2022. március 24. – VHS-MESÉK 7.: RÉGI NAGY DZSEMBORí A BARTÓKBAN

Szerző: | márc 23, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Szeged, VHS-mesék, Zene

Harminc év után, most került elő egy ritka kincs az archívumból. VHS-szalagon rejtőzködött eddig, de szerencsére megőrizte hang és képminőségét. A hosszabb európai és amerikai tartózkodásai után hazatérő Szaniszló János jazz zongorista barátom hívta meg 1992-ben, közös zenélésre Lin Cook asszonyt Santa Barbara (CA) városából és két párizsi zenészbarátját. A szaxofonos Fabien Chouraki, azóta több lemezes kortárs jazz előadóművész és zeneprofesszor, Marcel Verplaetse dobos is sokoldalú ismert zenész hazájában.

Szani alias Johnny Sunislaw

SzaniszloJ.US
A tehetséges magyar fiatalember, valahol Amerikában

A rendkívüli zenei élmény létrehozása, mindenek előtt a jazz zenéért szívét-lelkét mindig odaadó Szaniszló János szegedi zenész érdeme. Ő az a nyughatatlan világpolgár, aki sohasem találta meg a maga helyét… Az itthoni lehetőségeivel elégedetlenül, a hetvenes évek végén, a disszidálás keserves próbáin át, eljutott Amerikába, ahol a texasi Dallas városa és a nyugati parton, Santa Barbara volt az a hely, ahol hosszabb időt eltöltve szép szakmai sikereket ért el. Európában is sokfelé próbált szerencsét, olasz és francia földön is zenélhetett. Kínzó honvágya azonban mindig hazahozta, hogy aztán itthon maradjon végleg – elvágyódásaival, a megélhetés praktikumával küszködve, majd egy végzetes agyvérzés által megfosztva briliáns zenészi képességei javától, meglehetősen méltatlan körülmények között tengetve napjait… Az előző, miniatűr VHS-mesémben is láthattuk, mintegy fél percig, elragadó játéktechnikáját…

Yon chi Lot si Sun is low 1985 Reno
Az arany idők – házi zenélés Laci öccsével, az ő otthonában (Reno, Nevada 1985)
Alap.profil
A koncertzongorista Szaniszló János

1972-ben egy emlékezetes jazz-alkotótábort is megszervezett az akkori “November 7”-ben (a mai Bálint Sándor Műv. Ház). Békéscsabán “végvári” jazzklubot szervezett és vezetett (e sorok rovójának orosházi klub-szomszédságával) és egyik alapítója volt a hazai jazztörténelmet is jelentő Hat Szív Együttesnek, akikkel az elsők között játszottak idehaza funk alapú fusion-jazz-t, fúvósokkal, ahogy kell… Volt őneki szólózongora koncert fellépése az Erkel Színházban és mindenki emlékezhet a nagy idők szegedi klubjaiban, jazz fesztiválokon, egzaltált szólóira, szárnyaló hajára és egész testével zenélő fenoménjére…

JK 1980.06.09 SzaniszloJ
Az orosházi jazzklub vendégeként, a 70-es évek végén

Egyik hazatérése alkalmával, megörvendezve, hogy én tévés-fiú lettem, óriási lelkesedéssel hívta meg a nagyvilágból zenész barátait, koncertezésre. Amerikai barátnője, Lin Cook asszony, ugyan klasszikus zenét játszott, de az elhunyt férje jazz zenész volt. Ő maga pedig boldog örömmel állt be “szekundálni” János mellé. Santa Barbara zenei “úri világában” egy partyn lett figyelmes arra, hogy valaki nagyon szépen játssza Bill Evans finom harmóniáit. Megcsodálta és megszólította magyar fiatalembert és utána még pártfogolta is további sikerek felé. A Santa Barbara-i Jazz Fesztiválon, világklasszis fellépők között még elismerő szakmai kritikát is kapott, név szerint is kiemelve nevét a helyi és mexikói zenésztársai közül. Jánossal és Lin-nel készült egy stúdiófelvételünk is az akkori VTV-ben – bízzunk benne, hogy az is előkerül majd a további “feltárások során. Régen rengeteget beszélgettünk a Zene és a világ dolgairól, általában abban maradtunk, hogy az életünk nem más, mint az UP és a DOWN állapotaink váltakozása. Nem jó, ha az egyik túlsúlyba kerül – pláne, ha az utóbbi… Szívemből sajnálom, hogy mégis ez a gyakoribb társa ma és minden tiszteletem a Barátomé, hogy a bénult jobbkéz trenírozása után, több koncerten is reaktiválta magát és a mai napig komponál és életben tartja zenei életművét! Beszélgetni nem tudunk már úgy, mint régen. Nemcsak az akadályozottság miatt, hanem mert én is el vagyok foglalva (mint most is) az értékmentéssel – egyébként meg, már úgyis megbeszéltünk mindent, két életre is..

Alap.play .portre
Az érett művész, ma már inkább komponista…

Respekt a vendégeknek – 30 év után…

Az igazi “highlight”, a megkerült koncertfelvételen a két francia zenész, akik nyilván összeszokottan és nagyon figyelmesen játszottak, érzékenyen reagáltak a spontán jammelés kisebb-nagyobb kihívásaira… Minden bizonnyal megköszöntük akkor is szépen, hogy vállalták és eljöttek a, már akkor is kiváló francia muzsikusok erre a spontán zenélésre – kikötések és anyagi szempontok nélkül. Három évtized után, éppen most van alkalmam, utólagos méltatással és köszönettel adózni az akkori fiatalembereknek és üdvözölni a mai, rangos zenei notabilitásokat.

Fabien Marcel 1
Vajon emlékszik-e még Fabien és Marcel a régi gig-re, ahol nagyon megszerettük őket?!

Fabien Chouraki szaxofon művész felvételünkön “illendően”, iskolázottan játssza a jazz standard-eket, alázattal és figyelemmel követi a zenélés aktív fordulatait. Azóta egy igen sokoldalú és rendkívül egyéni utakat járó neves kortárs zenész, minden bizonnyal Franciaország határain túli ismertséggel. Érdekesség, hogy az éppen magyar származású világklasszis, Yochk’O Seffer (Seffer József) volt az egyek mestere. A Sorbonne és még néhány rangos egyetem diplomáival, igen széleskörű tanári munkásságot jegyez. A Bordeaux-i regionális konzervatórium professzora, de számos Párizs-környéki zeneiskolában is tanít. Első CD-je még 1994-ben jelent meg, Adolphe Sax tiszteletére összeállított zeneanyaggal. Második lemeze Debussy és kevésbé ismert francia zeneszerzők ritkaságait gyűjti eredeti válogatásba.

Saxophone claique Hommage a Adolphe Sax Legendes
Egy kis klasszikus repertoár…

Zenetanár kollégáival alakította meg a Y’aka Sax nevű szaxofon-kvartettjét, amely egészen eredeti zeneanyagokkal jelentkezik, újra meg újra. Nagyon kedveli a különleges hangszerdialógusokat, néven nevezett formációi igazi koncertkülönlegességeknek számítanak franciaföldön és európaszerte is. Ezek közül ismert a Duo André Caplet (szaxofon-zongora), SaxOrgue (orgonával) Paysaginaire (elektroakusztika társításával) és a Soledad (gitárossal). Rengeteg közéleti aktivitást fejt ki, a szaxofonosok érdekképviselete, népszerűsítése és kiadási tevékenysége terén.

Marcel Verplaetse úrról is hasonlókat írhatnék, azzal a különbséggel, hogy ő az ütőhangszerek professzora. Párizs közelében él és kiváló triójával szerzett jó nevet szerzett magának a zene világában.

A mi koncertünk felvétele pedig ezen rangos vendégszereplők részvételén túl, azért is igen értékes kordokumentum, mert a Bartók Művelődési Központ patinás emeleti dísztermének korabeli, “elkaszinósodás” előtti mivoltát is mutatja. Keresheti magát ki-ki, a közönségképeken, harminc év előtti alakjában. A koncert “hozzáadott értéke” volt, hogy a végén csatlakozott hozzájuk a Molnár Dixieland csapata, a közönség soraiból pedig (immár sorozatunk visszatérő hőse) Rakovits István gitáros is felkerekedett egy lendületes beszállásra.

Basszus, ez mekkora szaxofon…?!

Végül, tessék, hogy lássék: miről is beszélek, amikor a prominens szaxofonegyüttest az egekbe magasztalom?!

Egy kis egzotikum a neves szaxofon-kvartett egyik lemezéről

Kategóriák

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!