Előzetesként a VÍRUSNAPLÓ olvasóinak szeretném bemutatói az Újvidéki Rádiót, ahol az ötvenes-hatvanas évek slágerei születtek:
Pribilla Valéria sárga sapkában, a szabadkai Moša Pijade Gimnázium másodéves tanulója. Kedvenc költője Juhász Ferenc és Weörös Sándor. Az 1970-es Aranymikrofon döntőjén is, Weörös Sándor egyik versével lépett közönség elé.
Gubik Mira és a Bolyongok a város peremén mégis a legvajdaságibb sláger Németh P. István szövegével. Egész Vajdaság hallgatja újra és újra a régi hanglemezeket, dalokat a lila fényű neonról, a balettcipőről, Valentinóról, a Rio Granderól, az éjről, amely már leszállt, a nyárról, Portofinóról… Arról már mindenki megfeledkezett, hogy az 1950-es évek legelején az újvidéki Telepen, az akkor megalakult Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszó csoportjának előadásában, Szirmai–Bakonyi Mágnás Miska című operettjében lépett először a rivaldafénybe. A dalokat Vitkay Gyula tanította be, a nagyzenekart Jaroslav Vojtehovsky vezényelte. Szerepelt Mira Sulhóf Kidőlt a májusfa című népszínművében, a Három a kislány című Schubert-daljátékban. Sportolt is az Egységben. A basketballcsapat az első ligában szerepelt. Utazások alkalmával énekszóval emelte a hangulatot. Kincs van a torkában, mondták sokan, ,,te vagy a vajdasági Doris Day’. Mira elment egy audícióra: a rádió azonnal szerződtette. A többi múltunk szép legendája. Nyilvános adásokban lépett fel. Szünet nélkül húzták a fülébe a prímások, Angelo Vlatkoviæ pedig slágerdalokat válogatott a számára. Darko Kraljiæ Csónak a Tiszán című szerzeményét először magyar nyelven adta elő Boros Istvánnal. Újabb és újabb felvételek készültek Bogdan Dimitrijeviæ együttesével, Bato Radosavljeviætyal stb. Férjhez ment, gyermekei születtek, megváltozott az élete. De aztán ezt mondta: ,,Mira, elég volt, lépj le a dobogóról!’ Megvált a mikrofontól, s elhatározását nem változtatta meg. Élete olyan volt, mint egy gyors, szédítő csárdás, majd akár egy hallgatónóta. Jól és szépen élhetett sokáig. Öt ember életét élte. Ezért viselte csöndben a sorsát és hosszú, súlyos betegségét. 2005-ben hagyott itt bennünket és több száz hanglemezét, hogy még 70 évvel is, a dalok keletkezése után, emlékezzünk rá.