A COVID
Az elmúlt két év alatt meg lehetett tanulni azok nevét, akiknek érdemes hinni a koronavírussal kapcsolatos kérdésekben. Az általam nagyra értékelt Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusa szerint a mostani járvány csupán belépő a következő évtizedek járványos időszakába.
A járványok korát fogjuk élni, számos betegséggel meg kell még küzdenünk majd – közölte. Mint mondta, az omikron-variáns körülbelül húsz-harmincszor fertőzőbb az eredeti, vuhani változathoz képest.
Erre mondanám én, hogy meg kell tanulnunk együtt élni a parasitussal – a betolakodóval. Ezeket a jelenségeket kutattam én is az utóbbi húsz éveben, és az alábbi videóban, 9-12 perc között beszélek a várható járvány-cunamikról:
Jakab leszögezte, hogy az oltás fontos, hiszen saját magunkat és a környezetünket is védjük vele, emellett a vírusvariánsok kialakulásának megakadályozásában is segít.
Az ázsiai, afrikai területeken jelen pillanatban is akadálytalanul terjed a vírus és alakulhat ki bármilyen mutáns, amelyek újabb járványt, ha jobban tetszik, hullámot indíthatnak el.
Jakab Ferenc azt is elmondta, hogy az omikron ellen 70 százalékra csökkent a vakcinák hatékonysága, ám ez azt jelenti, hogy még mindig ilyen mértékben véd, százszázalékos vakcina pedig soha nem lesz.
Roppant fontosnak nevezte azonban a harmadik oltás felvételét. A természetes vírusfertőzés után hosszú védettség nem alakul ki, három-négy hónap után csökken az immunitás – szögezte le.
Arra is emlékeztetett, hogy az oltás nem a fertőzés, hanem a súlyos betegség elkerülésére szolgál.
Szerinte ugyanakkor nem az omikron lehet a járvány vége, mert nem feltétlenül tudjuk elérni a nyájimmunitást, 2022 őszén pedig újabb járvánnyal nézhetünk szembe.
Szekanecz Zoltán, a Debreceni Tudományegyetem reumatológusa, immunológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy fertőzés után is lehet és kell is oltani, mert a fertőzötteknél is lehet javítani a védelmet egy oltással. Egy hetet kell várni a fertőzés után, és teljesen láztalannak kell lenni – mondta.
A főorvos a negyedik oltást jelenleg csak az autoimmun- és a daganatos betegeknek ajánlja, kivételként megjelölve azokat, akiknél az oltások épp a tünetek rosszabbodását okozhatják. Az autoimmun- vagy daganatos betegséggel küzdőket óvatosságra intette a Sinopharm és a Szputnyik V esetében.
ÉS A POSZT-COVID
Amint megfertőződünk valamilyen betegséggel, a szervezet automatikusan elkezd antitesteket termelni, hogy minél előbb legyőzze a betegséget. Nincs ez másképpen a koronavírus esetében sem, így amint bejut a szervezetbe a vírus, antitestekkel védekezünk a fertőzés ellen. Ezzel addig nincs is gond, amíg csak a kórokozót támadják a szervezet által termelt antitestek, azonban előfordulhat az is, hogy olyan, úgynevezett autoantitesteket termel a szervezet, ami a szerveket támadja.
Ez gyulladásokat idéz elő különféle szervekben. Ezt a súlyos következménnyel járó helyzetet egy évvel ezelőtt fedezték fel. Eddig úgy gondolták, hogy ezek az autoantitestek leginkább azoknál fordulnak elő, akiknél súlyos lefolyásúvá vált a megbetegedés, azonban nemrég bizonyították, hogy a jelenség az enyhe lefolyású Covid–19-fertőzések esetében is előfordulhat.
A Fert–Bober Laboratórium ezt úgy magyarázta, hogy a vírus arra készteti a B-sejteket, amelyek a normál gazdaszervezetünk immunvédelmének részét képezik, hogy felismerjék az idegen vírusrészecskék összetevőit. De ha ezek a részecskék úgy néznek ki, ahogyan bizonyos szervrendszereinkben saját szöveteink részei természetesen kinéznek, akkor előfordulhat, hogy a B-sejtjeink által termelt antitesteket félreismerik, és tévesen irányítják bizonyos szöveteink felé.
Az Egyesült Államokban a Cedars–Sinai munkatársai 177 olyan ember vérmintáit tanulmányozták, akik nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást, de átestek a betegségen. A vizsgálat megállapította, hogy a világjárvány előtti helyzethez képest valamennyiük vérében emelkedett az autoantitestek száma. Mindez segít megmagyarázni, hogy a Covid–19 mitől „egyedülálló betegség”. Ritka azonban, hogy egy átvészelt fertőzés után olyan autoantitestek keletkezzenek a szervezetben, amelyek elméletileg a szervezet bármely részét megtámadhatják.
Normál körülmények között nem várnánk, hogy gyógyult betegeknél ilyen magas autoantitest-szintek mutatkozzanak, ráadásul a teljes klinikai felépülés után akár hat hónappal is
A szakemberek szerint egyelőre nem tudják, hogy hat hónap után meddig marad magasabb az autoantitestek szintje. Hozzátette: arra sincs még válasz, hogy ez esetleg egyéb jelentős klinikai tünetek előidézéséért felelhet-e.
A Fert–Bober Laboratórium munkatársai nyilatkozták, hogy egyelőre nem tudják, melyik már létező vagy potenciálisan teljesen új terápiák lehetnek hasznosak az autoantitestek ellen.
A szakértők szerint ezek az autoantitestek olyanok, mint amilyenek az autoimmun betegségeknél kialakulnak. Megfigyelések bizonyítják azonban, hogy az autoimmun betegségekkel ellentétben ezek az autoantitestek inkább a férfiaknál fordulnak elő, nem pedig a nőknél.