2022. JÚNIUS 3,. TESTÜNK KARBANTARTÁSA

Szerző: | jún 2, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Kishegyes, Öngyógyítás, Relaxáció, Szeretet, Videó

20190830nagymama unoka fiu adj egy2
Gyógyítás szerettel

Ha gyermekkoromban beteg voltam Nagymamám mindig, finom gyógylevest, azaz kisgalamblevest főzött és sötét szobába parancsolt aludni, hogy a betegség távozzon belőlem. Azt az orvoslást-gyógyítást is vallotta, hogy a szeretet gyógyít – ha elestem, akkor a sebre puszit lehelt és már csillapodott is a fájdalom. Mondta, hogy ha nagy a baj akkor a gyógyszer mellett is szükséges az ima és a szeretet – mert a hatás, csak így együttesen van.

BEVEZETŐ

A tudomány mai állása szerint, a Földön több mint 40 000 emberi betegség létezik, legalábbis orvosi meghatározás szerint. Biológiailag viszont, a sejtjeink szintjén, lényegében csak két jelentős probléma merülhet fel. Ez nem más mint a sejthalál és a túlzott mértékű osztódás, más néven sejt burjánzás amit közismerten daganat képződésnek nevezünk.

A két probléma lényegében, két egyszerű okra vezethető vissza, az egyik amikor a sejt nem kap elegendő tápanyagot (oxigént és szőlőcukrot), a másik pedig, ha a bomlás termékeit (a szén-dioxidod és egyéb anyagcsere melléktermékeket) nem tudja megfelelően kiüríteni magából.

Ha ez a két funkció jól működik, akkor a sejtek belső energetikai folyamatai is jól működnek, így a sejtekből felépülő szövetek és az azokból felépülő szervek is jól funkcionálnak.

Léteznek ugyan más okból bekövetkező sejtszintű problémák is, mint a genetikai hibák, vagy épp a vírusok hatásai, de az ezekből kialakuló további problémák is jelentős részben a sejt energetikai rendszerének megbomlására vezethetők vissza.

sejt01a
A sejt felépítése

A STRESSZ

A gondolatok és ezekből származó érzelmek, azaz a pszichében keletkező megterhelések, különböző hormonokat szabadítanak fel, melyek a psziché által azonosított stressz helyzetek megoldását hivatottak szolgálni. Az így keletkező stressz hormonok, létrehozzák a stressz jól ismert állapotát. A stressz hormonok mint például az adrenalin, noradrenalin vagy a kortizol, – több más hatásuk mellett – összehúzzák a sima izmokat, mely az erek falában lévő izomsejteket is érintik.
Erre a vérellátás és energia koncentrálás mechanizmusa miatt van szükség, az „üss vagy fuss” reakció elősegítésére.

A testet behálózó érek falának felszíne rendkívül nagy, csupán a hajszálerek, belső felszíne is több teniszpályányi méretű. Ezen a nagy felületen keresztül kerül a sejtekhez az oxigén és a tápanyagok, valamint a különböző jeltovábbító molekulák, és ezen a felszínen keresztül távozik az CO2 és egyéb sejt anyagcsere bomlás termékek. A hajszálerek átmérője, viszont olyan parányi, hogy legtöbbjükön egyszerre csak egy vörösvérsejt fér át, a rajta megkötött O2 vagy CO2 molekulával, így ha ezek az erek megfeszülnek a stressz hatására, akkor a rajtuk való véráramlás megszűnik, vagy nagy mértékben akadályozott. Ez rövid távon nem is jelent problémát, pont az a lényeg, hogy veszély esetén a perifériális – azaz a veszély elhárításához aktuálisan nem szükséges – területeket le lehessen kapcsolni.

De ha a stressz hosszú távon fennáll, akkor a hajszálerek stressze miatt, az adott terület vérellátása (anyagcseréje), hosszabb időre is alul maradhat a szükségestől.

Amennyiben egy sejt nem jut a működéséhez elegendő oxigénhez, úgy a sejtek közötti térből felszívott vízből leszakítja az oxigént és így – egy ideig – fedezi az oxigén szükségletét. Ennek a kémiai reakciónak, viszont az lesz az eredménye, hogy a szétszakított víz molekulákból, hidrogén keletkezik. Ezek a pozitív töltésű hidrogén ionok, savasítják a sejt belső közegét. A sejt ezeket a savasító hidrogén ionokat – melyek gyakorlatilag protonok – kilöki magából és így a pozitív ionok a sejt közötti térben kezdenek el felhalmozódni. Így a sejt közötti , ún. extracelluláris térben savas kémhatás alakul ki, mely több módon rontja a sejtek életkörülményeit. Roncsolja a sejtmembránokat, rontja a sejtek anyagcsere folyamatainak hatékonyságát és kommunikációjukat. A sejtközötti tér savasodását a fenti érstressz hatására felhalmozódó – ugyancsak savasító hatású – szén-dioxid szintén elősegíti illetve tovább erőssíti. A savas hatású anyagok (molekulák), elektronokat szívnak el a sejtek membránjából, melyekkel rendkívüli mértékben képesek károsítani a sejteket, hiszen roncsolják azok külső szerkezetét.

A savasodás hatásra a sejtek kétféle képen tudnak reagálni, sejtburjánzással vagy sejthalállal. Az egyik sejt reakció, a megváltozott életkörülményekre, hogy a sejt elkezd degenerált utódsejteket létrehozni, melyek életképesek ebben a közegben is, ezeket nevezzük elrákosodott sejteknek, vagy daganat sejteknek. A másik sejt reakció a sejthalál, ennek során a megváltozott körülmények miatt a sejtek elkezdenek elpusztulni. Vannak sejtek melyek elhalással és vannak melyek rákos sejtek létrehozásával reagálnak a kórosan megváltozott környezetükre. Minden sejt csak egyféle képen képes reagálni a megváltozott környezetre, így az egyik típusú sejt nem képes rákosodni a másik pedig önmagát elpusztítani.

19280423 1202481 dca648c65aab25433503c35e3f1739c1 wm
A stressz hatása az erekre

A fenti okokból kialakult helyzetet az okos szervezet, szerencsére képes önállóan is rendezni. A különböző nyomelemek és vitális tartalékai segítségével, képes megváltoztatni az áramló vér töltöttségét. Az így megváltozott vér hemoglobinja és az érbelhártya sejtjei, a megváltozott vér töltöttség miatt (szinkronizálódnak) és nitrogén monoxidot választanak ki. Ez a gáz, mely rendkívül rövid ideig stabil (a vérben kb. 2-3 másodperc), mivel két párosítatlan elektront tartalmaz, így egy bonyolult enzimhatást indít el. Ez ellazítja az érfalban lévő izomsejteket, és ezzel ellazulnak az erek. Ennek következtében csökken a vérnyomás, az ellazult hajszálerek oxigén átengedő képessége viszont megnő. A felbomló NO2 molekulákból oxigén válik le, amely egy része, a korábban leválasztott protonokat megköti, így egyrészt a savasságot megszünteti, másrészt a vért hígítja a keletkező víz által. Mivel több oxigén keletkezik, mint amennyi a savasság megszüntetéséhez szükséges, így a vér oxigén szintje is növekszik.

Ez az önjavító mechanizmus csak egy a szervezete csodás rendszerének lehetőségei közül, de ahogy az összes önjavító és öngyógyító mechanizmusnál igaz, ebben az esetben is alapvető fontosságú, hogy a szervezet vitális tartalékai rendelkezésre álljanak. Tehát egy jól működő és feltöltött szervezet képes csak az önjavító mechanizmusait megfelelően működtetni. Ezért nagyon fontos a szervezetünk karban tartása, mely a mozgás, pihenés, táplálkozás és megfelelő pszichés állapot biztosításával lehetséges.

Fontos azt tudnunk, hogy a betegség nem egy stabil állapot. A betegség egy folyamat, mely elkezdődik valahol, valamilyen energetikai rendszer megbomlásával a szervezeten belül, majd fejlődik és egyszer csak megjelenik valamely tünettel vagy tünetekkel. A betegség tüneteinek megjelenése után két lehetőség van: A betegség lezajlik vagy visszafejlődik, tehát meggyógyul, vagy tovább fejlődik és végül halált okoz, azaz oly mértékűvé válnak a különböző diszfunkciók, hogy a test már nem képes tovább életben maradni. De ez azért az esetek nagy többségében, szerencsére nem ilyen félelmetes és végzetes dolog. A lényeg viszont, hogy a betegségről egy folyamatban kell gondolkodni, ami minden egyes másodpercben zajlik.

A testünkben, a sejtjeinkben egyrészt a genetikus programok, másrészt a külső hatásokra adott reakciók, folyamatosan működnek és különböző folyamatok zajlanak. Az ember kb. 100 ezer milliárd testi sejtjében, másodpercenként és sejtenként átlagosan 7000 kémiai reakció zajlik. Tehát egy hihetetlenül bonyolult rendszerben működünk. Ha ezt megértjük, akkor azt is könnyen megérthetjük, hogy erre a folyamatra állandó külső ráhatással vagyunk. Ezt a ráhatást elménken keresztül is gyakoroljuk és cselekedeteinkkel is hatunk ezekre a folyamatokra. Így a betegség kialakulására és gyógyulására is hatásunk van. Ha megértjük ezt és el tudjuk fogadni a betegség állapotát, akkor már megtettünk egy jelentős lépést a gyógyuláshoz. Ha pedig képesek vagyunk önmagunk számára megteremteni a lehető legjobb körülményeket a gyógyuláshoz, akkor egy újabb jelentős lépést tettünk a folyamatban. A gondolatainkból ilyenkor ki kell zárni minden egyéb zavaró tényezőt, mert nagyon valószínű, hogy részben vagy egészben épp ezen tényezőkhöz való viszonyunk az, amely elindította a betegség folyamatát.

AZ ÖNGYÓGYÍTÁS

A gyógyuláshoz ki kell kapcsolni a negatív gondolatokat. Természetesen az, hogy az ember a negatív gondolataitól meg tudjon szabadulni vagy a problémás élethelyzeteit meg tudja oldani, nem egy egyszerű és pláne nem egy gyors folyamat, de ezen problémák részben vagy egészben félre tehetőek legalább arra az időre, míg a test és az elme gyógyul. Majd a gyógyulás után lehet foglalkozni, újult erővel a problémák megoldásával.
Kérjünk segítséget a gyógyuláshoz – vagyis nem csak önmagunkban, hanem szűkebb vagy tágabb környezetünkben is tudatosítani kell, hogy betegséggel harcolunk, gyógyítjuk önmagunk és ezért egy időre (pár órára, napra vagy akár hónapra) nem a megszokott módon vagy mértékben fogunk a környezetünkhöz viszonyulni.
Több energiát és időt kell önmagunkra fordítani és kevesebbet tudunk ilyenkor másoknak adni. Még egy egyszerű diétát, vagy bármilyen káros szenvedély mérséklését, vagy arról való leszokást is sokkal könnyebb úgy véghezvinni, hogy környezetünk tud róla, segítségünkre vannak benne, illetve nem hátráltatnak abban.
Az öngyógyító folyamatok lényege, hogy mentálisan ráhangolódjunk a gyógyulásra, aztán csökkentsük a megterhelést és segítsük hozzá a szervezetet az öngyógyító mechanizmusainak véghezvitelében.

Fektessünk hangsúlyt a táplálkozásra. Az vagy amit megeszel – hangzik az egyszerű mondás, ami nagyrészt igaz is. A szervezetünk a táplálékból vonja ki azt az energiát amivel működik és azokat az anyagokat, mellyel önmagát felépíti és karban tartja. Így hát rendkívül fontos, hogy milyen táplálékot veszünk magunkhoz. A szervezet egészséges működéséhez több dologra is szükségünk van. Már az ókori görög orvos is tudta, hogy a táplálékkal amit elfogyasztunk sok hasznos dolgot tudunk a szervezet számára biztosítani, de ugyanakkor káros vagy megterhelő dolgokat is bevihetünk vele. A különböző élelmiszerek, fűszerek és gyógynövények mind hatással vannak a szervezetre, mert olyan komplex energia rendszerek, melyek összetevői hatnak az életfolyamatainkra. Az étkezésnél, rendkívül fontos, hogy az alapvető tápanyagok bejussanak a szervezetbe, a szervezet vitális tartalék raktárai fel legyenek töltve, mert ez az egyik alapja minden önszabályozó és ezzel öngyógyító mechanizmusnak.
Fontos, hogy a táplálékkal bevihető mérgeket kerüljük és a betegséghez igazított és az adott ember típusnak megfelelő táplálkozást folytassunk. A táplálkozásnak rendkívül hasznos kiegészítői lehetnek, a különböző gyógynövények is.

meditacio
Meditáció

MEDITÁCIÓ

Amikor az ember ébrenléti állapotban van, akkor az agy rendkívül sokrétű aktivitást véget, egyrészt a test funkciókat vezérli (légzés, hőháztartás) másrészt a tudatos és a tudatalatti szinteken egyaránt elemez és válaszokat ad a külvilág ingereire.
Ha egy csendes és nyugodt szobában leülünk egyedül és elkezdjük megfigyelni az elménkben felmerülő gondolatokat, észrevesszük, hogy egyszerre mennyi minden cikázik a fejünkben és minél jobban lenyugszunk és elkezdünk befelé figyelni, észre fogjuk venni, hogy a felületes gondolataink mögött, mélyen mennyi egyéb gondolat, tapasztalás, érzelmi emlék és élmény van elraktározva és merül fel folyamatosan, amikor a világból jövő ingerekre reagál az agyunk és az elménk. Ha például hosszasan elkezdünk szemlélni egy tárgyat a szobában és fokozottan koncentrálunk rá, elkezdenek felmerülni gondolatok, emlékek és ezekhez tartozó érzések, amelyeket a tárgy nézése vált ki belőlünk. A színe, a felülete, az egyes pontjai de még a szobában elfoglalt helye, illata vagy egyéb más jellemzője is hat ránk. Természetesen napközben ha jövünk-megyünk mellette, nem biztos, hogy oda figyelünk erre a tárgyra vagy az érzésekre amit kivált belőlünk, de ha hosszasan nézzük akkor egyre több érzés, emlék és gondolat tör elő elménkből, melyeket a tárgy vált ki belőlünk. Eszünkbe jut például egy élethelyzet ami a tárgyhoz köthető, vagy a színéhez, vagy ahhoz amikor elhelyeztük a szobában, vagy amikor megvettük vagy bármi egyéb vele kapcsolatban. Nos ezek az érzések és gondolatok mindig ott vannak az elménkben, ahogy a tárgy is a szobában, de ahogy a tárgyra sem szentelünk túl sok időt napközben (annak ellenére, hogy esetleg többször elmegyünk mellette) úgy a tudat alatt felmerülő érzésekre vagy gondolatokra sem. Ahogy viszont elkezdünk rá koncentrálni, előjönnek és észlelhetővé, megfigyelhetővé válnak az érzések, gondolatok, emlékek.

A meditációnak nagyjából ugyanez a lényege, csak nem a tárgyat figyeljük meg, hanem saját magunkat. Leülünk önmagunkkal és elkezdünk befelé figyelni és megfigyelni a pillanatnyi lelki állapotunkat, érzéseinket és gondolatainkat.
Különböző légzés technikákkal és meditációs gyakorlatokkal, összpontosítással ezt az állapotot, a megfigyelő állapotát, könnyebben fel tudjuk venni. A jóga gyakorlatok, ászanák is erre szolgálnak elsősorban, hogy a jógázás alatt már gyakoroljuk ezt a belső elmélyedést és közben erősítjük, nyújtjuk és lazítjuk izmainkat, melyek ez által erősek, rugalmasak és lazák lesznek, tehát egy olyan testi erőnlétet, állapotot alakítunk ki, mely alkalmasabb lesz arra, hogy meditáció közben valóban kényelmesen és ellazulva tudjunk ülni, feküdni (a meditációs gyakorlatokat általában ülve végezzük, hogy közben el ne aludjunk). Tehát a meditáció egyszerűen leírt lényege, hogy egy kényelmes testhelyzetben, amikor nem zavar minket a saját testünk (sehol nem fáj, feszül, nyom stb.) a légzésünk megnyugtatásával, lassítjuk a szívverésünket és a test belső energetikai folyamatait és elkezdünk elmélyülni önmagunkban, elménkben. A meditáció második lépése, hogy aamikor a test ellazult, a kényelmes testhelyzet felvétele után a légzésünk és szívverésünk, azaz a belső testi folyamataink megnyugszanak, akkor elkezdjük az elmélyedést. Fokozatosan a külvilágot is elkezdjük figyelmen kívül hagyni (nem kizárjuk, hanem nem foglalkozunk vele és így lassan megszűnik). A meditáció harmadik lépése a gondolatok elengedése, melyet több technikával érhetünk el, ami lehet összpontosítás vagy csak a gondolatok megfigyelése, de lényeg, hogy szép lassan elkezdenek eltűnni, azaz nem felbukkanni az elmében. Ahogy a felszínes gondolataink egyre jobban lecsillapodnak, eltűnnek úgy jelennek meg egyre mélyebb gondolatok, így a meditáció ezen szakaszában nagyon jól meg tudjuk figyelni önmagunkat és nagyon sok felismerést tehetünk önmagunkkal kapcsolatban.

De a meditációnak nem az önmagunk megfigyelése a célja, aki itt megáll és elmerül a felismerésekben az nem meditál, csupán megnyílik. A meditáció igazi lényege és célja ezután következik. A mélyről jövő érzéseket, gondolatokat épp úgy nem ragadjuk meg, nem gondolkodunk rajtuk, nem kapaszkodunk beléjük mint a felületesekbe, hanem elengedjük ezeket is és akkor ahogy ezen gondolatok, érzések is elkezdenek eltűnni, marad valami. Valami ami sem ébrenlétben sem alvásban nem nyilvánul meg, amit nem érzünk máskor csak meditációban. Ez a valami amit nevezhetünk léleknek (vagy átmannak), vagy bármi egyébnek, ez az amit a meditáció ezen szakaszában elkezdünk érezni, tapasztalni vagy látni. Ez egy formátlan, súlytalan és megfoghatatlan valami, amiről tudjuk érezzük, hogy mindig ott van, bennünk, velünk. A meditáció ezen szakaszában egy soha nem érzett nyugalom, boldogság és félelem nélküliség állapotát éljük meg. Összekapcsolódunk lelkünkkel az univerzummal, Istennel, a világgal. Érezzük, hogy nem egy test vagyunk csupán, hanem valami ami része az egésznek. A meditáció legfontosabb eredménye ez a tapasztalás. A folyamat, amivel elérhetjük és megtapasztalhatjuk a világot, Istent, a lelkünket vagy bármit ami a hitrendszerünk alapján meghatároz minket. Ahogy ezt az érzést elérjük és megtapasztaljuk, addig maradunk benne amíg csak tudunk, jól esik és mikor a meditáció végeztével visszatérünk az anyagi világba az ébrenlétbe, vagy ahogy az indiaiak mondják a mayába, az álmos káprázatban, úgy már tudni fogjuk, hogy ez az érzés ott van bennünk legbelül, bármikor előhozhatjuk, bármikor megélhetjük de csupán a tudattól, hogy létezik és részünk volt benne, már egy olyan boldogság és erő áraszt el minket amit addig még soha nem éreztünk. A tudatosság ezen a szinten kezdődik, amikor valaki nem csak megtudja, hogy létezik ilyen állapot és tapasztalás, hanem meg is tapasztalja és innentől fogva ez az élete részévé válik. Minél többször jut el ebbe az állapotba, annál többször tapasztalja és hozza magával az ébrenlétbe, a mindennapi életébe és ha bármi történik vele az ébrenlétben (sőt fejlettebb szinteken már az álmaiban is) kész ezt felidézni és ettől mindig megnyugszik, megtanul elfogadni, elengedni, megélni, tapasztalni és nem szenvedni. Aki megtanul meditálni és eljut ebbe az állapotba, az nagyon erőssé válik, megszabadul minden félelmétől. Meditálni mindenki képes, csak nem mindenki kész még rá, de mindenki számára elérhető csak türelem és tiszta szív kell hozzá és nem árt egy jó mester sem (bár ez nem elengedhetetlen).

A helytelen életmód és táplálkozás, megváltoztatja a tápcsatornánk belső környezetét, különböző nemkívánatos anyagok rakódhatnak le vagy szívódhatnak föl, melyek aztán a májba, és testünk többi részének sejtjeiben rakódnak le és mérgezik a szervezetet.

MÉREGTELENÍTÉS


A tápcsatornánk fittsége egyrészt a bennünk élő mikroorganizmusok, baktériumok és gombák mennyiségétől és összetételétől függ, másrészt pedig azoktól a hormonális és idegi folyamatoktól, melyek közvetlenül vagy közvetve hatnak a szerveinkre és ezzel a gyomorra vagy a belekre egyaránt. Egy emberben több milliárd mikroba él, melyek nagy része elengedhetetlenül fontos az egészségünk megőrzéséhez. Ezek a parányi élőlények, melyek legnagyobb tömegben a vastagbélben élnek, kisebb mértékben de megtalálhatóak szinte az egész tápcsatornában. A vastagbélben 1000 milliárdos nagyságrendben, a vékonybelekben több milliós nagyságrendben de még a viszonylag steril gyomorban is ezres nagyságrendben élnek mikroorganizmusok. Ezen egysejtű lényekből, kb. 500 különböző faj él minden emberben. A bennünk élő organizmusok egy része kóros folyamatok elindítója és fenntartója, más részük hozzájárul az emésztéshez, a vitaminok képzéséhez és az immunrendszerünk működéséhez is. Ezért nagyon fontos, hogy milyen baktériumok és gombák, milyen számban és egymáshoz képest milyen mértékben vannak jelen a szervezetünkben.


A bennünk élő élővilág fenntartása, működése és szaporodása vagy pusztulása nagymértékben attól függ, hogy milyen környezetet teremtünk a számunkra. Ezt a környezetet pedig elsősorban a táplálkozással tudjuk befolyásolni. Ha ebben a bonyolult rendszerben, valamely típusú mikró organizmus túlságosan elszaporodik, akkor az más mikrobáktól vehet el életteret és ugyanígy, ha valamely faj elkezd pusztulni, annak helyét más fajok vehetik át. Ezen változásoknak szinte azonnal érezhető jelei és következményei vannak az egészségünk szempontjából.
Minden emberre teljesen különböző és egyedülálló mikroorganizmus összetétel jellemző, melyet nagy részben az édesanyánktól öröklünk, születésünk alkalmával és életünk során gyűjtünk össze a környezetünkből.

Amikor valaki méregtelenítést végez, akkor egyrészt a különböző lerakódott anyagokat távolítja el a tápcsatornájából, mint például a zsír, salakok és elhalt baktériumok, melyek egyébként a székletünk jelentős részét is alkotják, másrészt pedig a még élő mikroorganizmusok egy részét is kipucolja magából.
A méregtelenítés alatt, a kiürült tápcsatorna fokozottabban működik, úgy is mondhatnánk, hogy egy speciális edzésen esik át és a regenerációs folyamatok is felerősödnek benne. Ezért nagyon fontos, hogy a méregtelenítő eljárás által megterhelt és kiürített tápcsatornát, hogyan és mivel töltjük fel újra.
Egyrészt a fokozott újra terhelés miatt, másrészt pedig azért, hogy a fentebb említett bélflóránkat milyen anyagokkal kezdjük el táplálni és ezzel milyen baktériumoknak és gombáknak kedvezünk és melyek működését támogatjuk.

Természetesen a méregtelenítést végezhetjük kevésbé drasztikus módszerekkel is, tehát kihagyható a beöntés. Ilyenkor viszont még nagyobb hangsúlyt kell fektetni az étrendre, mert a csökkentett táplálék felvétel által tudjuk elérni, hogy a tápcsatorna kiürüljön és a benne felhalmozódott káros anyagok szép lassan eltávozhassanak.
Bármely eljárást is válasszuk, a táplálkozásnak nagyon fontos szerepe van a méregtelenítésben és természetesen a méregtelenítés utáni időszakban, amikor az újabb mérgek felszaporodását kívánjuk elkerülni.

A méregtelenítő eljárásoknál tehát néhány napos böjtkúrát mindenképp érdemes beiktatni. A böjt ideje alatt a cukrot, lisztet, alkoholt, állati zsiradékot és a húst mindenképp érdemes teljesen elkerülni, ahogyan az adalékokat és tartósító szereket tartalmazó élelmiszereket is. Az étrend ilyenkor állhat frissen facsart zöldségek és gyümölcsök levéből 1-2 napig, aztán fokozatosan és enyhén párolt zöldségekből és barna rizsből, kis szezám vagy kendermag olajjal, kevés fűszerrel, melyek a méregtelenítést elősegítik, mint például a szerecsendió, édesgyökér, máriatövis, zsálya, kurkuma. Egy hét után visszatérhetünk a normál étkezéshez, mondjuk egy mediterrán típusú étrend formájában de a káros dolgokat érdemes kiiktatni az életünkből, vagy nagymértékben lecsökkenteni a fogyasztásukat. A böjt ideje alatt és azt követően (leszámítva az első 2 napot) mindenképp nagy hangsúlyt kell fektetni a szervezet mikró tápanyag utánpótlására, melyekhez különböző természetes ételeket vagy akár ellenőrzött forrásból származó és jól megválasztott étrend kiegészítőket is érdemes fogyasztani. Különböző ásványi anyag és vitamin készítményekkel, nagyobb dózisú C-vitaminnal , B-vitamin komplexekkel és egyéb vitaminokkal egy gyors és eredményes regeneráció érhető el, mely által energikusabbá és kiegyensúlyozottabbá válhat a méregtelenítésen átesett ember.A böjtkúrák alatt a megfelelő mennyiségű vízfogyasztásra különösen nagy hangsúlyt kell fektetni, napi 2-3 liter vizet mindenképp fogyasszunk, mert nemcsak a vese, belek és érrendszer tisztítását segíti elő, de a megterhelést elszenvedett szervezet működéséhez ilyenkor még elengedhetetlenebb a víz. Különösen hasznosak ilyenkor a különböző gyógynövényes teák, melyeket méregtelenítéshez és tisztító kúrákhoz ajánlanak. Aranypecsétből, apróbojtorjánból, édesgyökérből, édesköményből, gyömbérből, mentából és egy sor növényből magunk is készíthetünk méregtelenítő keverékeket, melyekhez itt az oldalon is számos receptet olvashat a kedves olvasó. A méregtelenítés alatt illetve az azt követő böjtkúra alatt, nem szabad erősebb fizikai terhelésnek kitenni a szervezetet, megerőltető munkát, sportot vagy extrém időjárási körülményeket igyekezni kell elkerülni. Séta és könnyed mozgás viszont mindenképp ajánlott.



Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!