felelősséget.
A leginkább azonban arról ismert, hogy az ő aláírása is szerepel azokon a vakcina-beszerzési szerződéseken, amelyeket Brüsszel kötött meg úgy, hogy azok a gyógyszerészeti cégeknek kedvezőek legyenek.
2021-ben aztán férjével közös számlájára váratlanul 4 millió euró érkezett. Ezt a tranzakciót Kyriakides a kezdetekben azzal magyarázta, hogy csupán hitelről van szó, azonban semmilyen bank nem adott volna neki ilyen méretű hitelt, mert semmilyen fedezete nincs rá.
Kiryakides már korábban is keveredett gyanús ügyeletekbe hazájában, Cipruson. Ő privatizálta ugyanis családjával együtt az onkológiai kezelést Cipruson, majd miután mmegvásárolták, egekbe emelték az árát.
Saját szavazóit lopta meg a korrupt EP képviselő
Még 2019 áprilisában robbant ki korrupciós botrány Brüsszelben, amikor kiderült, hogy Elmar Brok, a német CDU akkori rangidős európai parlamenti képviselője pénzt szedett be a parlamenti látogatóitól, hogy fedezze a költségeket, miközben ezeket az összegeket a parlamenttől is visszaigényelte.
Brok egy meglehetősen jövedelmező csalási rendszert alakított ki, amelynek köszönhetően két év leforgása alatt törvénytelenül jutott 18 ezer euróhoz. Az egyébként Soros György egyik legmegbízhatóbb szövetségeseinek listáján is szereplő politikus ugyan névleg egy kereszténydemokrata tömörülésnek volt a tagja, de korábban évekig a baloldali német médiaóriásnak, a Bertelsmann-nak dolgozott lobbistaként és tanácsadóként.
A politikus úgy csalt ki pénzt a parlamenti látogatóktól, hogy arra hivatkozott, hogy ebből fedezi a lakhatási költségeit. Ez viszont hazugság, hiszen ezeket a költségeket az Európai Parlament állja, Brok pedig onnan is felvette az összeget. A látogatóknak semmilyen körülmény között nem kell fizetniük a képviselőknek, akikkel találkoznak.
Kokainbáróval és fegyverkereskedőkkel üzletet a belga liberális politikus
Didier Reynders, Ursula von der Leyen jogérvényesülésért felelős biztosának múltja csak úgy hemzseg a korrupciógyanús ügyletektől, amelyek az úgynevezett kazah-botránnyal kezdődtek. A botrányhoz az vezetett, hogy Franciaország belga közvetítéssel harci helikoptereket adott el kazah oligarcháknak, az üzlet lebonyolítása mögött pedig éppen Reynders állt. Ugyan ezt ő maga a bíróságon tagadta, azonban nagyon gyanús, hogy Belgium 2007-ben állampolgárságot adott az egyik oligarchának, Patokh Csodijevnek, akit hazájában 20 év börtönre ítéltek.
Két évvel később Reynders újabb korrupciós ügynek volt a kulcsszereplője, akkor éppen Kinshasában, a Kongói Demokratikus Köztársaság (volt belga gyarmat) fővárosában akart nagykövetséget építeni. A projektben viszont tulajdonosi minőségben részt vett egy fegyverkereskedő, valamint egy volt elnökjelölt. A gyanú szerint Reynders kenőpénzt fogadhatott el tőlük azért cserébe, hogy szerepeljenek a kivitelezésben.
Reynders Líbiában is tevékenykedhetett egy titkosszolgálati jelentés szerint. Itt érdemes megjegyezni, hogy Moammer Kadhafi volt líbiai diktátor 17 milliárd eurót tartott belga bankokban. Kadhafi 2011-es bukásakor Reynders éppen váltott, pénzügyminiszterből lett külügyminiszter. Az ENSZ blokkolni akarta, hogy a líbiai rezsim ezekhez a külföldi pénzekhez hozzáférjen, de Reynders az ENSZ törekvései ellenére engedélyt adott a belga bankoknak a kifizetésekre, amelyek legalább 2 millió eurót át is utaltak Fajez esz-Szarrádzs akkori líbiai miniszterelnök számlájára.
Külügyminiszterként 2012-ben ellátogatott egyébként Nayef bin Fawwaz Al Sha’lan szaúdi herceghez is, akit a francia bíróság 2007-ben tíz év börtönre ítélt két tonna kokain diplomáciai repülőgéppel történő csempészéséjért. Reynders tehát egy drogkereskedővel folytatott megbeszéléseket.
Verhofstadt eurómilliókért lobbizott kétes cégeknek
A magyargyűlölő Guy Verhofstadt is bőven kivette a részét a kétes ügyekből. A volt belga miniszterelnökről kiderült például, hogy 210 és 2016 között egy offshore céget is működtető cégcsoport, az Exmar-csoport igazgatóságában ült, és mindezért évi 60 ezer eurót (nagyjából 20 millió forintot) kapott.
A Magyarországot rendszeresen támadó balliberális politikus viszont nem csak gyanús hátterű cégekkel, hanem oligarchákkal is gyakran összefonódik, ráadásul még lobbizik is azért, hogy érvényesíteni tudják érdekeiket. Verhofstadt különösen Nicolas Boëllel áll szoros kapcsolatban, aki a Sofina holding tulajdonosa, ennek a cégnek tartozik az érdekeltségébe a GDF Suez.
Utóbbi akarta még 2014-ben megszerezni a görögországi Thesszaloniki vízművét, ebben az ügyben is a belga politikus lobbizott az Európai Parlamentbe. Az ügylet miatt a városban népszavazást is tartottak, amely során kétszázezren mondtak nemet az akvizícióra, Verhofstadt erre válaszol egyszerűen beleírta a Görögországgal kötött hitelmegállapodásba, hogy a vízművet el kell adni.
A magyarellenes politikus saját bevallása szerint három vállalattól is kapott fizetésen túli juttatásokat, de mivel az EP jövedelemnyilatkozatban nem kell pontos összegeket feltüntetni, ezért csak becslésekbe lehet bocsátkozni. Ez alapján arra lehet következtetni, hogy 2014 és 2019 között a Sofina alapkezelő cég igazgatóságában betöltött szerepéért 920 ezer és 1,4 millió euró közötti összeget vett fel.