A VÍRUSNAPLÓ 30 fős közvélemény kutató stábja, 2022. március 19-23 között, 3013 embert kérdezett meg arról, hogy 2022. április 3-án. melyik pártra tervezi leadni szavazatát.
Mielőtt a felmérés eredményét közöljük, ismertetni szeretnénk a választással kapcsolatos adatokat: Magyarországon 8 221 709 választásra jogosult állampolgár van, ebből 7 688 218 személy került a lakhely szerint névjegyzékbe, továbbá 32 771 jelezték, hogy külképviseleten szavaznak, valamint 452 076 levélben szavazó került regisztrálásra és 74 412 nemzetiségi listára szavazó van.
A VÍRUSNAPLÓ felmérése alapján 2022. április 3-án, mintegy 5.800.000 szavazó fog az urnák elé járulni – ebből 2.900.000 a FIDESZ-re, 2.500.000 a baloldali összefogásra és mintegy 400.000 fognak egyéb pártokra szavazni.
A VÁLASZTÁSOK
A választásra Magyarország alaptörvénye szerint az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök tűzi ki, legalább 72 nappal a voksolás megrendezése előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra illetve azok előtti vagy azok utáni napokra sem, nem lehet húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap. A magyar választásokat vasárnapi napokon kell tartani. A választás egyfordulós.
Az Országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal.
A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot, továbbá a nyertes felesleges szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, felesleges szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.
Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.
Az egyéni választókerületek mindegyikében egy képviselőt választanak és a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja.
A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges szavazatai töredékszavazatnak számítanak és hozzáadódnak a listás szavazáshoz.
Országos listát az a párt állíthat, amelynek 71 választókerületben, de legalább 14 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje.
Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legfeljebb 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.
A nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.
A mandátumok kiosztása:
- össze kell adni a listás szavazatokat,
- a megszerezhető listás mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni,
- a mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani,
- a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni,
- a mandátumokat táblázatos módszerrel kell elosztani (táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada, negyedik a negyede stb., a legnagyobb számokat bekarikázzák, minden párt annyi mandátumot kap, ahány karika van az oszlopában).
Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.
A választási rendszerben a lista zárt listás, a listás jelöltek pártok által kialakított sorrendjén a választók nem tudnak preferenciaszavazatokkal módosítani.