Nándor, a VÍRUSNAPLÓ egyik állandó olvasója kérdezi, hogy mi milyen lépéseket tehet Magyarország, az orosz-ukrán háború nyomása miatt. Kérdésére szívesen válaszolunk, egy kis bevezetőt követően:
Ahogy egyre hosszabbra nyúlik az orosz-ukrán háború, a nyugati konszenzus pajzsán egyre inkább kezdenek megjelenni a repedések. A megítélés egységén átütve erősödnek a háború végét sürgető józanabb hangok, amelyek Európa érdekeit tekintve akár Ukrajna veresége árán is szeretnék elkerülni a teljes gazdasági és társadalmi összeomlást.
Németországban Olaf Scholz, Franciaországban Macron, Olaszországban Draghi kezd rájönni arra, amire a magyar kormány gyakorlatilag a háború első napján: az út, amely Oroszország gazdasági és világpolitikai kinyírása felé visz, járható ugyan, csak éppen szakadékba vezet.
Az értelmesebbek már látják, hogy Európa jövője szempontjából, nem szabad megalázni egy bosszúszomjas Oroszországot, mert katasztrofális következményekkel járhat a jövőre nézve.
Ezen kívül az európai egyensúlynak Oroszország szerves része, ezt felborítani pedig beláthatatlan következményekkel fog járni, főleg úgy, hogy gyakorlatilag rákényszerítik Putyint egy elképesztően erős gazdasági és politikai szövetség kiépítésére Kínával, ami elég nagy gondot fog okozni a közeljövőben a nyugati világnak.
De mai helyzet szerint még a nyugati világ országai soha nem látott egységbe tömörülve hergelik egymást, észre sem véve a csapdát, amelybe önként, de legfőképpen az USA nyomására sétáltak bele.
Van európai ország, amelyik komolyan gondolta, hogy addig ajándékozza Ukrajnának a haditechnikát, amíg gyakorlatilag megszünteti a saját védelmi képességeit. A kemény mag, a balti országok és Lengyelország retorikájából kiolvasható, hogy alig várják, hogy a háború eszkalálódjon, csak a teljes ukrán győzelmet és az oroszok végleges kiszorítását tartják elfogadhatónak.
A balti országok és Lengyelország ijesztő vehemenciája és a Zelenszkij őrjöngése a teljes gáz- és olajembargó mellett kiélezte az ellentéteket az EU-n belül.
Joe Biden abban bízik, hogy térdre kényszerítheti Putyint, természetesen a szokásos amerikai taktikát követve: más országban háborúzunk, és a kezünket sem mocskoljuk be, ha nem muszáj. Persze mindenki látja, hogy a háború folytatása már nem Ukrajna szabadságáról fog szólni, hanem arról, hogyan sodródna bele minden ország egy Oroszország elleni fegyveres konfliktusba.
Putyin pedig nagyon is számol az USA és az EU egységének gyengülésével, amit elsősorban az infláció, az élelmiszerhiány és az energiaválság generál.
Putyini stratégia része az is, hogy az oroszok által elfoglalt Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megye részeit, két hónapon belül népszavazással, Nova Russia néven egyetlen szövetségi körzetbe egyesítené és hivatalosan az Oroszországi Föderációhoz csatolná (Magyarország nagyságú területről van szó). Vagyis mire Ukrajna az új fegyverekkel ellentámadásba menne át, akkor már agresszorként Oroszországot támadná meg.
Immár nem a háború okozza a legnagyobb problémát, hanem az, milyen lépéseket lehet tenni Európán belül a gazdasági válság megfékezésére, illetve a növekvő problémák (amelyek zöme éppen a szankciók miatt következett be) kezelésére. Franciaországban, Németországban és Olaszországban a megélhetési válság lett az uralkodó téma, amit a közvélemény a vezetőkkel együtt egyértelműen kezd az orosz-ukrán konfliktus és az országok abban betöltött szerepének számlájára írni.
Ezek szerint kimondhatjuk, hogy már javában tartó gazdasági összeomlás és világválság van, de nyugati egység még sehol sincs, ezért Magyarország külön keresi a kiutat. Erről a lehetséges kiútkeresésről szól a VÍRUSNAPLÓ mai bejegyzése:
Magyarország és Szerbia akkor alakított ki jó kapcsolatokat mikor Szerbia gázellátása Magyarországon keresztül történt, majd Putyin hatására is közeledni kezdett Orbán és Vučić. Ezek után, a Szerbiában élő magyarokkal szemben sokkal toleránsabb viszonyulás következett be, Magyarország pedig teljes bevetéssel képviselte Szerbia EU-ba való belépését. Később mindketten beálltak Jansa „balkáni-rendezés” terve mögé. A boszniai szerbek is komoly támogatást kaptak Orbántól, emiatt egyfajta Orbán-imádás alakult ki a boszniai szerb köztársaságban.
Zelenszkijtől várható, hogy az oroszoktól elszenvedett vereségei miatt elzárhatja az ukrán tulajdonban lévő kőolaj – és gázvezetékeket.
Magyarországnak létfontosságú, hogy biztosítsa a folyamatos olcsó energiaellátást, mert a gazdaság megtorpanása avagy a rezsicsökkentés megszűnése az Orbán-kormány bukását idézheti elő. Ezért az Orbán-kormány egyik stratégiai prioritása, hogy gyors megoldásokat találjon az előállt helyzetre, és a rohamosan közeledő új világrendben.
Orbán, mint Európa egyik legtapasztaltabb politikusa, logikusan becsülte fel a jövőt, és kitűnő politikai érzékkel a már évekkel ezelőtt elkezdett „keleti nyitás” programját most élesítette. A stratégia részleteiből nagyjából a következő körvonalazódik:
1./ Orbán Magyarországot a nehézségek ellenére, majdnem a végtelenségig bent kívánja tartani az Európai Unióba – többek között a kínai áruk Magyarországon keresztüli eljuttatása érdekében is.
2./ Orbán mindent elkövet, hogy Magyarország kimaradjon az orosz-ukrán konfliktusból – feltételezhető, hogy létezik egy titkos terve arra nézve is, hogy ha eszkalálódik a háború, akkor se keveredjen bele.
3./ Orbán Igyekszik új közös nevezőket találni a V4-ek megmaradásához és lehetséges új közös célok meghatározásához.
4./ Tudható, hogy az Orbán-kormány magyar érdekek mentén, külön csatornákon lobbizik a következő amerikai elnöknél.
5./ Orbán már aktivizálta titkos megállapodásait a Türk Államok Szervezetével, melynek tagjai Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán, valamint 2018 óta Magyarország megfigyelői státusszal rendelkezik. Teszi ezt nemcsak az energiahordozók beszerzése érdekében, hanem rajtuk keresztül kíván csatlakozni az Eurázsiai Unióhoz. Az EaU magába foglalja a Független Államok Közösségét (FÁK) és Kínát, mely hatalmas piaci potenciált jelent.
6./ Egymás megsegítésével kapcsolatban létezik egy megállapodás Magyarország és Szerbia között. Ennek értelmében már napokkal ezelőtt megindult egy terv aktiválása. Szerbiai, mint nem EU tagállam, minden embargótól mentessen beszerezhet orosz energiahordozókat és „átcímkézve” akár tovább is adhatja Magyarországnak. Ha ehhez tengeri kijárat kell, akkor a kínaiak az általuk „megvásárolt” Montenegrót biztosítani tudják.
