Az IDEA Intézet reprezentatív mérése az orosz agresszió nyomán indult orosz-ukrán háború (február 24.) kitörése után készült. Okkal jelent meg számtalan találgatás a médiában arról, hogy a háborús helyzet a választások előtt álló Magyarországon melyik politikai erő esélyeit is növelheti.
Az IDEA Intézet 2022. március első időszakában készített adatfelvétele szerint mindkét nagy politikai tömb igaz eltérő mértékben, de profitált ebben a tartós európai békét megszüntető politikai helyzetben.
A teljes, választókorú népesség körében az ellenzék túljutott a támogatottsági mélypontján, sőt, hibahatár körüli mértékben újra növelni tudta támogatottságát, míg a Fidesz−KDNP hónapok óta tartó lassú, de folyamatos növekedése tovább folytatódott. Március elején a két lista közötti távolság három százalékpont, azaz a verseny újra nyílttá vált ebben a választói rétegben.
A két nagy választói tömb tehát 5 százaléknyi szavazót vonzott magához, ami szokatlanul nagy arányú mozgást jelez a preferenciákban. Míg a nagy szavazói tömbök mérete növekedett, addig az ismeretlen preferenciájúaké 3 százalékponttal csökkent, és a Mi Hazánk Mozgalom is távolabb került a parlamenti bejutási küszöbtől. Centripetális folyamatok kezdődtek tehát, amikor a választók elindultak a politikai játéktér érdemi, meghatározó szereplői felé.
A Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága jelenleg 3 százalékpont, a Magyar Kétfarkú Kutya Párté pedig 2, így esélyeik halványabbá váltak a parlamentbe való bejutáshoz.
A választáson legaktívabbnak számító biztos szavazó pártot választók rétegében ugyanakkor nem a fenti folyamatok látszódnak. A Fidesz–KDNP és az ellenzék szavazóinak elszántsága között ugyanis lényeges különbség van, így ebben a szavazói rétegben tovább nőtt, és hibahatáron túli mértékre emelkedett a kormányzópárt előnye.
A Fidesz–KDNP támogatottsága ugyanis 1 százalékponttal emelkedett, és így elérte a kritikus 50 százalékot, miközben az ellenzéké 1 százalékponttal csökkent. A választáson biztosan részt vevő, listapreferenciával rendelkezők körében nincs más párt, amely elérné a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot.
A választásokhoz közeledve a pártok külön-különi támogatottságának egyre kisebb a jelentősége, hiszen összeállt, egyesített tömbök versenyeznek egymással. Ez érezhető a 2022. március elején mért adatokban is, mert az egyes pártok támogatottsága alig-alig változott. A Fidesz–KDNP választottsága jelenleg 38 százalék (+1%), hasonlóan 1 százalékponttal emelkedett a Demokratikus Koalíció (12%) és a Jobbik támogatottsága (10%). Az MSZP (3%), a Párbeszéd (2%), valamint az LMP (1%) támogatottsága változatlan, míg jelentéktelen, 1 százalékponttal csökkent a Momentum Mozgalomé.
A parlamenten kívüli Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom is 3–3 százalékon áll.
Az ismeretlen preferenciájúak (nem tudja melyik pártra szavazzon, nem mondja meg, hogy melyik pártra szavaz, illetve semmiképp sem menne el) aránya 23 százalék, ami az IDEA Intézet mérései szerint a legalacsonyabb érték 2019 januárja óta.
A biztos szavazó pártot választók esetében a Fidesz–KDNP támogatottsága hibahatáron belül, 1 százalékponttal növekedett, és elérte az 50%-ot. Az ellenzéki oldalon szintén elhanyagolható mértékű, 1–1 százalékpontos változások történtek.
A parlamenten kívüli pártok támogatottsága 2022. márciusában 3–3 százalék, parlamenti bejutásra ezen adatok szerint kevés az esély.
Összességében a putyini agresszió nyomán kitört orosz-ukrán háború érdemben nem rajzolta át a politikai erőviszonyokat. Mindkét nagy politikai tömb támogatottsága növekedett, a választók azon erők irányába mozdultak, amelyek érdemben tudják a politikai történéseket befolyásolni. A választások előtt három héttel a teljes népesség vonatkozásában újra nyílttá vált a küzdelem, ugyanakkor a fideszes szavazók elszántsága jelentősen meghaladja az ellenzékiekét.
