2022. JANUÁR 7.- SORSUNK A TÉT

Szerző: | jan 7, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Honvédelem, Politika, Történelem, Vallás

41190179 c030ae4c9034cce2252cef72ea35c257 wm

A 2022-es magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választása lesz Magyarországon 2022. április 3-án. Az Országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal.

A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes felesleges szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, felesleges szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik

Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.

Az egyéni választókerületek mindegyikében egy képviselőt választanak és a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja.

A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges szavazatai töredékszavazatnak számítanak és hozzáadódnak a listás szavazáshoz.

Országos listát az a párt állíthat, amelynek 71 választókerületben, de legalább 14 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje. Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.

A nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.

marki zay mti 2

A 2022-es parlamenti választásokon induló pártok: Fidesz-KDNP, Ellenzéki Összefogás (Demokratikus Koalíció, Magyar Szocialista Párt , Momentum Mozgalom, LMP – Magyarország Zöld Pártja, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Párbeszéd Magyarországért , Magyar Liberális Párt – parlamenti párt, Új Kezdet – parlamenti párt), Új Világ Néppárt -Parlamenten kívüli párt) Továbbá: Mi Hazánk Mozgalom, ReforMerek, Polgári Válasz, Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom, Volner Párt, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Magyar Munkáspárt, Megoldás Mozgalom, Baloldali Platform (MSZDP–Európai Baloldal–Táncsics–Baloldali Jövő Fórum–Népi Front–MMETSZ), Normális Élet Pártja.

A 2018-as parlamenti választásokon 5.570.197 választópolgár szavazott – a jogosultak 70%-a, ebből 2.824.206 a FIDESZ-re voksolt. Az egyéni választókerületek eredményei: Fidesz 91, MSZP 8, DK 3, Jobbik 1, LMP 1, Együtt 1 mandátum. Végül a parlamenti összetétel az alábbiak szerint alakult:

p2018

Baloldali elemzők akkor (2018) ezeket az eredményeket úgy kommentálták, hogy a kormányváltásra vágyók kétharmadát felháborította az elmaradt ellenzéki összefogás, százezrek emiatt nem mentek el szavazni.

Török Gábor tegnap közösségi oldalán osztotta meg a 2022-es parlamenti választással kapcsolatos legújabb mérési eredményeit, amelyek az ellenzék számára elkeserítő előképet festenek az idei országgyűlési választásról. Az eredmények szerint a Fidesz jelenleg tizenhat mandátummal többet szerezne, mint az ellenzéki összefogás.

270424584 892824571396129 1805576973642528031 n

JÁTÉK A SZÁMOKKAL:

  • Nem reprezentatív felmérések szerint 2.150.000 magyar sportkedvelő ember van, ebből 67% -a FIDESZ-es szavazó.
  • Továbbá 2.515.000 magyar nyugdíjas van, ebből 63%-a a FIDESZ-re adja a voksát.
  • Az EU egyes szakértői szerint 185.000 LMBTQ beállítottságú magyar szavazó van, akik mindnyájan a Baloldali Összefogásra szavaznak.
  • A budapesti szavazók 61% a baloldalra adja szavazatát.
  • Az első szavazók és a fiatalok 84% a baloldalra szavaz.
  • A választási térképekből idáig is világos volt, hogy Budapest egy külön sziget a narancssárga országban. A Fidesz a községekben ér el kiugró eredményt: a vidékiek 60% a FIDESZ-re szavaznak.
  • Az 550.000 lélekszámú magyar roma közösségben nem nagy hagyománya van a választásoknak, az esetleges voksok közvetlenül a választás előtt, a kortesek befolyása nyomán dőlhetnek el.
  • Természetesen egy parlamenti választásokra nem csak belső erők, hanem külső nyomásgyakorlások is hatással lehetnek: az Orbáni kiegyensúlyozott gazdaságpolitikát nagyra értékelik a kínaiak, az oroszok, az izraeliek és esetleg a türk-nemzeti tanács is, de ne feledjük, hogy ugyanekkora erővel harcol az Európai Unió és az Egyesült Államok az Orbáni-hatás ellen.
  • Vagyis ezek alapján fej-fej melletti eredmények várhatók a 2022-es parlamenti választásokon.

KOMMENTÁR:

A tavasszal esedékes országgyűlési választás kapcsán nem egyszer hangzott el az a feltételezés, hogy bizonyos külföldi érdekek mentén komoly beavatkozási kísérletek következhetnek be, amelyek a magyar hatáskör térségbeli visszaszorításában, valamint az ország elgáncsolásában érdekeltek.

Nem kérdés, a baloldal számára sorsdöntőnek ígérkezik az idei országgyűlési választás, amely reményeik szerint véget vethet a több mint egy évtizednyi vesztes kényszerpályájuknak.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a baloldal számára hasonló téttel bírt a 2018-as, valamint a 2014-es választás is, azonban szervezetlenségük, valamint politikai és korrupciós botrányaik rendre borítékolhatóvá tették sikertelenségüket.

A globalista, progresszív politikai logika alapján tehát kijelenthető, hogy e kifejezetten enervált és egyre inkább cselekvőképtelenebb politikai blokk külső segítségre szorul.

Fontos leszögezni, a magyar belpolitikába történő külföldi beavatkozás első jeleivel a magyar választópolgárok már 2014-ben találkozhattak, amikor az akkori amerikai ügyvivő, André Goodfriend megszegte a diplomáciai protokollt és részt vett egy hazai baloldali tüntetésen.

De szintén az Egyesült Államok demokrata befolyású apparátusaihoz köthető az ún. „amerikai kitiltási botrány” is, amelyről később kiderült, hogy a nyomásgyakorláson, valamint az itthoni baloldal látszólagos megsegítésén kívül, semmilyen olyan komolyan vehető ügy nem állt a háttérben, amely az Orbán-kormányra terhelő lett volna.

Mindezek fényében aligha meglepő, hogy az idei országgyűlési választáshoz közeledve, ismét hallani azokról a jogos félelmekről, hogy bizonyos külföldi érdekek mentén, kampányszerű és célzott politikai beavatkozási kísérletekre lehet majd számítani. Természetesen az ilyesfajta feltételezések kapcsán – dacára a dokumentálható bizonyítékoknak -, nemcsak itthon, hanem az ország határain kívül is rendre elhangzik az a baloldali cáfolat, miszerint egyetlen demokratikus berendezkedéssel bíró nyugati ország sem avatkozna bele a magyar belügyekbe, s aki ilyet állít, az összeesküvés-elméleteket gyárt.

Csakhogy néhány nappal ezelőtt, egy a balliberális körökben korábban meghatározó szerepet betöltő kampánytanácsadó, Bruck Gábor egészen konkrét utalást tett arra, hogy melyik országnak és azon belül mely szervezeteknek van politikai értelemben étvágyuk arra, hogy befolyást gyakoroljanak a magyar belügyekre.

A kifejezetten az amerikai külpolitika értelmezője és tolmácsolójaként ismert Bruck – aki egyébként Gyurcsány Ferenc, Demszky Gábor és Dobrev Klára környezetében is megfordult – elmondta, szerinte még nem dőlt el, hogy „belép-e Amerika vagy sem?”

Mint azt többek között kifejtette, nem Donald Trump korábbi amerikai elnökre kell most asszociálni, hanem „az FBI vagy a CIA az Amerika ilyen esetben”. Mondandója alátámasztásaképpen felidézte, „környező országokban azért elég jó ritmusban csinálták. Az a gyanúm, de erről semmit nem tudok, hogy néznek-néznek, ha elég erős az ellenzék, akkor be fognak lépni.”

Az a tény, hogy a jobboldalisággal nehezen vádolható kampánytanácsadó korábban több szakelemzést is publikált a clintoni külpolitikáról, azt sejteti, az Egyesült Államokban politológia diplomát szerző Bruck tudja, miről beszél. Így ha a Biden-adminisztráció elég elszánt arra, hogy megsegítse a jelenleg is bukdácsoló baloldalt, akkor azt nagy valószínűséggel az FBI és a CIA valamilyen formátumú akciója, esetleg kooperációja fogja szolgáltatni.

A baloldali táboron belül bizonyára most is akadnak olyanok, akik szerint e Bruck-féle mondatok túlzók, s egyetlen egyesült államokbeli szövetségi szerv sincs politikai célzattal a Biden-adminisztráció alá rendelve. Azonban érdekes módon az amerikai választópolgárok ezt merőben másképp látják.

Ugyanis egy egészen friss, a tavalyi év végén publikált, reprezentatív Rasmussen-kutatásból kiderült, azt követően, hogy Joe Biden elnököt beiktatták, meredeken zuhant a lakosság Szövetségi Nyomozó Irodába (FBI) vetett bizalma, elsősorban nem képességbeli, hanem politikai síkon.

Mint az a számadatokból kiolvasható, 2020 májusában még a megkérdezettek (a valószínű választók köréből) 60 százaléka volt kedvező véleménnyel a bűnüldöző szervről, míg most ez az arány már csak 46 százalék. Mi több, a relatív többség, azaz 47 százalék véleménye negatív a szervezetről; 26 százalék pedig egyenesen azt mondta, hogy nagyon rossz a véleménye az FBI-ról. Ami pedig az FBI demokrata színezetű, politikai alárendeltségét illeti, a valószínű szavazó amerikai állampolgárok 46 százaléka egyetért azzal a megállapítással, hogy a „Szövetségi Nyomozó Iroda Joe Biden amerikai elnök „személyes Gestapója”.

A kijelentést egyébként Roger Stone, Trump elnök korábbi tanácsadója tette, aki mint fogalmazott, az FBI élén „politikai verőlegények” csoportja áll, akik Biden „személyes Gestapójaként” használják a hivatalt. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Rasmussen-kutatás szerint ezzel a mondattal még a demokrata párti szavazók 30 százaléka is egyetért.

Amennyiben valakiben még ezek után is kétely merülne fel azzal kapcsolatban, hogy a durván minden második szavazókorú amerikai által „Biden személyes Gestapójának” tartott FBI vajon tiszteletben tartja-e a magyar szuverenitást a választási hajrában és a választás napján azok után, hogy az amerikai elnök a magyar kormányfőt gengszternek nevezte, az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken pedig párhuzamot vont a magyar sajtó állapota és a volt Szovjetunió sajtó helyzete között, az nagy valószínűséggel mindezen folyamatoknak a közvetlen haszonélvezője lehet. A kérdés csupán az, Bruck idő előtti elszólása egy szakmai hibaként vagy egy figyelmeztető lövésként értelmezendő? (Origo)

Kategóriák