e882f769 d016 46fb 8df6 cf69843db693

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán közölte, hogy seregszemlén járt Józsefvárosban, majd az eseményről egy videót is közölt. Valójában az a kérdés, hogy a már ismert utak közül melyiken haladjunk tovább. Visszaforduljunk-e oda, ahol már egyszer voltunk, és ahonnan nagy nehezen, óriási erőfeszítések árán, rengeteg energiát mozgósítva végre letértünk, az a vesztes országoknak az útja, az a szegényeknek az útja, az a munkanélküliség útja, az a kiszolgáltatottság útja, az a nemzeti függetlenség elvesztésének az útja, az az az út, amikor mások uralkodnak Magyarország fölött – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnök azt állítja, van olyan út, amikor nem vagyunk otthon a saját hazánkban, és nem mindegy, hogy bevándorlóké vagy a saját unokáinké lesz az ország. Szerinte azon az úton kell továbbmenni, amelyen most halad az ország. Magyarországnak magyar országnak lehet és kell maradnia. Magyarországon lehet mindenkinek munkája, mint ahogy most van, és lehet a jövőben is – mondja a kormányfő.

Péter Szijjártó Hungarian Minister of Foreign Affairs and Trade 44613275674 cropped

Szijjártó Péter: Most mindennél nagyobb szükség van a párbeszédre, és ehhez nem csak a nyugati média kérdéseit kell megválaszolni – írta a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán egy moszkvai interjúját megosztva. Szijjártó Péter az Iszvesztyija orosz hírcsatornának adott interjúban azt mondta: a magyar modell nagyon világosan bebizonyította, hogy az európai uniós és a NATO-tagság nem kell hogy kizárja a jó kapcsolatot Oroszországgal, és reményét fejezte ki, hogy több ország is alátámasztja majd ezt a példát. Úgy vélte, nincs szükség magyar közvetítésre a helyzetben, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök egyaránt kétszer tárgyalt a napokban Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel. Emellett információi szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az amerikai kollégájával, Antony Blinkennel tárgyal, valamint Boris Johnson brit miniszterelnök is megbeszélésre készül Putyinnal. Szijjártó Péter a kibontakozott párbeszédet a lehető legjobb hírnek nevezte. A közép-európaiaknak egyáltalán nem mindegy, sőt kiemelt nemzetbiztonsági érdek, hogy pragmatikus és civilizált kapcsolat legyen Kelet és Nyugat között –  fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Mint mondta: megértették az orosz javaslatot arról, hogy a NATO ne terjeszkedjen keleti irányba. Továbbá reményét fejezte ki, hogy meg lehet oldani a problémákat, mert „ha a kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre alapozzuk, akkor semmiféle akadály nem létezik”. Arra a hírre, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ezer katonát küld Közép-Európába, főként Romániába, Bulgáriába és Magyarországra, Szijjártó Péter azt mondta: nem tudja, hogy a többi államban mi a helyzet, de Magyarországra ez nem igaz.

SzlavikJanos

Dr Szlávik János: Az omikron megjelenésével meg kellett tanulni, hogy más tünetek jelentkezhetnek, mint a többi, klasszikus variánsnál. Az omikronnál hát- és izomfájdalom, fejfájás, köhögés, torokfájás jelentkezik, de minden esetben tanácsos tesztet végezni. Szerinte a korszerűbb, modernebb tesztet működnek, ez lehet orrból vagy nyálból vett minta is. Amennyiben egy gyorsteszt pozitív, akkor minden valószínűség szerint koronavírusos az illető, ha viszont negatív, de továbbra is produkálja a tüneteket, érdemes PCR-tesztet is készíteni.

A panaszok kezdetétől számítva nagyjából 4-5 napig lesznek pozitívak a gyorstesztek – mondta el a főorvos. Sokan úgy fekszenek a kórházban koronavírusosnak titulált betegként, hogy egyébként semmilyen panaszuk, tünetük nincs. Ez amiatt van, mivel sokakat tesztelnek a kórházban Covidra, és ha pozitívra jön ki a teszt, akkor átkerül a Covid-osztályra, akkor is, ha egyébként egyéb probléma miatt van a kórházban az illető.

Az oltottaknál az omikron nagyon ritkán okoz súlyos betegséget – mondta el Szlávik, hozzátéve, hogy az idősekre, immunhiányosokra és egyéb rizikócsoportba tartozókra ez a variáns is veszélyes, főleg az oltatlanokra nézve. Bizonyos idő eltelte után az újrafertőződés megtörténhet, de a 3. oltást követő 3-4 hónapon belül nagyon kicsi az esélye, hogy valaki súlyosan megfertőződjön. A szakorvos szerint a genetika is befolyásolja, hogy ki és milyen könnyen kapja el a vírust.

Az oltáson kívül nagyon nehéz más megoldásokkal elkerülni a megfertőződést. Szerinte az omikron mellett szinte lehetetlen az oltáson kívül olyan módszert találni, amivel elkerülhető a megfertőződés. Még az oltás sem jelent 100%-ot. Kiderült, hogy az oltások keverése nem feltétlen hátrány, sőt, egyes mixek még erősebb védelmet is adnak. Az oltások között vannak különbségek, de a súlyos lefolyástól mindegyik nagy arányban véd.

Szlávik szerint nem jó átesni ezen a betegségen, mert nagyon sok szervet megtámad, néhány napon belül ott van az agyban, a szívben, a májban és pusztítást okoz. Más kérdés, hogy a szakma szerint a legnagyobb védelmet valóban az adta eddig, ha valaki átesett a víruson és utána megkapta a védőoltásokat. Ennek ellenére nem tartja jó dolognak a megfertőződést. Jó lenne hinni, hogy az omikron-hullám az utolsó, de a főorvos nem ennyire optimista az elmúlt időszakban látott új variánsok miatt.

Nem biztos, hogy az a megoldás, hogy minden 4-5. hónapban újraoltjuk az emberiséget. Szimpatikusabb lenne olyan oltást kifejleszteni, ami valamennyi variáns ellen hatékony. Ez úgy lenne lehetséges, ha a vírus olyan részére hatna ez a vakcina, amely nem mutálódik. Voltak ilyen kísérletek egyébként az influenza kapcsán is – hangsúlyozta Szlávik.

A kórházban ugyanúgy kezelik az omikronos betegeket, mint a korábbi variánsos betegeket, de azt látni, hogy kevesebb most a tüdőgyulladásos beteg. Szerinte nem sok értelme van mérni az antitesteket, mivel magas szám mellett is megfertőződhet valaki, ahogyan alacsony érték mellett is elkerülhet valakit a vírus. A főorvos szerint vélhetően nem az antitestek mennyisége, hanem a minősége a fontos. Ma már igyekeznek nem követni azt a protokollt, hogy amíg lehet, otthon tartsák a betegeket, mivel kimutatták, hogy minél hamarabb kap valaki kórházi kezelést, annál nagyobb esélye van a felépülésre – mondta.

Szlávik szerint elsősorban azoknál kell elgondolkodni a negyedik oltáson, akik idősebbek vagy valamilyen immunhiányos betegségben szenvednek. Szerinte az is téveszme, hogy a gyerekeket jobb kitenni a vírusnak, mindenképp érdemes beoltatni őket, mivel rájuk sem veszélytelen a koronavírus.

PÉLDABESZÉD HELYETT:

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!