2022. MÁRCIUS 11. – ERŐSÖDŐ KORMÁNYPÁRT

Szerző: | márc 10, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Politika

TÖRTÉNELEM: NOVÁK KATALIN MAGYARORSZÁG ELSŐ NŐI KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE

1646926917362
Egész Magyarország büszke Katalinra – méltó köztársasági elnökünk van.

Novák Katalin Éva 44 éves magyar politikus, jogász, közgazdász, 2022. május 10-étől Magyarország első női köztársasági elnöke.

1996-ban érettségizett a szegedi SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban. 1996–2001 között a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett okleveles közgazdász diplomát.

1999–2004 között a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, valamint az Párizs-Nanterre-i Egyetem Közösségi és francia jogi képzésén vett részt.

1992 Arcadia Junior High School, Los Angeles

1995 A Pont Neuf Alapítvány ösztöndíja, Párizs

1999–2000 Francia–magyar európai uniós képzés az IEP, Paris szervezésében, Párizs

2000–2001 Institut d’Etudes Politiques de Paris ösztöndíj a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete Nemzetközi kapcsolatok szakán

2002–2003 Európai uniós képzés a francia Államigazgatási Egyetem (ENA) és a Külügyminisztérium szervezésében, Párizs.

Francia, angol és német nyelvből felsőfokú, „C” típusú, szakmai nyelvvizsgát tett. Spanyol nyelvből középszintű nyelvismerettel rendelkezik.

Novák Katalin eddigi megbízásai:

2020 – Stratégiai és Családügyi Kabinet társelnöke

2018 – Nők Magyarországért Klub alapító-elnöke, Nők a Magyar Nemzetért Mozgalom elindítója

2019 – Elnök, Politikai Hálózat az Értékekért (Political Network for Values)

2019 – Alelnök, Nemzetközi Demokrata Unió női tagozata (International Women’s Democrat Union)

2018 – Elnök, Magyar–Francia Baráti Csoport, Magyar Országgyűlés

2017 – 2021 Alelnök, FIDESZ–Magyar Polgári Szövetség

2017 – Családbarát fordulat 2010–2018 kötet felelős szerkesztője

2016 – Szegedi Tudományegyetem Frankofón Egyetemi Központtanácsadó testületi tag

2016 Német–Magyar Ifjúsági Társaság, tanácsadó testületi tag

2015 Német–Magyar Ifjúsági Társaság, alapító tag

2015 „Political Network for Values” („Politikai Hálózat az Értékekért”), Tanácsadó Testület, alelnök

2013–2014 Frankofónia Barátai nagyköveti csoport, alelnök

Novák Katalin elismerései:

A francia Képviselőház emlékplakettje (2014)

“Luchador por la Familia” (Családokért küzdők) díj, Katalónia (2016)

“Familia et Veritas” (Család és Igazság) díj, Georgia (2016)

Francia Nemzetgyűlés emlékérme (2017)

Akócsi Ágnes díj, Magyar Bölcsődék Egyesülete (2017)

NOE-díj, Nagycsaládosok Országos Egyesülete (2018)

Pro Familie Hungariae díj, Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság (2018)

A Forbes őt választotta a legbefolyásosabb magyar nőnek a közéletben (2018, 2019, 2020, 2021)

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Családok Angyala-díj kitüntetettje (Angelus Familiarum) (2019)

A francia Becsületrend lovagkeresztje (2019)

Popovics-díj, Magyar Nemzeti Bank, (2019)

Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje (2020)

CSÖKKEN MÁRKI-ZAY PÉTER NÉPSZERŰSÉGE

41030619 023de045047b6c86b8311e7535689a73 wm
A Megváltó és az Apostolok

Nem hozott áttörést az ellenzék számára a kampány felpörgése, sőt mintha az első háborús hírek is inkább a kormánypártot erősítették volna: február végén szilárdan őrizte vezető helyét a Fidesz–KDNP – a Medián felmérése alapján. A kutatás azokban a napokban készült, csütörtöktől vasárnapig, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A háború kitörése előtt, az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj kiutalásának idején a kormánypártok előnye 4 százalékpont volt, és ugyan nem volt konkrét kérdés a háborúval kapcsolatban, de az orosz invázió után a kormány előnye 12 pontra nőtt – derül ki a kutatásból, ami így a kormánypártok stabil vezetését regisztrálta február végén.

Visszaesett kisebb a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt is egy kicsit távolabb került a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbtől. Gattyán György vagy Szanyi Tibor pártja pedig a „futottak még” kategóriába tartozik, listás támogatottságuk alig mutatható ki – olvasható a kutatásban.

A Fidesz–KDNP biztosan vezet az idősebbek, a falusiak, az alacsonyabb végzettségűek és a kis jövedelműek között, a nagyvárosokban élők, a diplomások és a tehetősebbek között az ellenzéknek van nagyobb tartaléka – olvasható a kutatásban.

A felmérést február 22-e és 26-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a magyarországi népességet reprezentáló 1100 fős minta telefonos megkérdezésével.

A Századvég azt állítja, hogy a márciusban, vagyis az elmúlt hat napban végzett kutatásuk szerint a megkérdezettek 68 százaléka mondta azt, hogy „inkább kedvezőtlen” a véleménye Márki-Zay Péterről, és csak 29 százalékuk válaszolta azt, hogy „inkább kedvező”. A Századvég szerint a kutatásba azokat vonták be, akik választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérik.

A kutatás szerint „februárról márciusra 62-ről 68 százalékra nőtt a Márki-Zay Péterről negatív véleményt megfogalmazók aránya, míg a politikust kedvelők tábora 33-ról 29 százalékra csökkent” – írják.

A Századvég szerint Márki-Zay népszerűsége Budapesten is csökkent. „Míg 2022 januárjában a fővárosi válaszadók 52 százaléka elutasította, 42 százaléka pedig kedvelte Márki-Zay Pétert, addig a legújabb közvélemény-kutatási adatok tanúsága szerint a budapestiek 61 százaléka negatívan, 37 százaléka pozitívan nyilatkozott róla” – írja a Századvég elemzése.

Kategóriák

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!