2022. FEBRUÁR 4.- KÉT DUDÁS EGY CSÁRDÁBAN

Szerző: | febr 4, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Demokrácia, Gazdaság, Honvédelem, Mozifilm, Politika, Történelem, Vallás, Vendég Szerző, Videó

Most őszintén megvallom a VÍRUSNAPLÓ olvasóinak, hogy Amerikával azóta nem szimpatizálók, amióta a magyar forradalomnak hazudtak. 1956-ban apám mellet állva hallgattuk a Kossuth Rádiót, a Szabad Európa Rádiót és Amerika Hangját – végig biztatták a pesti fiatalokat, hogy tartsanak ki, mert útban az amerikai segítség – sok ezer magyar fiatal az életével fizetett ezért a hazugságért. Most is hasonló dolog történik Ukrajna kapcsán – Amerika hazudik. Én meg átálltam a másik oldalra, és az oroszoknak drukkolok Amerikával szemben. Többek között ezért is ajánlom az alábbi orosz filmet a VÍRUSNAPLÓ olvasóinak:

A sikeres Putyin-Orbán találkozó után a nyugati országok vezető politikusai sorra jelentik be, hogy Moszkvába utaznak tárgyalni az orosz elnökkel, vagy éppen már tárgyaltak is vele telefonon. Joe Biden amerikai elnök váratlanul finomította korábbi nyilatkozatát, miszerint küszöbön áll a háború. Láthattuk az elmúlt napokban: a magyarországi baloldal hisztérikusan követelte a miniszterelnöktől a találkozó lemondását, majd tiltakoztak miatta. Ugyanígy reagált a – mint bebizonyosodott – Soros szervezetei által irányított külföldi sajtó is. Kérdés: vajon Olaf Scholz német kancellárt is felszólítják-e, hogy ne utazzon Moszkvába?

Orbán Viktort követi a német kancellár. Olaf Scholz bejelentette, hogy hamarosan találkozni készül Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában. Scholz a ZDF német közszolgálati televízió szerda esti műsorában közölte, hogy moszkvai látogatása tervbe van véve, és „nemsokára meg is valósul”, pontos időpontot még nem említett. Hamarosan beszélek Putyinnal Moszkvában a szükséges ügyekről. Össze kell hangolni az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos politikát  – fogalmazott Scholz, hozzátéve, hogy látogatása részleteit a megfelelő időben közzé fogják tenni.

A gyakorlatban hasonló álláspontot képviselnek más nyugati államok is. Mint kiderült, Emmanuel Macron francia elnök moszkvai látogatása is napirenden van, nemrégiben már a német külügyminiszter is az orosz fővárosba látogatott, a közeljövőben pedig francia és brit kollégái is Oroszországba utazhatnak. A telefonos egyeztetések állandóvá váltak az orosz és nyugati vezetők között – a magyar–orosz találkozó előtti napon Putyin Macronnal, aznap pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, Anthony Blinkennel egyeztetett –, és minden tekintetben a diplomáciai kapcsolatok élénkebbé válását figyelhetjük meg. Szerdán pedig Boris Johnson brit kormányfővel egyeztetett telefonon Putyin. 

Mindezek mellett a Nézőpont Intézet összeállításából kiderült, hogy az utóbbi évek diplomáciai eseményei azt mutatják, hogy a nemzetközi kapcsolatok valósága jóval árnyaltabb a Soros vezérelte sajtó által festett képnél.  Vlagyimir Putyinnak az elmúlt három évben – a nagyobb multilaterális csúcstalálkozókat nem számítva – mintegy 550 két- vagy háromoldalú diplomáciai egyeztetése volt más országok vezetőivel. Az összes kapcsolatfelvétel több mint negyede, 145 alkalom az euroatlanti térség 16 országának vezetőivel folytatott megbeszélést jelentett.

Mint arról korábban beszámoltunk, rendkívül sikeres tárgyalást folytatott Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal Moszkvában. A miniszterelnök a békemisszió mellett a gázszállításokról is tárgyalt, egyebek mellett biztossá vált, hogy Magyarország a világpiaci ár töredékéért kap gázt Oroszországtól, miközben Európa más részein ellátási gondok lehetnek. Érdemi tárgyalásokat folytathatnak arról, hogy egymilliárd köbméterrel emeljék az éves mennyiségét a hosszú távú orosz–magyar gázszállításnak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvában. A kormányfő hangsúlyozta: az Oroszország és Magyarország közötti hosszú távú gázszállítási szerződés értéke a jövőre nézve különösen nagy lesz, tehát nem csökkenteni kell a mennyiséget, hanem inkább növelni.

A MAGYARORSZÁGI ÁRAM- ÉS GÁZTARIFÁK AZ UNIÓBAN STABILAN A LEGALACSONYABB SZINTEN VANNAK.

Ez derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglalójából. A 2021. novemberi adatokat a januárival összevetve az átlagos drágulás az összehasonlított országok között 24,75 százalék, ebből egy országban olcsóbb lett a villamos energia (a lengyel fővárosban, Varsóban), azonban 11 ország is van, ahol 20 százalék vagy afölötti az emelkedés. A magyar fővárosban novemberben az átlagos fogyasztással rendelkező lakosoknak 1,51 százalékkal lett drágább a villamos energia ára januárhoz képest, azonban ez is a forint-euró árfolyamváltozásnak tulajdonítható.

EZALATT A HOLLAND FŐVÁROSBAN TÖBB MINT MEGDUPLÁZÓDOTT, BRÜSSZELBEN ÉS BUKARESTBEN CSAKNEM 70 SZÁZALÉKKAL NŐTTEK AZ ÁRAK.

A gázár esetében még látványosabb drágulásról beszélhetünk az uniós fővárosokban. Átlagosan 54,57 százalékkal emelkedett a vizsgált országokban a lakossági gáz ára novemberben januárhoz viszonyítva. Egy országban sem lett olcsóbb, a legnagyobb drágulást Brüsszelben és Bukarestben mérték.

17 ORSZÁGBAN 20 SZÁZALÉK FÖLÖTTI NÖVEKEDÉSRŐL BESZÉLHETÜNK, MELYEK KÖZÜL 13-BAN AZ 50 SZÁZALÉKOT IS MEGHALADJA.

Az euro/forint árfolyamváltozása miatt a gázár esetében itthon 1,51 százalékos emelkedést mértek.

Ilyen körülmények között teljesen kontraproduktív és értelmezhetetlen egyes magyarországi baloldali politikusok azon követelése, amelyben Orbán Viktort a találkozó lemondására szólították fel. A széles körben reklámozott nyilatkozat szerint a moszkvai út „árulás” Magyarországgal, Európával és általában Magyarország szövetségeseivel szemben. Ebből a logikából azonban vagy az következne, hogy a nyugati vezetők többsége „áruló”, vagy az, hogy a baloldali vezetők szerint Magyarország akkor járna el helyesen, ha lemondana a saját érdekeit érintő kérdések közvetlen megvitatásáról, és azokat más, olyan országokra bízná, amelyek vezetőinek moszkvai látogatása valamiért már nem számít árulásnak. És ők majd nyilván utasítanának minket arra, mit kell tenni.

Arról nem is beszélve, hogy Magyarország az elmúlt években, bár bírálta az Oroszországgal szemben kialakult hidegháborús pszichózist, szolidáris maradt szövetségesei álláspontjával. Így az okozott gazdasági károk ellenére is a nemzetközi közösség nagy többségével együtt továbbra is kiáll Ukrajna területi egysége mellett a Krím-félszigetet érintően is. Magyarország ráadásul államfői szinten vett részt a tavalyi, ukrajnai Krími Platformon is, amelyen a legtöbb nyugati ország legfeljebb miniszteri szinten képviseltette magát. Nemrégiben pedig Magyarország megállapodást kötött Ukrajnával a fordított irányú, azaz Magyarország felől Ukrajna felé haladó gázszállításról, és a tegnapi napon meg is indult a gázszállítás a szorult energetikai helyzetben lévő ország irányában. Magyarország tehát teljesíti a szövetségeseivel szembeni vállalásait, ugyanakkor a lehetőségekhez mérten a legelőnyösebb kapcsolatok kialakítására törekszik Oroszországgal is, a problémás kérdéseket pedig kardcsörtetés helyett tárgyalásos úton kívánja rendezni. Ahogy azt Orbán Viktor moszkvai látogatását követően teszik a nyugati politikusok is. (Origo)

4145857 760x0 1

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!