JELENTÉS AZ OROSZ-UKRÁN FRONTRÓL
Az orosz haderő mint ahogy az várható volt három felől támadja Ukrajnát: Fehéroroszországi Mazírból Csernobilon keresztúl Kijev irányába, valamint Oroszországi Novozibkov felől az ukrajnai Csernyihiv felé, majd innen szintén Kijevet célozták meg, továbbá az oroszországi Belgorod felől az ukrajnai Harkiv felé és a Krím félszigetről az ukrajnai Herszon és Melitopol irányába, de donyecki szakadárok is harcba indultak az ukrán Mariupol irányába. Az oroszok a támadás ötödik napján a Dnyeper két partján vagy 150 kilométert nyomultak előre és elérték, valamint be is kerítették Kijevet, Oroszország felőli divíziók vagy 100 kilométert haladtak és a krimi csapatok is 150 kilométert hatoltak előre az Ukrán területeken.
Oroszország hadserege 1.000.000 katonával rendelkezik. Ma Oroszország nemcsak a térség, hanem Európa katonailag legerősebb állama is. Technikai szempontból nem csak Ukrajna elfoglalása nem okozna számára problémát. Alighanem Németország határainál ütköznének először komolyabb ellenállásba, bár a német haderő a számára engedélyezett, viszonylag szerény, félmilliós létszámkeretét csupán a feléig töltötte fel. A 2021 júniusában meghirdetett orosz katonai doktrína a 2014 decemberében immár Putyin aláírásával ellátott doktrínával azonos, és ugyanúgy defenzív, mint az összes többi, amelyet 1992-t követően dolgoztak ki.
Eszközállomány tekintetében 2021. december 21-én az orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy az orosz hadsereg átfegyverzettsége, vagyis modern fegyverekkel való ellátottsága 71 százalékos, amelyen belül a stratégiai nukleáris fegyvereké 89 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a NATO-ban általánosnak mondható átfegyverzettségi szintet a milliós orosz haderő elérte, vagy egészen közel van hozzá! Ma a hadsereg harmada sorozott katona, akikre harci cselekményekben korlátozottan lehet számítani, viszont nagyobbik része, a kétharmada – az egy évtizeddel ezelőtti állapotokhoz képest – motivált és jól használható, bármikor bevethető. A húsz évvel ezelőtti állapotoktól eltérően ma az orosz hadseregnek különböző feladatok ellátására alkalmas elitalakulatai is vannak. A milliós haderő ötöde – tiszt vagy altiszt, és valamivel több mint harmada – szerződéses katona. Ami a NATO-országokhoz képest további előny, Oroszország 900 000 viszonylag frissen kiképzett tartalékosra számíthat. Igaz, ezek mozgósításában még nincs meg a kellő rutin és a gyakorlat, továbbá még azt sem találták ki, miként lehetne a pénzügyi fedezetet is megteremteni a hatékony mozgósításukhoz.
De ami nem annyira látványos, mégis az orosz haderő potenciáljához hozzáad, jóllehet nem annyira szembeötlő: az utóbbi évtizedben a terrorizmus elleni harc jegyében a belbiztonsági erőket számottevően fejlesztették. Ezek közül a Roszgvargyija, az Orosz Nemzeti Gárda 2016. márciusi megalakítása talán a leginkább említésre méltó a maga 340000-es létszámával, amelyet a Nemzetbiztonsági Tanácsnak, tulajdonképpen az elnöknek rendeltek alá közvetlenül. Ha ehhez hozzáadjuk a KGB utódszervezete, az FSZB és a belügy különböző alakulatait, a bűnüldöző apparátusok létszámával együtt Oroszországban ma a hivatalos, professzionális haderő milliós számán kívül 2,2 millió főt tud a moszkvai kormányzat a maga direkt irányítása alatt bevetni, amennyiben szüksége lenne rá! Ehhez jön a további 900 000 tartalékos, amelyek bevethetősége – amint említettem korábban – persze korántsem annyira egyszerű! A szintén NATO-tag Törökország jelentős fegyveres erejét is számításba véve tehát Európában Oroszország fegyveres túlhatalma ma nagyobb, mint bármelyik európai nagyhatalomé volt az elmúlt száz esztendőben.
Vlagyimir Putyin a mostani ukrajnai háborúban Oroszország szűken vett hivatalos hadseregének az ötödét sorakoztatta fel északkeleti szomszédunk határainál, de eddig ennek csupán majd a fele, mintegy százezer katona vesz részt a harci cselekményekben. Jelenleg egy 60 kilométer hosszú orosz hadoszlop tart Kijev felé. Ezzel párhuzamosan több mint 500 ezer menekült hagyta már el Ukrajnát.
A mai napon fehérorosz csapatok is behatoltak a csernyihivi régióba. Szlabin, Pakuly és Mihajlo-Kacubenszkij településeken haladt át a 33 egységből álló fehérorosz katonai konvoj.
Az ukrán védekezést irányító nyugati katonai tanácsadók azt a taktikát dolgozták ki, és eredményeket is értek el vele, hogy nem az orosz főerőt, a tankokat, hanem a mögöttük haladó utánpótlást (üzemanyagot, lőszert és élelmet szállító) szállító kamionokat támadják. Ezzel elérték azt, hogy az orosz előretörő páncélosok üzemanyag nélkül maradtak és leálltak, így bénán pedig könnyű célponttá váltak. Ez a stratégia megakadályozta a tervezett orosz villámháborús koncepciót, de emiatt Putyinnak be kellett vetnie, a nem szívesen alkalmazott tervét, mi szerint mivel a városok nem adják meg magukat, be kell ellenük vetni a nehéztüzérséggel, azaz rakétákkal fogják lőni a nagyvárosokat. Ezt szerette volna Putyin elkerülni, mert ez a stratégia ugyan eredményhez vezethet, de a rengeteg civil áldozat miatt nagy morális nemzetközi, és akár hazai nyomás alá is kerülhet.
A helyzet ma sokat romlott ukrán szemszögből. Mariupol katlanba került, benne valószínűleg sok ezer védővel, és Luhanszktól északra is kirajzolódik egy másik katlan. Ugyanígy lehet egy katlan északon is. Ha az ukrán hadsereg főerőit így elvágják, akkor Ukrajna a Dnypertől keletre elég könnyen eleshet, orosz megszállás alá kerülhet. Oroszországnak ráadásul még van bőven utánpótlása. Nem látni azt, hogy bármilyen hősies az ukrán ellenállás, a bekerített alakulatok élelem, üzemanyag és lőszer nélkül ne törjenek meg előbb utóbb. Kijevben jó, ha egy heti élelem van, ez sem biztató. Az ukránokat vélhetően csak egy kompromisszum mentheti meg, a kérdés az, hogy Putyin számára mi lenne ebben az érdek.
Miközben egyre több európai ország küld fegyvereket az ukránoknak az Oroszország elleni harcokhoz, Orbán Viktor a közösségi médiában kijelentette, hogy a magyar emberek érdeke, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból, ezért Magyarország nem küld sem fegyvert, sem katonákat a háborús övezetbe. Majd hozzátette, hogy nem is engednek át fegyverszállítmányokat a magyar–ukrán határon, mivel Kárpátalján magyarok élnek, és egyetlen olyan lépést sem támogatnak, amely veszélyeztetheti az ő biztonságukat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn bejelentette, hogy aláírta az európai uniós csatlakozási kérelmet, amellyel Ukrajna az Európai Unió tagjává válhat.
A NATO döntése alapján, hétfőtől megindult a modern nyugati fegyverek szállítása az ukrán hadseregnek. Ennek a szállításnak nagy része légi úton először Lengyelországba érkezik, majd a tervek szerint innen szerda reggeltől vasúton indulnak el a szállítmányok a lengyel-ukrán határ felé, ahonnan már az ukrán haderő venné át a szállítmányt. Ezt az akciót Putyin úgy szeretné megakadályozni, hogy rakétákkal lövi szét az ukrán vasúti hálózat Lengyelországhoz csatlakozó részét.
Istenünk! Add, hogy minden ember fölismerje, hogy mindannyian testvérek vagyunk! Add ezt meg, a háborúkat indító vagy azt ravasz taktikákkal kiprovokáló hatalmasoknak is! Add, hogy a világon béke legyen: a Te békéd, az igazságosságon nyugvó béke! Add, hogy a mostani orosz-ukrán háborúnak vége legyen! Kérünk, hogy az elmenekülni kényszerülőket nagylelkűen fogadjuk be. Te, aki minden egyes hajszálunkat számon tartod, gyógyítsd meg a sebesülteket! Te, aki édesanyádat a világ édesanyjává tetted, adj minden gyászoló szülőnek és házastársnak vigasztalást! Adj a sebesülteket ápolóknak erőt szolgálatukhoz! Add, hogy a háborús felek rágalmazói meggondolják magukat és csak igazat beszéljenek! Add a Te békédet: a szívek békéjét, a testvériesség békéjét! Ámen