Az alábbi térképet lehet, hogy orosz geopolitikusok rajzolták, de Oroszország mindenesetre jelenleg a jobboldali, konzervatív értékeket képviseli, és ehhez megvannak európai szövetségesei is. Csakhogy az Egyesült Államokban sem Oroszország már feltétlenül az első számú vetélytárs, pláne, hogy a hangsúly áttolódott Kínára. Mi sem bizonyítja ezt jobban az, hogy a Magyarországot példaértékű országként leíró Tucker Carlson, a Fox News megmondóembere, keményen nekiment Joe Bidennek, védelmébe vette Vlagyimir Putyint és az orosz álláspontot Ukrajnával kapcsolatban, miközben bírálta a NATO-t.
LÁTHATÁRON AZ ÚJ EURÓPAI HATÁROK
Ismert geopolitikusok a következő évek politikai mozgásait elemezve prognózist készítettek arról hogyan fog alakulni az európai határok:
Az új térkép tanúsága szerint egyébként Ukrajna keleti fele teljes mértékben átmegy Oroszországhoz – az oroszbarát szeparatista mozgalmak most éppen ebben az országrészben erősödtek fel. Ily módon Ukrajna teljes mértékben elveszítené kijáratát a Fekete-tengerre, amelynek egész északi fele Oroszországhoz tartozna.
Az orosz doktrina egyébként nemrégiben, a Krím-félsziget elcsatolását követően, ismét felelevenítette az Új Ororszország – Novorosszija – fogalmát. Mint hangsúlyozta, a cári birodalom alatti Novorosszija által felölelt területek (Harkov, Luganszk, Nyikolájev és Odessza) nem tartoztak Ukrajnához.
Magyarország visszakapná Erdély nyugati felét és a Vajdaságot, Románia egyesülne a Moldovai Köztársasággal, amelytől viszont elszakadna az Oroszországhoz csatlakozó Transznisztria, és ily módon ismét csak határos lenne Oroszországgal, amely igen közel férkőzne a Duna-deltához. De Románia visszakapná az Ukrajnához csatolt Csernovic térségét is, Ukrajna északi fel pedig Galícia néven válna független állammá.
Bulgária is területet veszít – a stratégiai fontosságú Burgas kikötő átmegy Törökországhoz. Oroszország magához csatolja Abháziát is, amely viszont visszakapja Dél-Oszétiát.
A térkép érdekessége, hogy Oroszország veszít is területet: lemondana a Kaukázus térségéről, amely emirátussá alakulna.
Nagy-Britannia széthullik A térkép szerint az Európai Unió állami közül is többnek megváltozik a határa. A módosulásokra elsősorban a kontinens nyugati és középső felében, „Európa szívében” kerülne sor. Ezekben az országokban a belső feszültség, a szeparatista mozgalmak miatt változnának meg a határok.
A szerzők szerint mindez annak is a következménye, hogy a NATO túl sokat akart, túlságosan kiterjesztette határait a keleti irányba.
A szabály alól a nagy európai országok sem képeznének kivételt. Nagy-Britannia is szétesne, méghozzá már ebben az évben: a skótok egy megrendezendő népszavazáson az ország függetlensége mellett fognak majd szavazni.
A továbbiakban Észak- Írország és függetleníti magát, illetve egységes államot képez majd Írországgal. Ily módon Nagy-Britannia már csak Angliából és Walesből állana.
A szeparatista mozgalmak jelentős mértékben érintik majd Spanyolországot is, amely elveszíti a Baszkföldet és Katalóniát. A szakértőknek nem volt nehéz a dolguk, hiszen ezeken a területeken már az euró mellett alternatív pénznemek is léteznek, az ottani lakosságnak elege van az Európai Unióból, hiszen a gazdasági és pénzügyi világválság mélyen érintette Spanyolországot. Ráadásul Katalónia lakossága már a függetlenség mellett döntött egy korábbi referendumon.
Független Katalónia ugyan csak a középkor elején létezett, de 20. századi történelmük során a katalánok mindig is törekedtek a függetlenségre, de legalábbis az önrendelkezésre. A Franco halála után elfogadott demokratikus alkotmány a katalán nemzetiségnek is biztosította az autonómiát. A katalánok 2006-ban módosították autonómiarendeletüket, amiben az alkotmányos nemzetiség meghatározás helyett katalán nemzetről beszélnek. A jogilag magasabbrendű kategória pedig immár alapja lehet akár a függetlenségnek is. Katalónia és Baszkföld elvesztése súlyosan érintené Spanyolországot, hiszen ezek a legiparosodottabb területei.
Az egységes nemzetállam, Franciaország is területeket veszít. A baszkok ugyanis nem érik be a spanyolországi területükkel, észak felé terjeszkedve Franciaország déli tengerparti övezetének egy részét is magukénak követelik. A történelmi Baszkföld nagyobb terület, az autonóm közösség területén kívül a spanyol Navarre tartományt és a francia Pyrénées Atlantique régió egy részét, Basse-Navarre-t, Labourd-t és Soule-t is magába foglalja. A baszk szeparatisták, az ETA terroristái a teljes Baszkföld szabadságáért harcoltak.
De a franciák elveszíthetik Elzászt és Piemontot is, Elzász Lorraine területét pedig visszakapja Németország, amelyhez az I. világháborúig tartozott.
A határmódosulások nagy nyertese egyébként – Oroszország mellett – Németország lenne, amely magához csatolná Luxemburgot is.
Lengyelország – ugyancsak Németország javára – elveszítené Pomerániát, Sziléziát és a porosz területeket. Belgium megszűnne, mint állam, északi fele átkerülne Hollandiához, déli fele pedig Vallónia néven független állammá válna.
A geopolitikusok által megrajzolt térkép szerint Olaszország, valahol a csizma közepén az Ancona-Piombino vonal mentén kettészakadna. Az ország északi fele, Padánia Északi Liga néven alakítana új, független államot. Padánia fogalmát a kilencvenes évek elején az észak-olasz területek elszakadását hirdető Északi Liga támasztotta fel, a terület magában foglalja Olaszország legiparosodottabb, leggazdagabb tartományait – és Dél-Tirolt is. A függetlenségi törekvések komolyságát jelzi, hogy az Északi Liga létrehozta a padániai parlamentet, és nem hivatalos választásokat is szervezett. A függetlenség támogatottsága azonban kérdéses. A padániaiak többsége mindenképpen Olaszország decentralizált átalakítását akarja, a konkrét függetlenség támogatottsága csupán húsz százalék körüli, az elszakadást viszont háromnegyedük tartaná előnyösnek.