2022. MÁRCIUS 23.- HA LEÁLL AZ OROSZ GÁZ – AKKOR MEGADJUK MAGUNKAT

Szerző: | márc 23, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Háború, Politika

bb7d9ce0f229472da840dd41b222a961

Az oroszországi energiaszállítás korlátozását, vagy leállítását eredményező, esetleges uniós szankciók tekintetében európai egység egész biztosan nem tud majd kialakulni – mondta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszterei ülésének szünetében hétfőn.

Nem fogunk támogatni olyan szankciós intézkedéseket, melyek Magyarország energia-ellátásának biztonságát kockáztatják – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Új dimenzióba léptünk a háborús kockázatok tekintetében, ezért mostantól még keményebben, még egyértelműbben kell fellépnünk nemzeti érdekeink, vagyis a béke és a biztonság magyarországi szavatolása érdekében – mondta Szijjártó.

Újságírói kérdésre válaszolva a Telex tudósítása szerint azt mondta, nemcsak a földgáz-, hanem a kőolajszállítás szankcionálása is vörös vonal lenne az ország számára. Ahhoz, hogy más forrással lehessen azt pótolni, meg kellene nevezni, hogy honnan és milyen útvonalon lehet azt, ráadásul a kőolaj esetében a feldolgozás forrásspecifikus, magyarázta. Szerinte a finomítási technológia átalakítása 2-4 évet venne igénybe.

Közben a holland miniszterelnök egy másik esemény kapcsán világosan kijelentette, hogy annyira függ Európa az orosz olajtól és gáztól, hogy egyszerűen nem tudja magát holnapra elvágni tőle. Ugyanerre, az erőteljes függésre figyelmeztetett Moszkvában újságíróknak nyilatkozva Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, aki az Interfax tudósítása szerint azt mondta: az uniós olajembargó nagyon komoly hatással járna a globális olajpiacra és nagyon rosszul érintené az európai kontinens energia egyenlegét. Peszkov szerint az amerikaiak nagyjából ott lennének, ahol most vannak és sokkal jobban éreznék magukat, mint az európaiak. Az embargó „nehéz lenne az európaiaknak és egy ilyen döntés mindenkit megütne”.

e45776e34ad4400583ab51688c0bef5f

MI VÁRHAT RÁNK?

Sok találgatás és elmélet jelent meg az utóbbi időben azzal kapcsolatosan, hogy milyen hatással lehetne Európára az orosz gázszállítások esetleges leállása – vagy azért, mert bevezetnek egy energetikai embargót; vagy azért, mert Oroszország úgy dönt, hogy a saját oldaláról felfüggeszti, vagy beszünteti a szállításokat. És hogy miként nézne ki, mit élnénk át a valóságban, ha egyik pillanatról a másikra leállna a gázszállítás a hideg hónapokban Európában? Németországhoz fordulhatunk ez ügyben: a helyi katasztrófavédelem illetékesei ugyanis szimulációt készítettek erről.

A felfokozott politikai hangulatban érdemes a tényeket megnéznünk – Németország ugyanis nem csak találgat vagy a sötétben tapogatózik az ügyben, hogy mit is hozna a gázellátás súlyos zavara. 

Előre összefoglalva:

– súlyos zavarokat kórházakban, iskolákban, munkahelyeken;

– sokmilliárdos közvetlen anyagi károkat épületekben, berendezésekben, vezetékekben;

– ellátási zavarokat, esetleg élelmiszerhiányt olyan területeken, mint a sütőipar, a tejipar vagy a húsipar;

– állatok elhullását akár milliószámra (haszonállatok és állatkerti állatok egyaránt);

– az ipari termelés megszakadását, amely akár évekre is visszavetheti a gazdaságot.

A német Bundesnetzagentur kétévente szervez katasztrófavédelmi gyakorlatokat és vizsgálatokat, ezeket minden alkalommal különböző tárgykörben tartják, megvizsgálva egyedi katasztrófahelyzetek kezelését. A 2018-as téma egy súlyos gázhiányos helyzet kezelése és következményei voltak.

A szimulált szituáció során egy különösen hideg téli időszakot feltételeznek, amelyet megelőzően nem sikerült kellőképpen feltölteni a gáztározókat. A sarkvidéki hidegfront miatt a hőmérséklet akár -25 °C-ra is csökken. Az elhúzódó szélsőséges időjárási körülmények miatt a gáztárolók szintje a kritikus mérték alá csökken. A fiktív összetett helyzetben számos technikai, gazdasági és időjárási tényező adódik össze, amelyek együttesen gázhiányhoz vezetnek.

Egy totális áramszünethez, egy nagy arányú terrorcselekményhez vagy természeti katasztrófákhoz képest a gázellátás hiánya ártalmatlannak tűnik. De nem az. A kórházakat például már nem lehetne fűteni, így evakuálni kell őket, gondoskodni a páciensek megfelelő elhelyezéséről – olyan, megfelelően fűthető épületekben, ahol szükséges lenne biztosítani a kórházi ellátási feltételeket is (és ilyen épületek a legritkább esetben léteznek – erre vannak ugyebár a kórházak). Ugyanez vonatkozik az idősotthonokra is, ahonnan át kellene telepíteni minden időst, gondozottat, megfelelő körülmények közé. Ugyanezt kellene tenni sok ezer bebörtönzött személlyel is, ugyanis a börtönökben sem lehetne biztosítani a tartózkodás és ellátás feltételeit. Az irodák, hivatalok, hatóságok is üresen maradnak, mert már nem lehet őket fűteni: az általános egészségügyi és biztonsági követelmények legalább 18 Celsius-fokos tartós szobahőmérsékletet írnak elő, ez alatt a tartós munkavégzés ülőmunka esetében nem megengedett. Az emberek jelentős része a fűtés hiánya, az alacsony hőmérséklet miatt megbetegszik, beleértve az orvosokat és a gyógyszerészeket is, ami tovább súlyosbítja az ellátási problémákat. A gyerekek a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban nem lehetnek fűtetlen termekben, így elhelyezésükről szintén gondoskodni kell. Ezt követik a súlyos és közvetlen anyagi károk. Ezerszámra mehetnének tönkre épületek,

hiszen megfelelő fűtés hiányában az épületekben a csövek elfagynak, még akkor is, ha azok a falakban vagy mélyen a föld alatt fagymentesen futnak. Amikor az épületekben tartósan megszűnik a fűtés és alacsony a hőmérséklet, az addig fagymentesnek minősülő, szabványos részek is elfagynak. A falakban levő számos vezeték olyan módon fagyhat szét, hogy az épület állagát veszélyezteti, kicserélésük, ha lehetséges is, hosszú hónapokat, esetleg éveket vehet igénybe.

Szintén közvetlen és azonnali kár az agráriumban is. Az állattartó létesítményeket, például a csirkefarmokat, nem lehet fűteni; az állatok gyakorlatilag azonnal százezerszámra pusztulnának el.

Ugyanígy szinte azonnal elpusztulnak az állatkertekben tartott, hideg éghajlatot nem bíró állatok, felbecsülhetetlen károkat okozva. Ezzel párhuzamosan az ipar szinte teljesen leáll – hiszen a gáz mind fűtőanyagként, mind alapanyagként elengedhetetlen. A rövid távú közvetlen károk után az ellátási láncok megszakadása következik, amelynek gazdasági hatásai valószínűleg évekig tartanak (hiszen a mezőgazdasági alapanyagok, műtrágyák, építőanyagok, kohászat és megszámlálhatatlan másik iparág számára a gáz alapvető fontosságú).

A szimuláció szerint a problémák megoldására tett kísérletek helyenként ugyanúgy gondokat okoznának, mint a probléma maga. A rendkívüli hideg által érintett lakosság érthető módon újra beindítaná a kályhákat és kandallókat, vagy nem megfelelő fűtőeszközöket állítana fel, és azokat vadon vágott vagy nedves fával, éghető szeméttel vagy építőanyagokkal tüzelné be – figyelmeztetnek a katasztrófavédelmi szakemberek. Ennek következtében megnövekedett számú tűzesettel és füstmérgezéssel, és ennek megfelelően megnövekedett tűzoltói bevetésekkel kellene számolni. A segélyhívó számok a túlterheltség miatt csak korlátozottan lennének elérhetők, a mentés valószínűleg csak súlyos késéssel tudna kiérni az egyes helyszínekre.

A gyakorlat eredményei szerint az élelmiszeriparban, amely energiaszükségletének jóval több mint 50 százalékát gázzal fedezi, valamint a takarmányiparban és az üzemi gazdálkodásban is komoly problémákra lehet számítani. Már a gyakorlat előkészítése során megállapították, hogy egy ilyen gázhiányos helyzetben az érintett élelmiszer-feldolgozó és -termelő kereskedelmi vállalkozásokat, például a nagy pékségeket és tejüzemeket is érintené az ellátás megszakadása. Egy ilyen kiesés átmeneti regionális kenyér- és tejtermékhiányhoz vezethet. A vágóhidak is érintettek lennének, amelyeknek nem lenne sem a fűtéshez, sem a húsipari termékek feldolgozásához megfelelő hőenergiájuk, ha a gázellátás megszakadna.

Kategóriák

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!