Hieronymus Bosch szenvedélyes világa
A műalkotások mindenkire hatnak a kíváncsiság a példa keresésének vágya mindenkiben ott lakozik. A művészek élete évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Mit gondolnak, milyen erők fűtik az alkotó munkájuk során . Különösen érvényes ez Hieronymus Bosch munkásságára. Mindenkiben erőteljes érzelmi vihart kavar asszociatív gondolatvilága és művészi kifejező eszközei .Engem is megérintett a különös borzongásokkal telített képi világa. A múlt évezred vaksi világában úgy a ’70-es évek elején szenzáció számba ment a hír Magyarországon: megjelent egy Bosch album. Megszereztem!! Az ismeretlen titok felfedezésének izgalmával simítottam végig a gyenge minőségű reprodukcióval borított könyvet. Úgy éreztem a szentély a titokzatosság a megfejthetetlen világa tárult fel a könyv lapjain. A döbbenet következett ! Fekete – fehér képek ! A regényes életrajzát már ismertem. Így hát a csoda felfedezése elmaradt.
Eredeti neve: Jeroen van Aken (1450 körül – 1516), a születési dátum bizonytalan, németalföldi festő Hieronymus Bosch néven tartják számon. Népes festő családban nőtt fel. Már a dédapja is festő.Teljes nyugalomban, csendesen, békében élt, és a festésen kívül semmi nem érdekelte. Fegyelmezett, visszahúzódó, de zaklatott idegrendszerű, látomásoktól gyötört ember volt.A művészettörténet talán a legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett alakja. Nem adtam fel,a titok keresésének vágya megmaradt bennem. Az évek során találkoztam néhány eredeti alkotásával megpróbáltam kifürkészni munkásságának titkát.
A műveit látva rá kellett jönnöm, hogy lelkében lakozó mély szenvedély hozta létre a művészet lényegének felfedezését.
Vajon, hogy jön létre a léleknek az a hőfoka,amellyel mindazt,ami szférájába kerül, képes magába olvasztani? A képzeletbeli világa jelenéseit távoli jövőnek jósolja meg. Amit ma mindannyian lehetetlennek érzünk, ő azt valóra váltotta zengő harmóniába kapcsolta az ellentéteket, a diszharmóniáját az életörömnek és a szenvedéseknek.
Ennek a festői szenvedélynek Janus-arca van : az egyik önmagába néz, lemerül saját lelkének legmélyebb rejtekeibe és onnan bányássza ki titkos kincseit. A másik meg körülhordozza tekintetét a széles horizonton mindenfelé, figyelmét nem kerüli el, a fűszál rezzenése vagy csillagok süvítő fényes pályája, a lét legkisebb mozdulása őbenne visszatükröződik. Így olvadhat a kint és a bent egy fenséges, misztikus harmóniává. És ez nem a vak szenvedély. És itt állunk értetlenül és a kérdés megmarad, honnan szívja magába ennek a mindent megolvasztó nagy passziónak égi erejét. Melyek azok az utak, amelyeket végig kell járni hogy felszínre buggyanjon a vízió?A tisztaság utáni vágy útja-e ez? A bátorságé? Az erőé? Vagy a mindent átölelő szereteté? Vagy valamennyié együttvéve? Vagy még mindezeken túl is valami titkosan imbolygó fénynek követése?
Igen ez a szent őrület a titka művészetének,a máig ható ereje! Minden egyéb, amit a művészetről mondhatunk, lényegtelen.. Egészen bizonyos, hogy Hieronymus Bosch hívő keresztény volt , de igazi szabad szellem lehetett, a saját feje, hite, gondolkodás módja szerint, keresztény hitéből fakadó világszemléletét festette meg.
Mesterségbeli tudása vetekszik a reneszánsz nagy mestereivel. De mégis a legnagyobb figyelmet a már megfejthetetlen asszociációra épülő triptichonja kapja. Már-már celebbé vált. A gyönyörök kertje c. alkotásával ahol a hét fő bűn közül az erotikát és a szenvedélyt ábrázolja, és ugyanott láthatjuk a tiszta teremtett édent ,és láthatjuk a földi bűnök jutalmát a kínzó poklot.
Világlátását a társadalmi forró kohó is alakította .Az átalakulóban lévő középkori évszázadok alatt a görög-római birodalom erényeit felhasználni,magyarázni és azt a saját világukba beilleszteni akaró gondolkodók hevesen küzdöttek. Északon a vallási reformáció filozófusai az élet és a hit kérdéseit boncolták és keltek harcra hitükért ez a reformáció kora is, az északi reneszánsznak nevezik.Ezek a szellemi hatások késztették válaszadásra képei témáival .A földi lét boldogság keresésének buktatóira az erények és a főbűnök felsorakoztatásával, példa-kép-beszédeivel az akkor mindenki által ismert utalásokkal asszociációkkal .
A festők a valóság tárgyit a vallási tanok szimbolikus attribútumaival egészítették ki. A varázslatot a képeiken olajfestés technikájának magas szintre fejlesztésével a színek ragyogását lazúr technikával érték el. Munkáik gyakran összetett ikonográfiát mutattak be. A témáik vallási jelenetek vagy portrék, vagy ritkábban narratív festmények és mitológiai jelenetek voltak.A három vagy több részes oltárképek becsukhatók voltak és varázslatos színekben pompáztak ámulatba ejtették a nézőket.
Ma is!
Hieronymus Bosch művei különböztek a kortárs festőkétől, a vizionált fantázia világa és a rendkívül kifejező karakterei miatt. Művészetét csak hosszadalmas tanulmányozás során tudjuk felfedezni akkor sem a teljesség igényével. Hiányoznak azok a középkori hiedelem világról szóló ismereteink amik a tényleges utalásokat feltárhatnák előttünk.
Az utóbbi 50 év fejlődése azzal ajándékozott meg, hogy egy interaktív könyv segítségével
http://boschproject.org/#/book/
olyan alaposan tanulmányozhattam Hieronymus Bosch műveit, ahogyan csak a restaurátorok láthatják. Ez az elementáris találkozás sarkallt arra, hogy megosszam gondolataimat a művészet kedvelőkkel. Amikor eredetiben láthatom a Szépművészeti Múzeumban, tudni fogom mire is kell figyelnem. Mert semmilyen reprodukció nem pótolhatja a személyes találkozást a művel!
Mindenkit arra biztatok nézze meg a Menny és pokol között Hieronymus Bosch rejtélyes világa c. kiállítást 2022-ben április 8-július 17. között a Szépművészeti Múzeum európai viszonylatban is kiemelkedő programmal várja látogatóit!