EGY KIS COVID-MATEK
Magyarországon a fertőzöttek száma
- 1 300 994 főre nőtt a pandémia kezdete óta,
- míg a járvány következtében elhunytak száma 40 016 főre emelkedett.
- 2021. szeptember 7-e és 2022. január 3-a között 17 000 koronavírusos beteg szorult kórházi kezelésre,
- közülük 60% nem részesült oltásban, 40% viszont igen.
- Ugyanezen időszakban 1850 személyt kellett intenzív osztályon kezelni, közülük 70% nem részesült oltásban, 30% viszont igen.
Eszerint ami a kórházba kerülést illeti:
- miközben a teljes népességben 0,175% volt a kórházba kerülés kockázata,
- aközben az oltással nem rendelkezők esetében a kórházba kerülési kockázat 0,262% volt,
- az oltással rendelkezőknél pedig 0,117%.
Ezek szerint az oltottak körében 55%-kal volt alacsonyabb a kórházba kerülés kockázata, mint az oltatlanoknál.
Ami pedig az intenzív osztályra kerülésre vonatkozik:
- miközben a teljes népességben 0,019% volt az intenzív osztályra kerülés kockázata (a fertőzési adatokból azt is tudjuk, hogy ez a fertőzötteken belül 0,4% volt a negyedik hullámban), aközben
- az oltással nem rendelkezők esetében az intenzív osztályra kerülési kockázat 0,033% volt,
- az oltással rendelkezőknél pedig 0,010%.
Vagyis az oltottak körében 71%-kal volt alacsonyabb az intenzív osztályra kerülés kockázata, mint az oltatlanoknál.
| OLTOTT – OLTATLAN | |||
| Intenzívre került | Teljes népesség | Arány | |
| Összesen | 1850 | 9721254 | 0,019% |
| Oltott fiatalok | 0 | 2081254 | 0,000% |
| Oltatlan fiatalok | 0 | 2940000 | 0,000% |
| Oltott idősek | 555 | 3760000 | 0,015% |
| Oltatlan idősek | 1295 | 940000 | 0,138% |
A oltattak esetében (egy, kettő vagy három vakcina után is) a fertőzés alattomosan támad – bizonyos esetekben migrénhez hasonló tüneteket okoz, de emögött agyi érgyulladás tünetei húzódhatnak meg, amely több esetben agyvérzést is okozhat. Klinikai jelentések számolnak be, hogy oltatóaknál a covid-fertőzés sokízületi gyulladást vagy érgyulladást okoz amikor a páciens CRP-értéke 20-50 szeresére is emelkedhet. Ismert tény az is, hogy a oltottak esetében a fertőzés károsíthatja a vese, a máj és szív szöveteit. Az oltott női fertőzötteknél bizonyos esetben nyirokcsomó gyulladás tünetei figyelhetők meg.
REMÉNYKEDVE, HOGY MEGÉRJÜK A TAVASZT
Ahol az Omikron megjelent, ott pár hét alatt kiszorította a delta variánst, elképesztő sebességgel terjed. November 20-án ütötte fel a fejét Dél-Afrikában az Omikron koronavírus változat, hivatalos nevén a B.1.1.529 variáns.
Az azóta eltelt 50 nap óta egyre többet tudunk a misztikus nevű változatról. A legfontosabb különbség közte és az elődjei közt, hogy sokkal gyorsabban terjed: két nap alatt képes megduplázni a fertőzések számát, ami elképesztő sebességnek számít, kétszer olyan gyors, mint a delta.
Eddig 128 országban azonosították, itthon 2021. december 13-án először. 2022. januári adatok szerint Franciaországban például már az új fertőzések 70%-áért felelős. A magyarországi pozitív esetek 78 % már az Omikronhoz köthető.
Az omikron variáns 70-szer gyorsabban szaporodik a hörgőkben, mint a delta és az eredeti vírus, de 10-szer lassabban a tüdőben, mint az eredeti vírus. Ez magyarázhatja a nagyobb fertőzőképességet és a kevésbé súlyos betegség kimeneteleket. A változat olyan különös tünetekkel is jelentkezhet, mint a kötőhártya-gyulladás vagy a csontfájdalom, viszont a szaglás- és ízvesztés jóval ritkábban jelentkezhet, mint a korábbi variánsok esetében.
Számítások szerint az Omikronnal fertőzött betegek mindössze 5%-a hal meg a kórházba kerülés után, ami jelentősen elmarad a korábbi hullámok 20%-os arányától
A betegek átlagéletkora 40 év köról várható, ami alacsonyabb lesz az előző hullámok 50 événél.
A szennyvízben mért vírustartalom alapján az elmúlt napokban 1-ről 1,5 % környékére emelkedett az úgynevezett R-szám (vagyis egy ember hány további embert fertőz meg). Ez alapján 2022. január és május közé esik az omikron okozta ötödik hullámot. A fertőzésszám meghaladhatja a napi 13000, a napi kórházi betegszám pedig a 9000, míg a napi halálozás a csúcson körülbelül napi 200 lehet.
NANOTECHNOLÓGIÁVAL A COVID, A SARS ÉS A MERS ELLEN
Megunták a gyógyszercégek bénázását, saját vakcina fejlesztésbe kezdett az amerikai hadsereg. Vakcinájuk minden jelenlegi, sőt jövőbeli variánssal leszámol. Amit eddig tudni lehet, annak alapján szinte semmiben nem fog hasonlítani a jelenleg elérhető koronavírus-vakcinákhoz, tehát sem a Pfizer-, sem a Moderna-, sem pedig a Janssen-, illetve az AstraZeneca-oltás által járt utat nem követi majd. Ezek ugyanis, ahogyan azt egyre inkább látjuk, nem vezetnek sem igazán tartós, sem pedig igazán széles körű védelemhez, különösen az új és egyre gyakrabban látott mutáns vírusokkal szemben. Ennek oka tulajdonképpen már az alapelv megismerésekor felmerült.
Ez az alapelv, illetve a gyakran és gyorsan mutálódó RNS-vírusok magyarázzák részben azt is, hogy például influenza ellen is évente kell oltani. Az influenza elleni oltások egy része, példának okáért a Sanofi-Pasteur által kifejlesztett Flublok nevű oltás ugyanis hasonló alapelven működik, vagyis kizárólag az influenza fertőzőképességében kulcsszerepet játszó hemagglutinin nevű fehérjét támadja. Ez pedig a koronavírus-tüskefehérjéhez hasonlóan gyorsan mutálódik.
Az amerikai hadsereg kutatói ezért más módszert választottak. Ők a vírus olyan részeit próbálják megtámadni a vakcinával, amelyek nem játszanak döntő szerepet a fertőzőképesség megőrzésében, és ezért evolúciós okokból nem is mutálódnak, vagy legalábbis nem ennyire gyorsan. Meg kell jegyeznünk, hogy hasonló törekvések folynak már az úgynevezett univerzális influenzavakcina létrehozására is, amely hasonló elv szerint működik majd.
A hadsereg kutatói egy fehérje (ferritin) nanorészecske-vakcinát fejlesztettek, liposzóma kiegészítővel. Ehhez a vírus több alkotórészét, illetve variánsát is hozzá tudják kötni, amivel sokoldalú immunválaszt hoznak létre. A vakcina már klinikai vizsgálatban van és kutatók azt állítják, hogy vakcinájuk nemcsak a jelenlegi járványt okozó koronavírus, hivatalos nevén a Sars-CoV-2 mostani és jövőbeli variánsai ellen fog védeni, hanem például a 2003-as SARS-, majd pedig az azt követő MERS-járványt okozó koronavírusok ellen is.
Ez utóbbiak a jelenleginél is sokkal súlyosabb betegséget okoztak, és visszatérésük lehetősége azóta is aggasztja a járványügyi szakembereket. Ezek szerint az alapkoncepció helyes, és az oltás védeni fog az omikron variáns ellen is. Ha valóban beválik az elképzelés, akkor pedig a jövőbeli mutánsok ellen is megvéd majd. Az oltóanyag tartalmaz egy újonnan kifejlesztett molekulát is, amely az oltás hatását erősíti, illetve tartósabbá teszi. Az ilyen adalékanyagokat szaknyelven adjuvánsnak nevezzük.
A jelenleg koronavírus ellen használt védőoltások a Sinopharm és a Sinovac kivételével nem tartalmaznak adjuvánst, de ilyen hatású szereket más betegség elleni vakcinák korábban is tartalmaztak. Az amerikai hadsereg azonban nem a már bevált adjuvánsok közül választott egyet az új vakcinájához, hanem egy teljesen új molekulát fejlesztett ki. A klinikai egyes fázisú vizsgálat protokollját már közzé is tette a hadsereg kutatógárdája. Ami eddig kiderült, az többek között az, hogy az oltást egyelőre 18 és 55 éves kor között tesztelik, másfél éves időtartammal.