2022. MÁRCIUS 28.- KI AKAR MAJDANT BUDAPESTEN?

Szerző: | márc 28, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Demokrácia, Háború, Politika, Történelem, Választás, Videó, Zene

eurma
Majdan – 2014

TÁMADÁS A DEMOKRÁCIA ELLEN I.

A jobboldali hírportálok, köztük a Mandiner elleni hétfői hackertámadásról nyilatkozott a Mandinernek a francia Observatoire du journalisme médiafigyelő szervezet elnöke. Úgy fogalmazott, nem tudja, hogy a támadók szándéka az volt-e, hogy ellehetetlenítsék a demokratikus versenyt, de az egészen biztos, hogy politikai akció lehetett. A Transzparens Újságírásért Alapítvány meghívására Budapestre érkezett Választási Médiafigyelő Delegáció vezetője szerint az sem kizárható, hogy külföldi befolyásolási kísérlet történt.

A választás hetének legelső napján több jobboldali hírportált hackertámadás ért, amelynek következtében ezek a nagy elérésű oldalak órákra elérhetetlenné váltak. A hackerek ráadásul a kormányt támadó üzeneteket jelentettek meg ezeken a felületeken. Mindezek alapján következtethetünk arra, hogy politikai szándék állt a hackertámadás mögött. Mit gondol erről?

A Transzparens Újságírásért Alapítvány meghívására érkeztem Magyarországra, abból a célból, hogy a Választási Médiafigyelő Delegáció vezetőjeként vizsgáljam meg a média működését a választási időszakban. Megdöbbenéssel fogadtam, hogy egy ilyen jellegű támadás ért számos jobboldali online médiumot. Fel kell tennünk a kérdést magunknak: Mi a demokrácia alapja? A választások. De mi a választások alapja? Az információ, amit a választók számára biztosítanak többek között a különböző médiumok is. Kormánypozíciótól vagy ellenzéki pozíciótól függetlenül fontos, hogy az emberek megfelelő és plurális forrásból származó információval legyenek ellátva: podcaston, rádión, televízión, online vagy nyomtatott médián keresztül. A választóknak joguk van az információhoz, joguk van ahhoz, hogy többféle orgánumból tájékozódhassanak. Ilyen értelemben tehát az információ a választások és a demokrácia alapja is. Ami hétfő reggel történt, az az információ áramlásának korlátozása volt, hiszen az egyik fél ellehetetlenítésével az információ csak egy oldalról áramlik. Ez pedig a demokrácia végét jelentheti. Ha jól értem a helyzetet, anonim fiókok, hackerek támadást indítottak, hogy elpusztítsák az információ egy részét, ami a választókhoz áramlik. Ez azt eredményezi, hogy a demokrácia egy része meghal. Nem tudom, hogy a támadók szándéka az volt-e, hogy ellehetetlenítsék a demokratikus versenyt, de az egészen biztos, hogy politikai akció lehetett. Még ha ezek a platformok hamar vissza is állítják a működésüket, ezzel az akcióval jelentős kárt szenvedett a demokratikus verseny Magyarországon.

Tehát mindez értékelhető egy támadásként a demokrácia ellen?

Ez egyértelműen egy támadás a demokrácia ellen, amivel megvonják az emberektől azon jogaikat, hogy tájékozódjanak. Az információ érkezhet jobboldalról, baloldalról, a centrumból, ez mindegy, de az embereknek szüksége van arra, hogy különböző típusú információt fogyasszanak. Sőt, úgy vélem, a reggeli támadás egy terrortámadás a demokrácia ellen. Egy támadás, melyet nem bombákkal követtek el, hanem az online térben.

Van korábbi, hasonló tapasztalata? Más országokban vagy az otthonában, Franciaországban látott már ilyesmit?

Talán csak hasonlót. Néhány éve Franciaországban a választási időszak alatt néhány hacker információt tudott ellopni, olyan portál felületéről, amely azt bizonyította, hogy pénzt kaptak a kormánytól. Olyanra nem emlékszem, hogy bármilyen médiumot teljes egészében elérhetetlenné tettek volna.

Befolyásolhatja bármekkora mértékben a választások várható kimenetelét az, hogy a választás hetén elérhetetlenné válik több olyan jobboldali hírportál?

Ez két tényezőtől függ. Az első, hogy a választás szoros-e, a második pedig a hackelés és az információ korlátozásának mértéke. Ha a választás nem szoros, akkor az információ megtagadása elsősorban a demokratikus versenyt rombolja, az eredményekre nem lesz hatással. De ha ez megismétlődik, akár kedden, vagy a hét közepén, vagy a választás előtti estén, akkor az már kihatással lehet a választásokra is.

Beszéltünk az akció mögött álló hackerekről. Elképzelhetőnek tartja, hogy külföldről politikailag szervezett akcióról van szó, vagy inkább pár hacker magánakcióját láttuk?

A hackereknek fontos, hogy anonimek maradjanak. Egy-egy ilyen átfogó szervezett támadást könnyen lehet, hogy külföldről irányíthattak. Ez nem lenne meglepő, hiszen több jel arra enged következtetni, hogy a magyar választásokat külföldről is befolyásolhatják például a médián keresztül. Az még fontos kérdés, hogy ez egy egyszeri akció volt-e. De ha ez megismétlődik, amit senki nem tudhat még most biztosan, akkor a támadás csakugyan súlyosnak számít, és akár kihathat a választási eredményekre is.

Milyen fényt vet ez a magyar médiaviszonyokra és a sajtószabadsággal kapcsolatos kérdésekre?

Ez elfogadhatatlan. És nem akarok durva lenni, de bennem ez a támadás komoly kétségeket vet fel. Olyan politikai erők állhatnak a támadás mögött, akik a demokrácia ellenségei, és olyanok, akik félnek a választási eredményektől. Ők nem akarják, hogy az emberek megfelelően legyenek tájékoztatva. Meg vagyok lepve, sosem gondoltam, hogy ez megtörténhet Magyarországon.

201506232006 rendorseg tuntetesek1
Budapest, 2006. október 23. Gyurcsány könnygázgránáttal lövettette a tüntetőket a Károly körúton.

TÁMADÁS A DEMOKRÁCIA ELLEN II.

Álprofilokkal és bérkommentelőkkel is jelentősen segítheti az ellenzék kampányát Bajnai Gordon adathalász cégcsoportjának Amerikából támogatott csapata. Ha kell, irreális aktivitást tudnak generálni egyes tartalmak köré a DatAdatnál. Kérdés, mindezt legálisan teszik-e? Kommentelő és ellenzéki bejegyzéseket megosztó álprofilokkal is segítheti Márki-Zay Péter kampányát Bajnai Gordon és volt titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám Amerikából támogatott adathalász cégcsoportja. Írásunkban bemutatjuk, miként erősítenek rá a számukra fontos tartalmakra a datadatos csapatnál.

Mint tudod, ahogy egy online kampányt folytatsz, és futtatod a hirdetéseket, az egyik célod az, hogy összegyűjts annyi információt az emberekről a közösségi médiából, amennyit csak lehetséges. És tudod, a targetáláson túl, amit a Facebookon tudsz csinálni, tudsz valamiféle mikrotársadalmi közösséget is megcélozni. És idővel, a kérdőívekkel és minden más forrással együtt, amit belehelyezel a kampányba, elkezdesz fejleszteni egy szavazói személyiséget – fejtette ki Patrick Frank, a Datad.at tájékoztatási igazgatója egy lapunk birtokába került beszélgetésen arról, miként végzi a választók profilozását Bajnai Gordonék adathalász cégcsoportja.

De hogyan is történik az említett mikrotársadalmi közösségek megcélzása, amiről Frank beszélt? Az a hatalmas mennyiségű adat, amelyet sikerül begyűjteni az emberekről, segít meghatározni, hogy kiket milyen témával kell megszólítani és aktivizálni. Lapunk információi szerint pedig ezt már álprofilok felhasználásával is végzi az ellenzék. Számos olyan gyanús Facebook-profilra bukkantunk, amelyek hatalmas aktivitást fejtenek ki, de feltehetőleg nem valódi felhasználók vagy esetleg fizetett kommentelők vannak mögöttük. Ezeknek a profiloknak a tevékenysége révén igyekeznek aztán fölerősíteni az ellenzék számára fontos üzeneteket a közösségi médiában.

Az álprofilok egy része jól láthatóan a hírek és kormányellenes mémek megosztására koncentrálva lett csatasorba állítva. Naponta akár ötven politikai tartalmú bejegyzést is megosztanak ezeken a profilokon keresztül, különösen az olyan egyértelműen baloldali kiadványok bejegyzéseit, mint a 2019-ben alapított Nyugati Fény vagy az Ez a lényeg, amelyeknek a DatadAttal való kapcsolata már korábban sajtótéma volt, és amelyeket 2019-ben, az önkormányzati választásokra készülve hoztak létre.

Feltűnő, hogy személyes információkat alig adnak meg magukról ezek a „felhasználók”, és nem osztanak meg olyan mindennapi tartalmakat, amelyeket a valódi személyek szoktak. További érdekesség, hogy az esetek jelentős részében megállapítható, hogy éppen 2019-ben hozták létre ezeket a profilokat is.

Korábban megírtuk, Ficsor Ádám, Bajnai Gordon volt titkosszolgálati minisztere és datadatos üzlettársa egy beszélgetésen maga ismerte el, hogy a cégük jelentős munkát végzett a 2019-es önkormányzati választások előtt, 12 jelölt munkáját segítették, akik mindegyikéből polgármester is lett.

Bajnaiéknak egy másik, a Facebookon bevetett fegyvere lehet, hogy bérkommentelőket használnak. Számos olyan felhasználót találtunk, akik nem osztanak meg politikai tartalmakat a saját profiljukon, viszont bizonyos – az ellenzék számára fontos – témákban kiugró aktivitással kommentelnek, ami meglehetősen szokatlan, ugyanis normál felhasználók esetében a facebookos aktivitás mindkét eleme, a hozzászólások írása, valamint a mémek, hírek megosztása általában együtt jár.

Jól példázza, miként erősíthet rá egyes tartalmakra álprofiljai segítségével a DatAdat, az a bejegyzés, amelyet Bajnai Gordon tett közzé, miután megjelent róla egy közös fotó Gansperger Gyulával, és rájött, hogy kiderülhet az érintettsége a Városháza-ügyben.

A volt miniszterelnök 2021. november 18-án késő este tett közzé egy bejegyzést, amelyben igyekezett megmagyarázni a történteket. Másnap kora reggelre pedig már több mint ezren osztották meg ezt a posztot. Pedig éjjel alig van aktivitás a Facebookon, és az országos média sem adott még hírt ekkor a bejegyzésről.

Ez lett a Facebookon egyébként kifejezetten inaktív – tavaly összesen nyolc posztot közzétevő – volt miniszterelnök legnépszerűbb bejegyzése, amelyet máig 11 ezren lájkoltak és 3,9 ezren osztottak meg.

Ezek a számok kiugróan magasnak számítanak a magyar politikában. Mindössze a Bajnainál közel tízszer nagyobb követőtáborral rendelkező Orbán Viktor produkál ilyen megosztási számokat a legfontosabb bejegyzéseivel. A kormányfőn kívül pedig egyetlen aktív magyar politikus sem tud ilyen magas megosztási számokat elérni. Márki-Zay Péternek a március 15-én mondott beszédéről készült felvételt például cikkünk megjelenéséig csak 924-en osztották meg, pedig az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje jóval aktívabb Bajnainál a Facebookon, és több követővel is rendelkezik, mint az őt a háttérből segítő egykori kormányfő.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!