2022. JÚNIUS 1.- VÍRUSNAPLÓ VAGY HAJÓNAPLÓ, VAGY INKÁBB MAJOMNAPLÓ?

Szerző: | máj 31, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Egészségügy, Orvoslás, Politika, Sex, Videó, Világjárvány

image 56294

BEVEZETŐ

Aggódó leveleket kaptam a VÍRUSNAPLÓ olvasóitól – arról kérdeznek, hogy mikor és mire változtatom meg a VÍRUSNAPLÓ címét, hisz a járvány elmúlt, így a cím is aktualitását veszítette.

Jelentem, a Covid csendesedett, de nem múlt el. Hátralévő életünkben a vírusokkal folytatott állandó harcra kell felkészülnünk. Az egyik járvány halkul, de jönnek az újak. Még ki sem kecmeregtünk a Covidból megjelent a majom himlő.

Az epidemiológusok felfedték, hogy az utóbbi időben, több spanyol utazási iroda is szervezett kongói utakat, ahol az LMBTQ-hívőknek lehetőségük adódott idomított majmokkal szexuális kapcsolatot teremteni. Ez a divat gyorsan áterjedt a francia és angol LMBTQ beállítottságú csoportokra is, és már is a nyakunkon az új világjárvány.

A zoofilok úgy vélik, hogy elfogadható az intim kapcsolat állatokkal, és azt akarják, hogy az LGBTQI+ mozgalom egy Z-t adjon a nevéhez. A globális LMBTQ felvonulásokon melyen melegek, biszexuálisok, queerek, transzok, transz-transz, aszexuális és más marginalizált közösségek vettek részt – az egyik csoport, a zoofil közösség is kérte felvételét a szervezetbe.

Emberek és állatok közti nemi aktusok leírásával már az ókori mitológiában is találkozhatunk. A görög istenek – különösképpen Zeusz – előszeretettel látogatták meg állatok alakjában a kiszemelt hölgyeket. A korok folyamán az emberek állatokkal folytatott szexuális érintkezését hol megtűrték, hol halállal büntették, de a viselkedés végig jelen volt az emberi szexualitásban. A szakemberek régebben úgy vélték, hogy az embereket a megfelelő nemi partner hiánya, esetleg a kíváncsiság vagy a szokás készteti az állatokkal való közösülésre. Nemrég azonban kiderült, hogy létezik egy igen ritka és szélsőséges szexuális eltévelyedés is, amikor az ember kifejezetten egy állat iránt érez nemi vonzalmat, akár szerelmet.

Legújabban az ember-állat közti vonzódást zooszexualitásnak nevezzük, a tényleges szexuális érintkezést pedig bestialitásnak vagy szodómiának nevezzük. Az állatokkal való közösülés meglehetősen elterjedt egyes nomád népcsoportok férfi tagjai között, akik nem jutnak megfelelő nemi partnerhez, de ez a viselkedés – múlt századi adatok szerint – jellemző volt az elzárt mezőgazdasági közösségekben élő fiúkra is. Earls és Lalumiere 2009-ben jelentetett meg egy újabb esettanulmányt, amely arra utal, hogy intelligens, jól szituált embereknek is lehet zoofil irányultságuk. A történet alanya egy negyvenhét éves, doktori fokozattal rendelkező, jó anyagi körülmények közt élő férfi, akit szerető szülők gondosan és erőszakmentesen neveltek. Mindettől függetlenül a férfi már ifjúkorától fogva küzdött saját zoofil hajlamaival, s az ő esetében is lovak voltak az elsődleges erotikus célpontok.

A zoofília nem korlátozódik kizárólag férfiakra, bár a férfiak aránya jóval nagyobb, mint a nőké. Hani Miletski amerikai szexológus internetes felmérésében 88% férfi és 12% nő vallotta magát zoofilnak. Ezek többsége (71 százalékuk) elégedett volt a jelenlegi életével, és 91 százalékuk nem látott okot arra, hogy abbahagyja az állati partnerekkel folytatott nemi viszonyt.

Egy újonnan hozott kanadai rendelet értelmében legalizálnák az ember-állat közti nemi kapcsolatot. Ez hatalmas felháborodást váltott ki Kanadában, az állatvédők szerint a most hozott rendelkezés elfogadhatatlan és szembemegy mindennemű társadalmi elvárással.

MINDEN VILÁGJÁRVÁNY FERTŐZÉS

Mike Ryan, az Egészségügyi Világszervezet vészhelyzeti igazgatója 2020 májusában úgy fogalmazott, hogy az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a koronavírus a nemi betegségekhez hasonló fertőző betegséggé „szelídül”, tehát területenként eltérő mértékben ugyan, de folyamatosan velünk marad, itt-ott újra és újra felbukkan majd, csak éppen az egészségügy idővel megtanulja kezelni.

Rusvai Miklós víruskutató tavaly júniusban ugyanígy látta, szerinte hozzá kell szokni, hogy a koronavírus-járvány nem tűnik el teljesen, szórványos esetek nagy valószínűséggel továbbra is lesznek.

Szlávik János infektológus 2020 decemberében szintén nem zárta ki, hogy a vírus akár a következő évtizedekben is velünk marad, viszont szerinte már nem fog az ideihez hasonló súlyos eseteket és halálozásokat okozni.

Idén januárban amerikai kutatók modellezték a járvány lehetséges végjátékát, és arra jutottak, hogy a Covid–19 idővel közönséges náthává fog válni. A mostaninál sokkal enyhébb lefolyás és a mind több embernél kialakuló védettség azonban még korántsem jelenti azt, hogy maga a vírus is végleg eltűnne. Csak a tünetei lesznek kevésbé súlyosak.

Hans Heesterbeek holland tudós magyarázata szerint elsősorban azért, mert hiába a tömeges átfertőződés utáni felépülés, illetve az oltakozás, az emberiség immunizálódása egészen biztosan nem fog egyenlő területi eloszlásban megtörténni. A járványok terjedését leíró matematikai modellek szakértője úgy látja, hogy még a nyájimmunitás elérése után is maradnak majd olyan területi zárványok a világban, ahol a vírus szabadon terjedhet emberről emberre – ami bőven elég is a fennmaradásához. Tehát a személyközi viszonyok totális felszámolása nélkül (ami nyilvánvaló képtelenség) mindig lesz elég ember ahhoz, hogy a Covid–19 ne tűnjön el teljesen a bolygóról. Viszont ekkor már elveszíti világjárvány jellegét: a pandémiából endémia lesz. Az endémia gyakorlatilag a már ismert és jól kordában tartható fertőzéses betegségek szokásos előfordulását jelenti, amelyekkel már megtanultunk együtt élni – ilyen például a fentebb már említett szezonális nátha, vagy akár a herpesz.

A tekintélyes Nature magazin pár napja öt érvet is hozott arra, hogy miért nem radírozható le a Covid–19 végleg a föld színéről.

  1. A védőoltások ugyan megóvnak a súlyos megbetegedéstől és a haláltól, ám egyáltalán nem biztos, hogy a beoltottak mindeközben nem fertőznek tovább másokat.
  2. Az egész világot biztosan nem lehet átoltani, tehát mindig lesznek olyanok, akik nem védettek.
  3. A vírus folyamatosan mutálódik, és ma még nem világos, hogy akik ma védettek, azok minden jövőbeli variánst is le tudnak-e majd küzdeni.
  4. Az sem tudható ma még, hogy a gyógyulás vagy oltakozás utáni védettség meddig tart egyáltalán.
  5. Hamis biztonságérzet alakulhat ki azoknál, akik átvészelték a fertőzést vagy megkapták a vakcinájukat, így tiszta erővel keresni fogják az emberi kapcsolatokat, ami megint csak a vírus terjedését segíti.

És hogy mikor lesz a világjárványból legalább endémia? A pandémiás szakasz végét, amiként a kezdetét is az Egészségügyi Világszervezet jelenti be.

A MAJOMHIMLŐ

A brit egészségügyi hatóság május elején közölte, hogy egy ritka betegséget, a majomhimlőt azonosítottak az Egyesült Királyságban. Alig néhány héten belül Európa más országaiban, valamint az Egyesült Államokban is felütötte fejét a kór, nemrégiben már több szomszédos országban is jelentettek fertőzöttet.

A majomhimlő Afrikából jön, majmokról kerülhetett emberre, homoszexuális férfiak vannak veszélyben.

a majmok

A majomhimlő egy állati eredetű vírusfertőzés, amely a rettegett fekete himlőhöz hasonló bőrkiütést okoz. Emberről emberre terjedése viszonylag ritka, de a két betegség pusztán klinikai tünetek alapján történő megkülönböztetése nehézkes lehet. A majomhimlővírus ezért felmerül a bioterrorizmus lehetséges fegyverei között. A majomhimlő által okozott halálos fertőzés ritkább ugyan a fekete himlőnél, de korántsem elhanyagolható. A vírust először az ötvenes években izolálták, nevéhez hűen majmokból. Rendszertanát tekintve a Variola, vagyis a fekete himlő kórokozója, illetve a vaccinia vírushoz áll közel. Ez utóbbit alkalmazták a fekete himlő elleni védőoltásokban.

A nyugati világban az első eseteket az Egyesült Államokban fedezték fel, 2003-ban. Ekkor több tucat esetről szereztek tudomást az egészségügyi szervek. A szakértők összefüggést vélnek felfedezni a majomhimlő visszatérése és a fekete himlő elleni védőoltások felfüggesztése között. Az afrikai esetek nagy része fekete himlő ellen be nem oltott páciensekben alakult ki, az oltottak rizikója erre mintegy ötször alacsonyabb.

A vírus, illetve az általa okozott emberi fertőzések 2017-ben jelentek meg újra Nigériában. A Vírus idén ismét visszatért, és több nyugati országban is megjelent. Ezek közé tartozik az Egyesült Államokon kívül Kanada, Portugália, Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Királyság.

Ami az eddigiekhez képest eltérés, az az, hogy az emberről emberre terjedés gyakoribbá vált, illetve a megfertőződött betegek saját szexuális orientáltságukat úgy írták, le miszerint „férfiak, akik más férfiakkal folytatnak szexuális viszonyt”. A CDC jelenlegi álláspontja szerint a betegség nem csak szexuális úton terjed. Terjedhet testnedvekkel, a beteg bőrén található kiütéssel való kontaktussal, illetve esetleg ruházat, ágynemű által is. A majomhimlővírus terjedhet cseppfertőzéssel is, ez esetben azonban a terjedés hatásfoka relatíve alacsony. Jelenlegi ismereteink szerint ehhez két méternél közelebbi távolság és legalább 3 órás időtartam szükséges.

A rettegett, igen nagy halálozással járó fekete himlőhöz képest egy akár egyszerű fizikális vizsgálattal is észlelhető különbség a nyirokcsomók megnagyobbodása. A betegség egyébként láz, levertség, gyengeség formájában jelentkezik, és természetesen bőrkiütéssel. Ez utóbbi több stádiumon megy át: a bőrpírtól a később megjelenő hólyagokon át, majd pörk, illetve hámlás kíséri. A kiütések az ágyékon is megjelenhetnek, emiatt esetleg nemi betegségekkel keverhető össze. A lappangási idő nagyjából két hét, amit a fertőzés módja is befolyásol.

A betegség ellen jelenlegi ismereteink szerint hatásos lehet az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában 2018-ban jóváhagyott vírusellenes készítmény, a TPOXX. A betegség ellen védőoltással is rendelkezünk, amelyet 2019-ben hagyott jóvá az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatala, az FDA.

BŐVEBBEN

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oldalán olvasható tájékoztatás szerint a majomhimlővírus egy orthopoxvírus, amely a himlőhöz hasonló, de kevésbé súlyos tünetekkel járó betegséget okoz. 2022 májusában pedig több majomhimlős esetet azonosítottak több nem endémiás országban.

A WHO jelenleg azt vizsgálja, hogy a járvány minősíthető-e „nemzetközi aggodalomra okot adó lehetséges közegészségügyi veszélyhelyzetnek”. Egy ilyen veszélyhelyzet kihirdetése – mint történt az új típusú koronavírus által okozott Covid–19 vagy az Ebola esetében – felgyorsítaná a kutatást és a járvány féken tartásának finanszírozását.

A WHO tájékoztatása szerint a fertőzés lappangási ideje igen hosszú, általában öt–tizenöt nap, de akár két-három hét is lehet. A WHO az alábbi tüneteket sorolja:

  • kiütés hólyagokkal az arcon, a kezeken, a lábakon, a szemeken, a szájon és/vagy a nemi szerveken;
  • láz;
  • duzzadt nyirokcsomók;
  • fejfájás;
  • izomfájdalom;
  • kimerültség.

Az oltás elsősorban azoknak lenne hasznos, akik

  • biztosan érintkeztek majomhimlős beteggel,
  • az egészségügyben dolgoznak,
  • a betegekkel szoros kapcsolatban állnak,
  • vagy ki vannak téve annak a veszélynek, hogy súlyos lefolyású betegség alakulna ki náluk a majomhimlő miatt

– teszi hozzá a Nemzeti Oltóközpont.

A WHO hivatalos oldala szerint a majomhimlő klinikai ellátását teljes mértékben optimalizálni kell a tünetek enyhítése, a szövődmények kezelése és a hosszú távú következmények megelőzése érdekében. A Tecovirimat néven ismert vírusellenes szert, amelyet himlő ellen fejlesztettek ki, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezte a majomhimlő kezelésére 2022-ben állat- és emberkísérletek adatai alapján, de még nem elérhető széles körben.

A himlő elleni védőoltás – több megfigyelési vizsgálat alapján – körülbelül 85 százalékban hatékony a majomhimlő megelőzésében, így az előzetes himlőoltás enyhébb betegséget eredményezhet. A WHO arról ír, hogy a majomhimlő megelőzésére 2019-ben jóváhagytak egy módosított, legyengített vaccinia víruson alapuló vakcinát; ez egy kétadagos vakcina, amelynek elérhetősége továbbra is korlátozott.

Az oltópont azt írja: jelenleg se Európában, se Magyarországon nem áll rendelkezésre majomhimlő ellen kifejlesztett oltóanyag, így központjukban sem érhető el a betegség megfékezésére szolgáló vakcina. Hozzáteszik: általános tévhit, hogy az MMR- vagy Varicellaoltás védettséget ad az új kórokozóval szemben.

A feketehimlő elleni oltás Magyarországon 1979-ig kötelező volt, ezt követően a gyártás a megbetegedések fokozatos eltűnése miatt Európa-szerte leállt. Tárgyalások folynak az újraindításáról, de egyelőre sajnos nem elérhető a vakcina egyetlen országban sem. Amennyiben ez változik, megteszik a szükséges lépéseket, és erről tájékoztatják a lakosságot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!