A Békés megyei Pusztaföldvár közel- és távoli múltjára is emlékezett. A Szegedtől hatvan kilométerre lévő, jelenleg másfélezer lakosú község, a helyi népnyelven tatársáncnak nevezett faluszélen tartott családi napot. A szervező Sonkolyos Szabolcs polgármester vendégül látta a település jeles szülötte, a Vírusnapló szerkesztője Pleskonics András által vezetett kicsiny küldöttségünket.
Pleskonics András édesapja, idősebb Pleskonics András évtizedeken keresztül volt a falu általános iskolájának igazgatója. Ezen feladatkörében nem a szűkebben értelmezett feladatellátást, hanem a legáltalánosabban a közjót szolgáló kultúraterjesztést, közösség- és faluépítést, tekintette feladatának. Irányításával kapott az iskola plusz emeletet és tornatermet, de volt gondja a tanyasi diákok kollégiumának megalapítására, a falu kulturális életének szervezésére és minél színesebbé tételére, a helyi értékek és hagyományok ápolására és felkarolására is. Nyugdíjas éveiben, immár a másutt lakva, ha csak tehette visszajárt, buzgó kutatója és ismeretterjesztője volt tizenöt évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig Pusztaföldvár, Békés megye és a Dél-Alföld helytörténetének és néprajzának. A hálás utókor tíz évvel ezelőtt nagyhatású, nem feledett tanítójáról elnevezve egy új, faültető parkot létesített.
A park avatásakor a család, élén ifjabb Pleskonics András tanár-szerkesztő-zenei előadó és kutatóval (csak párat említettünk szerteágazó munkásságából) egy diófát ültetett, mely az elmúlt években szépen terebélyesedett.
Eljött az idő a park öt éves fennállásakor, hogy újabb csemete kerüljön ide, egy majdan kiterjedt lombkoronájú és bordós színekben is pompázó ámbrafa kerülhetett a pusztaföldvári talajba. Az ültetéskor Sonkolyos Szabolcs polgármester segédkezett.
Nem maradt faültetés nélkül a tatársánci családi nap sem. A valójában bronzkori földvár helyenként a környező térszint fölé 12 méternyire magasodóan egy kb. 120x80m-es ellipszis alakú, kettős sáncból álló erődítmény. Az évezredek alatt jelentősen megkopva részben elszántva, de sok helyütt még jól kivehetően áll, melyet idősebb Pleskonics András kezdeményezésére és szervezésében egy emlékkővel is megjelöltek 1996-ban. Egy emlékhely kialakításának szándékával a község jelenlegi vezetése parkosítani kívánja ezen területet. Ennek első lépéseként a falu hajdani, életművében nem feledett tanítójára így is emlékezvén egy tatár juhar került elültetésre. Ebben közvetlenül segédkezett Erdős Norbert a térség országgyűlési képviselője és Sonkolyos Szabolcs polgármester.
A baráti beszélgetésekkel, közös emlékek felidézésével telt jó hangulatú napot a szomszédos Kardoskúti Fehér-tó védett pusztavilágának kilátóbeli megtekintésével zárta a Vírusnapló csapata. Az alkony is megvárt bennünket…
"Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom."
A napszálltával aztán, szerkesztőségünk csapata is hazaszállt, mint Tengerecki…