2022. JÚNIUS 6.- KÉSZÜLŐDÉS A NÁNDORFEHÉRVÁRI EMLÉKNAPOKRA

Szerző: | jún 5, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Háború, Honvédelem, Kultúra, Politika, Szeged, Történelem, Vallás, Videó, Zene

NÁNDORFEHÉRVÁRI EMLÉKNAPOK

2022-ben immáron tizenhetedik alkalommal kerül megrendezésre Szeged-Alsóvároson a Nándorfehérvári Emléknapok. Kezdetben az Alsóvárosi Kultúrház fő szervezésében, nagylelkű támogatók, lelkes adományozók és sok önkéntes segítő áldozatkész munkája eredményeképpen kerül megvalósításra Szeged és Csongrád megye egyetlen középkori hagyományokat felidéző kulturális programja. Az ötletadó és kezdeti fő szervező Kocsispéter Éva, az Alsóvárosi Kultúrház tragikusan fiatalon elhunyt igazgatónője volt. A szervezők szándéka kezdetektől az, hogy sajnos nagy számú nemzeti gyásznapjaink mellett világraszóló győzelmeinkről is méltóképpen emlékezzünk meg. 1456 nyarán a Kapisztrán Szent János vezetésével dél felé vonuló keresztesek megálltak a szegedi ferences rendház mellett is, így a rendezvény helyszínének közvetlen kapcsolata van e történelmi eseménnyel.

Az emléknapok eseménysorozata a történelmi évfordulóhoz legközelebbi hétvége péntekén történész emléküléssel kezdődik. Ez elmúlt években előadónk volt többek között Szörényi László irodalomtörténész, Bán János író, Zombori István, Miklós Péter múzeumigazgatók, Juhász Katalin, Cseh Valentin, Stencinger Norbert, Kasza Péter, Szabó Pál történészek, akiket mindig szép számú hallgatóság fogadott a ferences kolostor előadótermében.

Szombatonként megtartott reneszánsz családi napunkon rendszeresen felvonul a Hunyadiak Örökében Történelmi Hagyományőrző Egyesület Szentesről, illetve visszatérő vendégünk a Porta Herorum, Oroszlánszív Lovagrend és a Hollószárny Lovagrend, akik a késő középkor lovagi világát jelenítik meg számos attrakcióval, a nap folyamán is végig látható tábori élőképpel. Az elmúlt másfél évtizedben sok történelmi hagyományőrzőt is láthatott a szegedi közönség: a kiskunfélegyházi Iloncsuk Szabadcsapat szintén a török korszak világát jelenítette meg, katonai bemutatóival, miként a Négy Griff török harcosokkal és tábori élőképpel szerepelt. Budapestről a Szablya Iskolája vívócsapata tartott szablyavívás bemutatót és egész napos oktatást, de láthattuk a Mare Temporis Alapítvány szervezésében megjelenített fekete sereget, vagy a zentai Szent Longinus Hagyományőrző Egyesület produkcióit.

A kor zenéit a hazai régizenei együttesek sokasága megszólaltathatta már, így a Renaissance Consort, Ómuzsika, Carmina Danubiana, Smyrna, Kecskés Együttes, Bordó Sárkány Régizene Rend. gyakran a szegedi PAVANE táncegyüttes táncosainak és zászlóforgatóinak közreműködésével. A látogatók akár karnyújtásnyi közelségből csodálhatják meg az öltözeteket és a fegyvereket, megtapasztalhatják milyen volt a tábori élet Hunyadi János és Mátyás korában. A szereplők elvegyülnek a tömegben, különböző feladatokat látnak el, szerepükhöz illő jeleneteket adnak elő, jönnek-mennek a nézelődők között, velük beszédbe elegyednek, hogy mintegy testközelbe hozzák számukra a kor haditáborait. Az érdeklődők különböző korabeli tűzfegyvereket, íjakat, kővető gépet is láthattak.

Rendszeres együttműködő partnerünk a hódmezővásárhelyi MH 5. Bocskai István Lövészdandár, katonái páncélozott szállító harci járművel, teherautókkal, dzsipekkel jelennek meg, mindig nagy sikert aratva nemcsak a gyerekek körében. Közvetlenül mellettük helyezkedett el Magyar Honvédség szegedi toborzó központjának sátras kitelepülése. Napjaink honvédei a középkori hagyományőrző haditáboroktól elkülönülten, mindig a Mátyás tér másik részén helyezkednek el, az eltérő látványvilágok így nem zavarják, hanem kiegészítik egymást. A XXI. századi és historikus látnivalókat kézműves árusok sátorsora köti össze.

A reneszánsz családi nap folyamán számos gyermekprogramunk is van: agyagos csuhés kézműves foglalkozások, apródiskola, íjászoktatás, Sárkányösvény interaktív játék, míg a felnőttek a Ki Lesz Szeged Kinizsije erőpróbáján is összemérhetik fizikumukat.

Kísérő programként a Mátyás tér kis labdarugópálya helyszínén került már már megrendezésre Nándorfehérvár Díjugrató Lovaskupa, lovas solymász bemutató és utánpótlás gyermeklabdarugótorna is.

Mindig közönségsiker a tűzijáték helyettesítő programzáró tűzszonglőrbemutató. Az Anima Prizma Mozgásműhely, a Flame Flower és Fire Fantasy Tűzzsonglőr Csapatok és a Lángoló Leguánok egyedi fellépéseit sok ezren láthatták.

Napjainkban a szervezőmunkát Kohári Nándor történész-levéltáros koordinálja. A szervezők célja, hogy évről évre megújult programokkal szolgálhassák mindazokat, akik történelmi ismereteik könnyed bővítése mellett egy különleges hangulatú, emlékezetes nyári élményre vágynak.

DSC09006
DSC09102
DSC09187
DSC09209
DSC09226
DSC09298

Idán tizenhetedik alkalommal kerül megrendezésre a Nándorfehérvári Emléknapok rendezvénysorozata Szegeden. A szervezők célja, hogy sajnos nagyszámú nemzeti gyásznapjaink mellett világraszóló győzelmeinkről is méltóképpen emlékezzünk meg. Ennek megvalósulásaként a történelmi dátumhoz legközelebb eső hétvége péntekén nívós ismeretterjesztő előadásokkal. másnap szombaton pedig kulturális és hagyományőrző programokkal kísért családi nappal szolgálnak a szeged-alsóvárosi Mátyás téren. Ez évben a programok július 22-én pénteken 17 órai kezdettel indulnak a szegedi Dóm Látogatóközpontban, ahol vendégünk lesz Erdal Salikoglu isztambuli orvos, az Egri csillagok török nyelvre fordítója.

erdal salikoglu 01 tegla focuspointcut 600100010x314100010
Dr. Erdal Salikoglu

A VÍRUSNAPLÓ szerkesztősége cikksorozatban kívánja bemutatni a Nándorfehérvári Emléknapok főbb szereplőit. Elsőként Erdal Salikogluval készült interjút közöljük, melyből megismerhető a magyar kultúra e török barátjának életútja és munkássága.

  • Hogyan került kapcsolatba a magyar kultúrával?
  • 1991-ben orvosi továbbképzésre Budapestre mentem, és teljesen véletlenül találkoztam Kobzos Kiss Tamással. Egy török orvoskollégám megismerkedett egy magyar emberrel, akitől érdeklődött, hogy van-e valahol lehetőség, hogy fiai zenélni tanuljanak. Egy barátjához irányította, aki egy zeneiskola igazgatója, a kollégám pedig hívott engem is, mert tudta, hogy zenész vagyok. Ott találkoztunk Kobzos Kiss Tamással.
  • Kobzos Kiss Tamással aztán gyakran jártak zenélni Erdélybe is.
  • Az első találkozásom az erdélyi magyar kultúrával 1992-ben volt, akkor ismertem meg Váli József barátomat is és a Csíkszeredai Régizene Fesztivált. Az erdélyi kultúrával való találkozásom a zenén, főleg a régizenén keresztül kezdődött. Utána többször jártam, a régizene fesztiválon kilencszer voltam, de jártam Brassóba koncertezni, volt Háromszéken könyvbemutatóm, és Szebenbe is eljutottam egy rövidfilmfesztivál alkalmával egy zenészcsoporttal.
  • Bizonyára tudja, hogy mit jelent az Egri csillagok a magyarok számára, egyáltalán mit jelent az egész török világ. De hogyan fogadták a török emberek a regényt?
  • Sokszor találkoztam azzal a kérdéssel, hogy honnan jött az ötlet, hogy lefordítsam, és mindig volt egy kicsi rácsodálkozás is. De nem azon kell csodálkozni, hogy én ezt lefordítottam, hanem, hogy van ez a regény, amelyet 1901-ben írt Gárdonyi, és amely csak törökökről és magyarokról szól, és 112 évig nem fordította le senki török nyelvre. Úgy tudom, hogy 19 nyelvre volt eddig lefordítva, de törökre nem. Amikor elkezdtem fordítani, rájöttem, hogy a két nemzetnek ugyanolyan nézete van. Mert itt a nemzetek sorsáról is szó van. Két testvérnépnek egymás elleni harca van benne. 1300 darabot nyomtattunk ki, és ajándékoztam szét. Egyetlen rossz, negatív szót nem hallottam róla, és ez elég nekem.
  • „A gyűrű köve szokatlanul nagy, négyszögletes fekete kő vagy sötét gránát vagy obszidián, nem lehetett megismerni a holdvilágnál. De azt tisztán lehetett látni, hogy valami halványsárga kőből hold van rajta meg körülötte öt apró gyémántcsillag” – olvasható Gárdonyi művében. Erdal Şalikoğlunak is van egy ilyen gyűrűje.
  • Ha egy magyar embernek a Jumurdzsák gyűrűjéről beszél valaki, azonnal tudja, hogy miről van szó. De nem hiszem, hogy van valakinek ilyen gyűrűje, amilyen az én ujjamon is van. Ezt pontosan úgy csináltattam, ahogy meg van magyarázva a könyvben: obszidián, sárga topáz, gyémánt, minden van rajta. Plusz is van rajta, két oldalán arab írással: Ha félsz, nem élsz. Ez Tinódi szava, Gergelynek mondta ezt. Tinódinak volt a művészete ez, kardokra írt szép szavakat, és aztán a kovács, vagy fegyverkészítő odavéste. Gergely azt akarta, hogy Dobó István egyik mondata legyen: Az a fő, hogy ne félj! De Tinódi mondta, jó a gondolat, de inkább legyen: ha félsz, nem élsz. Ezt vésettem rá a gyűrűre. Ez nincs a könyvben lévő gyűrűn, de tudom, hogy az ilyen vastag gyűrűkön mindig van egy szimbólum, írás, és azt akartam, hogy a könyvben levő karakterekből legyen valami. Azért választottam, hogy arabul legyen, mert a könyvben azt írja, hogy ezt a gyűrűt egyszer egy hős viselte, aki Mohamed próféta mellett harcolt. Ez annyira szent dolog, és régi és tudvalevő, hogy a muzulmán világból jött. Ezért is lett arab betűkkel az írás, mert ez egy keleti hagyomány.
  • Van-e a regényben kedvenc alakja?
  • Maga a regény az. Én nem akarok se Gergő, se Jumurdzsák, se Szulejmán, se Török Bálint lenni. A regény maga kedves. Maga a gondolat, a vágy, hogy miért írta ezt Gárdonyi Géza. Az előszót is azért tartom fontosnak a fordításban, mert a török olvasónak is tudnia kell, hogy ez nem csak egy csatáról szól, arról, hogy valaki nyert, vagy vesztett. Ugyanarról beszél a regény, mint ami történt a török szabadságháború előtt Anatóliában. Nem volt remény. Gárdonyi is azt akarta mondani, amikor a magyarságnak majdnem elfogyott a lelki ereje, hogy: Állj fel magyar, neked ilyen hősi múltad van, állj fel! És ezt regény formában írta, és kellett valami igaz esemény hozzá bizonyítékokkal. Ezt a fontos eseményt Egerben találta, mert Tinódi Lantos Sebestyénnek részletesen volt írása erről, minden emberről, hogy hol állt, hol harcolt, hol halt meg. Ezért maga a könyv a legkedvencebb alakom.
  • Az Egri Yildizlari az első megjelent regényfordítása, de nem ez az egyetlen. – Öt könyvet fordítottam eddig magyarról törökre. Köztük van Beder Tibor Gyalogosan Törökországban című kötete, Ujkéry Csaba két regényét, az Egri csillagokat és egy Örkény István életéről szóló könyvet. Egy hónap múlva fog megjelenni a szigetvári trilógia harmadik kötete, Ujkéry Csaba Sziget fekete virágai című könyvének a fordítása. Az még magyarul sem jelent meg, egyszerre jön ki a török fordítással. De fordítottam Sudár Balázs és Csörsz Rumen István Török zene Magyarországon című könyvét és a Cey-Bert Róbert Gyula Attila, a hun üzenet című hatalmas regényét is fordítottam. Most keresek rá kiadót. Elkezdtem  fordítani a híres magyar, törökről szóló regényt, Horváth Viktor Török tükör című művét. Ez lesz a kilencedik fordításom. Erdal Şalikoğlu 1955-ben született, szakmája szerint reumatológus. A hazájabeli amatőr néptáncmozgalomtól jutott el a tudatosan vállalt régizenéléshez. 1991 májusától másfél esztendeig Magyarországon volt szakmai továbbképzésen, ekkor ismerkedett meg Kobzos Kiss Tamás énekmondóval, akihez szoros barátság fűzte. Számos alkalommal koncerteztek együtt Magyarországon, Törökországban és a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon. Több közös hanglemezük közül kiemelkedik a Szívetekben őrizzetek című, amely a törökországi Ásik Vejszel dalait tartalmazza magyar és török nyelven. 2011-től az Isztambuli Magyar Kulturális és Baráti Társaság alapítója és elnöke. 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést a magyar kultúra iránti elkötelezettsége, a magyar-török kapcsolatok sokoldalú ápolása és fejlesztése érdekében végzett munkássága elismeréseként. 2015-ben a Panoráma Világklub tiszteletbeli magyarnak választotta, nemrégiben pedig tiszteletbeli székely címet is kapott.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!