2022. JANUÁR 30.- EGY HÁZ LELKE

Szerző: | jan 30, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Építészet, Szeged, Történelem, Videó

HÁZ HOMLOKZATa
A SZEGEDI KOLLÁR-HÁZ UTCAI HOMLOKZATA
Szeged Hajnoczy u. 25. udvari homlokzat 2
A SZEGEDI KOLLÁR-HÁZ UDVARI HOMLOKZATA

TEKINTETES MÜLLER MIKSA MŰÉPÍTÉSZ SZEGEDI PALOTÁJASZEGED, II. KERÜLET, KORONA UTCA 25.

Tervezte és építette: Müller Miksa – okleveles műépítész. Lakcíme: Szeged, II. Ker. Tisza Lajos körút 22.

Munkái: Vásárhelyi Bank ( 1905), Vásárhelyi zsinagóga ( 1906), Vásárhelyi posta ( 1906), Szeged – Korona utca 25 szám alatti lakópalota (1908), Vásárhelyi görög palota (1909), Zugló – Vitézi telep ( 1934), Budapest – Nemzeti sportcsarnok 1938)

Müller a Korona utca 25. szám alatti palotát 1908. májusában tervezte.

Az építész az 500 m2-es, két szintes, két lépcsőházas, 12 szobás palota megépítésére folyamodványt nyújtott be 22050/1908 iktatószámmal építési engedély tárgyában Szeged Szabad Királyi Város Tekintetes Tanácsához 1908. június hó 13-án.

A Városi Mérnöki Hivatal 7462/1908 iktatószámmal építkezési engedélyt ad 1908. június hó 30-án. Az építési engedély díja 8 korona összegben befizetésre került.

A Városi Tanács által kijelölt kerületi orvosból, építési felügyelőből valamint a kerületi rendőrbiztosból álló bizottság lakhatási engedélyt adott ki 7462/1908 iktatószámmal a megépült lakópalotára. A használhatási engedély díja 8 korona összegben befizetésre került.

A magyar építészetben az 1900 évek első évtizedében Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. Az úri középosztály körében divatossá vált a szecesszió, ennek hatására a városokban élő tehetősebb polgárság igyekezte utánozni őket. Szegeden számos szecessziós lakóházat találunk – többek között ilyen a Müller Miksa által tervezett ház is.

vasárhelyi zsinagóga
A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ZSINAGÓGA
bp palota
A BUDAPEST GRESHAMEM PALOTA

A hódmezővásárhelyi zsinagógára 1906-ban kiírt pályázatot Müller Miksa műépítész nyerte, akinek szecessziós épületei máig meghatározóak a dél-alföldi szecesszió szempontjából. Az zsinagóga átalakítása, mely 1908-ban zárult le főleg a főhomlokzatot érintette. Müller ugyanezen idő alatt tervezte saját szegedi épületét is. Az egyidejű tervezést nemcsak az egybeeső időpont, hanem a két homlokzat közötti hasonlóság is igazolja. Nagy a hasonlóság a szegedi épület és a budapesti Greshamen palota között is.

A SZEGEDI KOLLÁR -HÁZ ENTERIŐRJE:

25
31
60
42
33
35
Kép 3187
39
40
1642932770229
50
1642932653234
21
51

Az épület belső felújításáért özvegy Jánossy Leóné 1937. április 7-én 18351/1937 iktatószámmal építési engedélyért folyamodik a Szeged Szabad Királyi Város Polgármesteri Hivatalához. A felújítási engedély díja 10 korona összegben befizetésre került.

A felújítás 1937. májustól – novemberig tartott és 5.500 koronába került, melyet özvegy Jánossy Leóné számlákkal igazolt a városi műszaki főtanácsos felé, mivel az érvényben lévő tatarozási adókedvezményt igénybe óhajtotta venni.

1937. december 17-én a műszaki bizottság ellenőrizte a felújítást és 6535/1937 ügyiratszámmal ellátott jelentésben erről tájékoztatta a város polgármesterét.

Az épület a második világháború után, 1948-ban államosították. Szeged városi bizottságának határozata alapján a lakópalotában több lakást alakítottak ki, amelyekbe romákat költöztettek. Időközben a Korona utca elnevezést Hajnóczy utcára változtatták.

Szeged város mint tulajdonos 50 évig még az épület állagmegóvását sem végezte el, inkább épület díszkertjében lévő Zsolnay kerámiával burkolt medencét földel betemette, mint a múlt ízlésének oda nem illő emlékét.

A kilencvenes évek elején amikor már a tetőszerkezet is teljesen tönkrement a tulajdonos inkább a privatizációt választotta mint a felújítást, mert az megszabadította az építési költségektől – így került sor 1992-ben szimbolikus áron a roma lakóknak a lakások értékesítésére.

A tulajdonosról akkoriban azt lehetett tudni hogy a palotát azért nem nyilvánította városkép jelentőségűvé vagy műemlékjellegűvé, mert akkor az érvényen lévő törvények szerint nem lehetett volna értékesíteni.

Az épület hányatott sorsa folytatódott, az új tulajdonosoknak szándékuk sem állt az épületet felújítása – a házban többször tűz ütött ki, melynek következtében sérült a teljes födém is. Ez a folyamat is elég soká tartott mivel az új tulajdonosok nagy nyereséggel kívántak túladni az ingatlanon. Végül öt év után talált gazdára az épület.

A mostani tulajdonos 2007 januárjában kezdte meg az épület tajleskörű rehabilitációját. Eredeti tervek alapján került sor az új tetőszerkezet és tornyok megépítésére valamint a burkolatok, korlátok, nyílászárók valamint a bejárati kapu cseréjére és a külső-belső homlokzat eredetivel megegyező helyreállítására.

A munkálatok három évig tartottak és ezek során az Országos Műemlékvédelmi Intézet munkatársa kísérte figyelemmel és tanácsokkal látta el a kivitelezőket valamint fotódokumentációt is készített a helyreállításról.

A ház hasznos alapterülete 500 m2 – ebből a földszint 250, az emelet 250 m2. A pince 250 m2 – belmagassága 4 m. A padlás 250 m2.

A palota 2010 óta műemlékként szerepel az Országos Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában.

20
SZEGEDI ZSIDÓ NEGYED – ÉS A FÁK KÖZÖTT A KOLLÁR-HÁZ


Kedves Feri!
Most jutott időm elolvasni és megérintett a Ház lelkülete című írásod.
Özv. Jánossy Leóné Müller Miksa özvegye, Anya tud erről sztorikat. Nekünk valami távoli rokonuk volt, aki igyekezett rokonokkal népesíteni be a házat és a szemközti, Attila utcait is, amely tudomásom szerint szintén az ővék volt.
A Dédszüleim – Lauber József alsóvárosi elemi iskolai igazgató és hitvese, a Szegednek polgármestert is adó családból való Szilber Júlia eredetileg a földszinti lakást bérelték. Nagymamám (Lauber Klára, 1907-1999) esküvői képén, 1927-ben még a földszintet lakták, és a teraszról lépcső vezetett a kertbe. (Férje, Simor – szül. Schannen – Ferenc 1899-1943 alezredes a Don-kanyarnál halt hősi halált 1943 január 17-én, miután sikerrel megvédett egy hídfőt, az eset jól dokumentált. A család 1959-ben hagyta el az addigra többszörös albérletté alakított lakást. Apám, a Braun-Marton klímát jegyző Marton József (1929-2010) még oda nősült, Ő oldotta meg a Pick szalámi klímás érlelését. Anyai nagybátyám, Simor Ferenc (1930-2003) nyakig benne volt a MEFESZes 56-ban, a rendszerváltás után KDNP önk.képv.
Nagymamám második férje, Dr. Birkás Géza professzor,frankológus, több könyv szerzője és az egyetem dékánja ott halt meg talán 1951-ben
A lakás udvari két szobájában élt a Szilber-család két egyedülálló hölgytagja, Szilber Vilma és unokahúga, Szilber Júlia. A szomszédos, Attila utcai házban élt Szilber Ignác és családja, híres gyermeke Szilbereky Jenő jogászprofesszor, aki egy időben a Legfelsőbb Bíróság – ha jól tudom – elnökhelyettese volt.
Nagyapám, Simor Ferenc a visszaítélést követően Szabadka városparancsnokaként szolgált.
Az Ő hősi halálának körülményei külön fejezetet igényelnének, jelenleg a rudkinói katonatemetőben alussza örök álmát.
Dédapámról, Szilber Józsefről olvashatni a 19/20-as eseményeknél, aktív szerepet játszott a páter Zadravetz körüli szervezkedésben.
Nagyapámról, Simor Ferenc őrnagyról (később alezredesről) a családi emlékezet úgy tudja, őt küldték el Horthy díszegyenruhájáért a szegedi zászlóbontás előtt.
Mára ennyi, mentsd el, mert még egyszer talán nem tudom ezt mind leírni,
üdvözlettel
Marton Árp
i





Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!