Horthy Miklós ötven napos szegedi felkészülése a kormányzói feladatokra (1919. június 6.- 1919. augusztus 13.)
1918-ig nem sok köze volt Horthy Miklósnak Magyarországhoz. Az Osztrák-Magyar Monarchia flottája parancsnokaként, hajóskapitányként beutazta az egész Földközi-tengert, a kor információs szintjén órákon belül tudta, mi történik Londonban vagy Isztambulban. Az első világháborús vereség után kénytelen volt hazamenni közepes méretű birtokára, Kenderesre, ahol nem tudni, hogy működött-e egyáltalán telefon. 1919 első hónapjainak jellemzéséül csak annyit: Budapesten káosz, majd jön Károlyi és utána a bolsevikok; az országba behatol tízezer román katona; a déli végeken ott vannak a szerbek; Szegedre néhány száz francia gyarmati katona érkezik; északon a csehek jönnek látogatóba. A társadalom másik része meg szervezkedik: Bécsben, Aradon, később Szegeden ellenkormány is alakul. Károlyiék ellenpontozásaként kellett megfelelő ember a megfelelő feladatra. Nem tudni, kinek jutott eszébe Horthy Miklós, de üzentek neki, hogy jöjjön. Horthy májusban Szegedre érkezett: felkérték, hogy vállalja el a hadügyminiszteri tisztet. Nem vállalta, hazautazott. De egy hét múlva visszatért, mondván: „nem tudom tovább hallgatni a kenderesi fű suhogását”, és belevetette magát a politikába. Akkoriban Horthy szinte semmit sem tudott a magyar belpolitikáról – tájékozatlan, sőt politikailag teljesen felkészületlen úriember volt.
Az 1919. június 6-án Szegedre érkező, tájékozatlan úriember ötven napot tartózkodott Szegeden és sokban hatottak rá az ellenforradalmi szervezkedés emberei: például olyan katonatisztek, akik első világháborús élményekkel rendelkeztek. Megismerkedett értelmes szegedi polgárokkal, a közülük kikerülő városvezetéssel. Horthy átváltozása szempontjából döntő volt a páter Zadravecz Istvánnal való találkozása.
Zadrovecz a több nyelven beszélő, intelligens, művelt ferences szerzetest 30 éves korában, 1914-ben rendi elöljárói a szegedi Mátyás téren lévő kolostorba küldték. 1919-re tevékenysége messze túlterjedt a kolostor falain. Zadravecz sokat tanult a szegedi alsóvárosi gazdáktól, és azok is tanultak tőle. Azt látták, hogy nagyon nem jó az, ahogy az ország sorsa fordult. Különösen, amikor 1919 elején a kommün hatására Szegeden is meg akarták szervezni a Tanácsköztársaságot. Akkor ezekkel az alsóvárosi gazdákkal együtt Zadravecz nekiállt, hogy a leghatározottabban fellépjen ellenük. Így Alsóváros több ezer parasztpolgárának, e nagyon öntudatos, színmagyar, katolikus, paprika- és egyéb mezőgazdasági termelésből élő gazdatársadalomnak a vezéregyénisége, sőt a szegedi szellemi élet meghatározó egyénisége lett. A szegedi Hunyadi-emlékek hagyományaiból táplálkozva új Kapisztrán János szerepét öltötte magára, aki vezéregyéniség lett a kommunisták elleni küzdelemben. Tűz és víz az a két ember: Horthy református, iskoláit Debrecenben és Sopronban végezte, a flottához került – Zadravecz Rómában tanult, és elkötelezett katolikus volt.
Amikor Horthy Szegedre érkezett, pár napon belül bemutatták őket egymásnak. Zadravecz úgy látta: Horthy az a személy, aki alkalmas a vezér feladatra. Ezért felkarolta Horthy Miklóst: bevezette a magyarságtudományba, a magyar állam problémáinak és vezetésének kérdésébe. Amikor 1919. augusztus 13-án Horthy felült a repülőre, akkor egy magyarságtudatában, saját felelősség- és küldetéstudatában naprakész, az ország sorsát felvállalni akaró és mindazt a megpróbáltatást, ami ezzel jár, magára vállaló ember indult el Szegedről, és ez nem akármilyen változás!
Horthy Miklós kormányzó Szegeden ( 1920. április 10.)
A szegedi Dömötör-torony oldalára került Horthy dombormű (1930.október 24.)
A szegedi Dómot 1930. október 24-én szentelték fel a Csanádi egyházmegye alapításának 900. évfordulóján. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, valamint mintegy 30 000 ember jelenlétében került sor a templom felszentelésére, amely ettől fogva a Csanád vármegye püspökségének központja lett.
A Fogadalmi templom fölszentelése napján avatták fel a Dömötör-toronynak a Belváros felé néző falára került domborművet, mely Zala György 1930-ban készült alkotása és Horthy esküjét és a nemzeti hadsereg megszületését ábrázolta. Zala szinte élőképként elevenítette meg az 1919. június 5-i eseményt. Horthy alakja megváltóként magasodik ki a körülötte csoportosuló alakok közül. Mögötte a miniszterelnök, a főparancsnok áll és hadi öltözetű tisztek. A másik oldalon zászlót meghajtó közlegények, elöl parasztasszony térdel, gyermeke babérágat helyez el a kormányzó lába elé. Az emlékművet 1946-ban eltávolították. Lehet, hogy mint a Kossuth teret és a Budai-várat, a Dömötör-torony domborművet is helyre kellene állítani?
A szegedi Hősök kapuja és Aba-Novák freskója Horthy alakkal, valamint a szegedi alsóvárosi Horthy emléktábla (1937. május 30.)
1937-ben elkészült Szegeden a Hősök kapuja, amelyet május 30-án, a hősök napján avattak – Horthy Miklós jelenlétében. Az ünnepély után Horthy a feleségével együtt otthagyta az ünneplőket, és kíséretével 3 óra 5 perckor lehajtatott Alsóvárosra, a Földműves utca 7. számú ház elé. Ott azt a bronz emléktáblát leplezték le, melyen két bronz angyal tartja a magyar címert, alatta három portré látható: balról jobbra haladva Zadravecz István, Horthy Miklós és Vajas József – a korabeli újsághír szerint azért, mert „az alsóvárosi népkör épületéből indult ki a nemzeti hadsereg toborzása, amelyben ennek a három embernek meghatározó szerepe volt. A népkör előtt a kormányzó párt hatalmas tömeg várta, és megérkezésükkor igen melegen ünnepelte. Deák János köri elnök üdvözölte a kormányzót, aki meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést, megtekintette az emléktáblát, majd a gazdák csoportjához lépett, s velük hosszasan elbeszélgetett”. A tábla arra is emlékeztet, hogy Horthy miként jutott el Szegedországtól Magyarországig.
A szegedi Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem (1940. november 1.)
Az 1920-as évek második felében megkezdődtek az akkor már bő egy évtizede épülő fogadalmi templom körüli építkezések is. A Rerrich Béla-tervezte Dóm téri épületeket ekkor már világos volt, hogy egyetemi létesítményekként húzzák fel. Ami érdekes – ez viszont egy másik történet már –, hogy eredetileg nemcsak a Dóm előtt lett volna körbe barnatéglás épületkomplexum, hanem mögötte is, hasonló méretekkel; tehát kijelenthető, hogy a Dóm teret eredetileg kétszer ekkorára tervezték felépíteni.1929 novemberében adták át utolsóként a Fizikai és Kémiai Intézetet, viszont nem épült fel a rektori adminisztrációs épület, a Jogtudományi Kar és az Ideg-elme klinika épülete.
A 30-as évek derekán sötét fellegek érkeztek a város fölé, már ami az egyetemet illeti. Annak tanácsa és a közvélemény az egyetem fokozatos háttérbe szorulását érzékelte, valamint a nemzetközi Rockefeller-alapítványból eleve számarányán alul részesült a szegedi egyetem, 1934-ben pedig 95 ládában szállították Debrecenbe a szegedi egyetem Rockefellertől kapott ajándékát, orvosi felszereléseket és könyveket. A szegedi sajtó, de maga az egyetemi tanács is mind többször figyelmeztetett az egyetem teljes megszüntetésének veszélyére.
Ez végül is nem következett be, de a második bécsi döntést – amelynek köszönhetően Erdély egy részét visszacsatolták Magyarországhoz – követően hozott törvény rendelkezett a kolozsvári tudományegyetem újjászervezéséről és külön a szegedi tudományegyetem felállításáról. A Ferenc József Tudományegyetem hivatalosan 1940. október 16-án vett búcsút a várostól, régi tanárainak egy részét, a jogi és államtudományi kar tanárait csaknem teljes számban Kolozsvárra nevezték ki.
A Szegeden maradt egyetemrész Horthy Miklós regnáló kormányzó nevét vette fel és az 1940. november 11-én tartott ünnepélyes megnyitása után, 12-én kezdte meg működését ugyanazon épületekben és ugyanazokkal az intézményekkel. Az új egyetem 39 tanszékkel indult: az orvosi karon 15, a bölcsészetin 12, a matematika- és természettudományi karon 12 tanszékkel.
Horthy Miklós kormányzó 69. születésnapján – katonai díszszemlét tartottak a szegedi Dóm téren (1937. június 18,)
Szegedi Mars-téri Horthy Miklós honvéd laktanya
Horthy Miklós utca Szegeden
A szegedi régi Hungária Szálló épülete előtt húzódó utca (ma Dózsa György utca) viselte Horthy Miklós kormányzó nevét.
Postai bélyeg, mely 1919-ben Horthy Miklóst lóháton ábrázolja a szegedi Dóm előtt
