2022. MÁJUS 8.- BIRODALMAK SZÜLETÉSE ÉS HALÁLA

Szerző: | máj 8, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Filozófia, Honvédelem, Kultúra, Politika, Történelem

HUXIT

Volner János 1969-ben született. 18 éves kora előtt kezdett el dolgozni eladóként, munka mellett szerzett érettségit 1988-ban. 1989-től 1994-ig a rendőrség állományában dolgozott, ahol eredményessége miatt többször kitüntették és előléptették. 1994-től az üzleti életben helyezkedett el, ahol cégvezetőként a kutatás-fejlesztés, a termékgyártás és a kereskedelem területén széles körű hazai és nemzetközi tapasztalatokra tett szert. Egyetemi tanulmányait Oroszországban, szentpétervári MUFO-n (Mezsdunarodnij Unyiverszityet Fundamentalnovo Obucsenyija) folytatta, 2013-ban szerzett diplomát. 2010-2022 között Országgyűlési képviselő. 2022. május 8-án bejelentette, hogy megalapította Huxit Pártot.

03o volner pap colora

Volner János bejelentette, hogy pártja mától kezdve Huxit Párt néven folytatja működését. Az elsődleges céljuk az lesz, hogy kiléptessék Magyarországot az Európai Unióból.

Kifejtette azt is: szerinte az Európai Unió nyugati államai elszakadtak Európa meghatározó kulturális pilléreitől, a görög, a római és a keresztény kultúrától, és „áttértek egy új, a szélsőséges liberalizmus eszméinek alárendelt, önpusztító korszakba.

Fokozatosan felszámolják Európa népeinek nemzeti önrendelkezését, és létrehoznak egy nemzetek feletti birodalmat: az Európai Egyesült Államokat. Ennek képviseletét a baloldal vezetője nyíltan fel is vállalta.

Nemet kell rá mondanunk! – fogalmazott a politikus, aki azzal folytatta, hogy a nyugati országok megpróbálják ráerőszakolni Magyarországra a saját országaikban látványosan megbukott liberális modellt”, és „migránsokat” akarnak betelepíteni, valamint a devianciát állítják a középpontba.

Volner János szerint a Nyugat ma már semmilyen téren nem alkalmas arra, hogy követésre okot adó mintával szolgáljon. Az Európai Unió társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt hanyatlik.

Az Európai Unió összeomlása elkerülhetetlen, már csak az a kérdés, hogy minket is maga alá temet-e, vagy időben kilépünk – írta a politikus.

Volner János azt is hozzátette, hogy szerinte nem lehet egyedül gazdasági-pénzügyi szempontból nézni az uniós tagságot, majd azzal folytatta, hogy szerinte hamarosan ebből a szempontból sem lesz hasznos Magyarország számára az, hogy az unió tagja legyen.

Magyarország már csak néhány évig kaphat európai uniós pénzügyi támogatásokat, hiszen gazdaságunk fejlettsége miatt még ebben az évtizedben az Európai Unió nettó befizetői leszünk. Az uniós pénzeső tehát mindenképpen  a kilépési szándékunktól függetlenül is elapad – fogalmazott Volner, majd azzal folytatta, hogy a háború miatt bevezetett uniós szankciók is megnehezíthetik a magyar gazdaság helyzetét.

Volner János bejelentette, hogy pártja mától kezdve Huxit Párt néven folytatja működését. Az elsődleges céljuk az lesz, hogy kiléptessék Magyarországot az Európai Unióból.

Kifejtette azt is: szerinte az Európai Unió nyugati államai elszakadtak Európa meghatározó kulturális pilléreitől, a görög, a római és a keresztény kultúrától, és „áttértek egy új, a szélsőséges liberalizmus eszméinek alárendelt, önpusztító korszakba.

Fokozatosan felszámolják Európa népeinek nemzeti önrendelkezését, és létrehoznak egy nemzetek feletti birodalmat: az Európai Egyesült Államokat. Ennek képviseletét a baloldal vezetője nyíltan fel is vállalta.

Nemet kell rá mondanunk! – fogalmazott a politikus, aki azzal folytatta, hogy a nyugati országok megpróbálják ráerőszakolni Magyarországra a saját országaikban látványosan megbukott liberális modellt”, és „migránsokat” akarnak betelepíteni, valamint a devianciát állítják a középpontba.

Volner János szerint a Nyugat ma már semmilyen téren nem alkalmas arra, hogy követésre okot adó mintával szolgáljon. Az Európai Unió társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt hanyatlik.

Az Európai Unió összeomlása elkerülhetetlen, már csak az a kérdés, hogy minket is maga alá temet-e, vagy időben kilépünk – írta a politikus.

Volner János azt is hozzátette, hogy szerinte nem lehet egyedül gazdasági-pénzügyi szempontból nézni az uniós tagságot, majd azzal folytatta, hogy szerinte hamarosan ebből a szempontból sem lesz hasznos Magyarország számára az, hogy az unió tagja legyen.

Magyarország már csak néhány évig kaphat európai uniós pénzügyi támogatásokat, hiszen gazdaságunk fejlettsége miatt még ebben az évtizedben az Európai Unió nettó befizetői leszünk. Az uniós pénzeső tehát mindenképpen  a kilépési szándékunktól függetlenül is elapad – fogalmazott Volner, majd azzal folytatta, hogy a háború miatt bevezetett uniós szankciók is megnehezíthetik a magyar gazdaság helyzetét.

Van más út: a Huxit, azaz Magyarország kilépése az Európai Unióból. A fentiek alapján bátran kijelenthetjük: az Európai Unió a jövőben már viszi és nem hozza a pénzt. A Huxit számos új, ígéretes lehetőséget teremt Magyarország számára. Miközben az Európai Unió az energetikában és egyre több nyersanyag esetében egyaránt súlyos ellátásbiztonsági problémákra számíthat, nekünk azonban Huxit esetén nem lesz ilyen gondunk – írta a politikus, aki szerint „a Huxit után Magyarország veheti át azt a szerepet, amelyet hosszú időn keresztül az Európai Unión kívül maradt Svájc töltött be a kontinens, sőt a világ gazdasági életében.

NINCS EURÓPAI NÉP ÉS NINCS EURÓPAI SZUVERENITÁS

Trócsányi László 1956-ban született, magyar jogtudós, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi bíráskodás, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése. 2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé. 2014-től 2019. június 30-ig igazságügyi miniszter. 2019. július 2-ától az Európai Parlament képviselője. 2020 szeptembere óta a Magyar Jogász Egylet elnöke.

trocsanyi

“Az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia 2021. május 9-én kezdődött, és szimbolikusan a mai napon, 2022. május 9-én fejeződik be. Érdemes számot vetni, hogy hogyan is értékeljük ezt az eseményt. Sokan éreztük azt, hogy az Európai Unió intézményeinek az elmúlt évtizedekben nyújtott teljesítménye kétségeket támasztott aziránt, hogy az unió jó úton ­jár-e. A különböző válságok kezelésére adott válaszok nem voltak meggyőzők, emellett elmélyültek a jogállamisági viták. Nagy-Britannia a kilépés mellett döntött, a tagállamok nemzeti alkotmánybíróságai pedig több alkalommal is figyelmeztetést adtak a nemzeti hatáskörök tiszteletben tartására. Látva a gondokat, mi jóhiszeműen részt vettünk a konferencián, bízva abban, hogy hangunkat meghallgatják, és az európai integráció visszatér a helyes útra.

A konferenciát övező kezdeti kétségeink sajnos utólag beigazolódtak. A polgárközeliség és a demokratikusság szépen csengő álcája mögé bújtatott konferencia valójában a központosítás, valamint a tagállamok helyébe lépő, uniformizálásra törekvő európai szuperállam trójai falova. Se nem polgárközeli, se nem demokratikus. Az integráció mélyítésén munkálkodva a konferencia végkövetkeztetései megteremtenék az Euró­pai Parlament jogalkotási kezdeményezését, miközben valamennyi területen megszüntetnék a tagállamokat tömörítő tanács egyhangú döntéshozatalát. Azt gondolják, az európai integráció történelmi küldetése nemcsak a kontinens országainak egységesítése, hanem azok felváltása.

Mindez alapvetően tagadása annak, hogy európai identitás csak nemzeti identitásra épülhet, az európai identitás önmagában értelmetlen. Európai nép és európai szuverenitás nincsen. Európában különböző történelmű, kultúrájú, nyelvű és hagyományú népek és nemzetek élnek együtt, és változatosságuk teremti meg az őket összefűző európai civilizációt. A konferencia intézményi végkövetkeztetéseit ezért el kell utasítanunk. A centralizációs törekvések egy olyan Európai Unió képét jelenítik meg, amely az európai nagy országok érdekeit szolgálja, és az önálló hangjukat megjeleníteni kívánó kisebb országok nemzeti érdekei elhallgattatását célozza.

A konferencia konklúziói továbbá jó bizonyítékok arra, hogy az európai civilizáció komoly veszélybe sodródott. Az európai integráció már nem a civilizációs örökség megvédését és ápolását tekinti fő feladatának, hanem egyre inkább öncélúvá vált. A stratégiai fontosságú mérőszámok terén Európa kifejezetten rosszul teljesít. Lakossága zsugorodik, a születések száma csökken, a világgazdaságban betöltött súlya hanyatlóban, miközben a védelemre fordított kiadásai egészen a legutóbbi évekig visszaszorulóban voltak.

Az Európai Unió ma mindenfélével foglalkozik, de semmilyen válasza nincsen az európai civilizáció előtt álló kihívásokra. Figyelmét az ideológiai színezetű központosításért vívott küzdelme vonja el. Mindez élesebbé tette Európa nyugati és keleti fele közötti hasadást. A közép-európai népek számára a nemzeteik jelentettek mentsvárat a szovjet katonai megszállás időszakában. A nemzeti közösséghez és a belőle fakadó értékekhez való ragaszkodás egyet jelentett az európai civilizációhoz való ragaszkodással. Míg Európa nyugati fele a saját értékeit és kultúráját övezően egyfajta fojtogató önbizalmi válságot él át, kiveszni látszik az erős nemzeteket jellemző életösztön, addig Közép-Európa kitart a keresztény és nemzeti identitás hagyományos formái mellett. Ezt a látásmódbeli különbséget és a sokszínű vélemények megjelenítését az Euró­pai Unió jelenlegi intézményrendszere nem tűri. Fegyelmezi és bünteti a másként gondolkodó és konzervatív keresztény alapokon álló tagállamokat, miközben saját maga semmiféle vízióval nem rendelkezik Európa jövőjére nézve.”

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!