2022. MÁRCIUS 30.- A BOLONDOK HAJÓJA

Szerző: | márc 31, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Képzőművészet

A Szépművészeti Múzeum április 9-től július 17-ig tartó, Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa című kiállításának egyik szenzációja lesz a Bolondok hajója című alkotás, amely frissen érkezett a párizsi Louvre-ból. Az európai festészet egyik legnagyobb hatású és legemblematikusabb életművét megalkotó németalföldi mester, Hieronymus Bosch (1450 körül–1516) művészetét mutatja be a Szépművészeti Múzeum 2022. április 9-én nyíló kiállítása. A budapesti tárlaton – amely nemcsak Közép-Európa valaha volt legnagyobb kiállítása lesz Bosch műveiből és művészetéről, de a teljes nemzetközi múzeumi világot tekintve is az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch-tárlatának ígérkezik – közel kilencven műalkotással találkozhat a közönség.

Jheronimus Bosch
Hieronymus Bosch

A Bosch különleges világát megelevenítő, a késő középkor szellemi és vizuális kultúráját megidéző tárlaton a németalföldi mester teljes festői életművének közel felét, tíz saját kezű festményt – köztük a bruggei Utolsó ítélet-triptichont, A bolondok hajóját (Párizs, Musée du Louvre), a Királyok imádását (New York, Metropolitan Museum of Art), a Szent János Patmosz szigetént (Berlin, Gemäldegalerie) vagy az Ecce Homót (Frankfurt, Städel Museum) – állít ki a múzeum, amelyet a világ nagy múzeumaiból könyörögtek ki.

A nagyszabású kiállításra mintegy félszáz köz- és magángyűjteményből érkeztek remekművek, többek között a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée du Louvre, az amszterdami Rijksmuseum, a londoni The National Gallery, a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum, a The Morgan Library & Museum, New York vagy a madridi Museo Nacional del Prado kölcsönzött alkotásokat a budapesti bemutatóra.

A kiállítás azokat az örök emberi témákat járja körül, amelyeket Bosch oly eredeti módon, enigmatikus képi nyelvezettel fogalmazott meg a művein: az erény és a bűn közötti választás, a hit és az igazság kérdései, a vágyak korlátlan megélése és féken tartása vagy az emberi lét szellemi minőségének kérdése. A mester saját kezű festményei és rajzai mellett a kiállításon az életmű előzményeihez kapcsolódó alkotások, továbbá műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei is láthatók lesznek.

Jheronimus Bosch or follower 001
Keresztvitel

Bosch kivételes kreativitása és a németalföldi festészetre gyakorolt hatása mindig is nyilvánvaló volt a művészettörténetben, rendkívüli művészetének eredete ma is izgalmas kérdés. Művészetének csodálói újra és újra elgondolkodnak: honnan és miből eredeztethető ez a különös világ?

Noha ma több mint ötszáz év távlatából szemléljük alkotásait, Bosch festményeinek bizonyos részletei továbbra is nyugtalanítóan megfejthetetlennek tűnnek. Művei valódi értelméhez segít közelebb jutni, ha ismerjük azokat a műalkotásokat és írott forrásokat, amelyek befolyásolták képei gondolatiságát és megformálását. A kiállítás ezért Bosch életművének kiemelkedő munkáit a mester művészi forrásainak – irodalmi és teológiai művek, a franko-flamand és utrechti miniatúraművészet, grafikai lapok, iparművészeti tárgyak – kontextusában mutatja be.

A kiállítás hét szekcióban tárja a nézők elé a németalföldi mester életművét és a korszak művészetét. A bevezető, Két korszak határán című szekció azt az átmeneti kort – a középkor végét és az újkor küszöbét – idézi meg, amelyben Bosch műalkotásai megszülettek: még élt a középkor ördögökben, angyalokban hívő világnézete, ugyanakkor már rendelkezésre álltak a valósághű ábrázolás azon eszközei, amelyekkel Bosch megjeleníthette a túlvilágot és a pokoli látomásokat. A szekció a mestert szülővárosa, ‘s-Hertogenbosch környezetében mutatja be, ahol élete nagy részét töltötte.

A Bolondok hajója című második egység felidézi, miként látta Bosch saját társadalmát, hogyan ábrázolta az emberi gyengeségeket és bűnöket. A mester különös érdeklődését az emberi természet őszinte ábrázolása iránt olyan nagy hatású művek képviselik, mint a szekció címét is adó Bolondok hajója (Párizs, Musée du Louvre), a Kőoperáció (Madrid, Museo Nacional del Prado) vagy a Szemfényvesztő Bosch műhelyéhez kapcsolható, legkorábbi változata (Saint Germain-en-Laye, Musée Municipal Ducastel-Vera).

A kiállítás harmadik, Az idők végezete című része Bosch művészetének legerőteljesebb témáját, a túlvilág és a végítélet hátborzongató látomásait mutatja be olyan fő művek segítségével, mint a velencei Accademia Túlvilági látomásokat ábrázoló táblaképei (Az üdvözültek felemelkedése és a Pokolba vezető folyó) vagy a bruggei Utolsó ítélet-triptichon. A táblaképek mellett Bosch saját kezű rajzai érzékeltetik a mester kreatív elméjének szabad, asszociatív szárnyalását: köztük a közelmúltban felfedezett Pokoli táj (magángyűjtemény), valamint a bécsi Képzőművészeti Akadémia rajzgyűjteményének Pokoli hajója.

Bosch túlvilági jeleneteinek képi forrásait olyan kimagasló festett kéziratok képviselik, mint Clèves-i Katalin hóráskönyve (New York, The Morgan Library & Museum) vagy Tondal lovag alvilági látomásai (The J. Paul Getty Museum, Los Angeles).

A negyedik, Szentek élete szekció a korszak spirituális útmutatásait foglalja össze. Az emberi élet rögös útján haladó keresztény hívő számára a szentek élete példaként szolgált arra, hogy miképp lehet megküzdeni a démonokkal, azaz hogyan maradhat a hit sziklaszilárd a sötétség és a megpróbáltatások idején is. Bosch minden bizonnyal jól ismerte a szentek életét, történeteik gyűjteményét, kompozícióit azonban szokatlan részletekkel egészítette ki. Újításait olyan fő műveken mutatja be a múzeum, mint a Keresztelő Szent János a pusztában (Madrid, Museo Lázaro Galdiano), Szent János evangélista Patmosz szigetén (Berlin, Gemäldegalerie) vagy a gyermek Jézust hordozó Szent Kristóf (Rotterdam, Museum Boijmans Van Beuningen).

temptation St Anthony
Szent Antal megkísértése

A legnépszerűbb középkori szent, Remete Szent Antal életéről Bosch több kompozíciót is készített, közülük a legjelentősebb a lisszaboni Szent Antal-triptichon. Ennek legjobb minőségű másolatát (Antwerpen, Museum voor Schone Kusnten), amelyet a kiállítás alkalmából Budapesten restauráltak, a mű egyik irodalmi forrása, a boszorkányüldözés késő középkori kézikönyve, a Malleus Maleficarum (Boszorkányok pörölye) kíséri az Országos Széchényi Könyvtárból.

A Jézus követése című ötödik szekció két fő témakör, Krisztus földi megtestesülésének misztériuma és a passió köré rendeződik. Itt egymás mellett tekinthető meg a mester stiláris szempontból összetartozó két korai műve, a Királyok imádása (New York, The Metropolitan Museum of Art) és az Ecce homo (Frankfurt, Städel Museum). A szekció bemutatja II. Nassaui Engelbert gróf hóráskönyvét (Oxford, The Bodleian Libraries) is, kiváló alkalmat teremtve a miniatúrafestészet hatásának érzékeltetésére Bosch művészetében.

Bosch legnyugtalanítóbb és egyben legismertebb alkotása, a Földi gyönyörök kertje-triptichon (Madrid, Museo Nacional del Prado) – különösen a középső táblája – az évszázadok során tudós műértők sokaságát késztette elmélyült gondolkodásra. A műalkotás rendkívüli hírét és hatását jelzi, hogy a XVI. században több festett másolat, illetve arany- és ezüstszálakkal átszőtt falikárpit is készült utána. A művet a róla elnevezett hatodik szekcióban a madridi Escorialban őrzött, lenyűgöző méretű és szépségű falikárpit, valamint a legkorábbi és legjobb minőségű festménymásolat segítségével idézik meg. Bosch remekművét a kiállításon a késő középkori vizuális kultúra kontextusában mutatják be, többek között az udvari művészet, a korabeli festett kéziratok, a grafikusművészet és a tárgykultúra segítségével.

A befejező, hetedik szekció Bosch művészetének széles körű hatását tárja a látogatók elé, amely nemcsak kortársait és az új művészgenerációkat érintette, de a következő évszázadban is meghatározta a németalföldi festészet fejlődésének irányát. A mester alkotásait – leginkább ördögöket, démonokat ábrázoló műveit – nemzedékek másolták és tették elérhetővé széles körben a gyűjtők számára. Bosch nagy sikerű követői – többek között Jan Mandijn és Jan Wellens de Cock alkotásai – mellől nem hiányozhatnak a sokszorosított grafikák sem, mindenekelőtt Alart Du Hameel grafikai lapjai, valamint id. Pieter Bruegel Bosch stílusában készült kompozícióinak metszetváltozatai, amelyek szintén komoly szerepet játszottak a Bosch-örökség XVI. századi kialakításában.

A Szépművészeti Múzeum kiállítása, amely Bosch festményeit, rajzait művészi forrásaik, előzményeik kontextusában mutatja be, megkísérli felidézni azt a szellemi teret, amelyben egyedi és századokra kisugárzó művészete létrejött. A kiállítás kurátora Tóth Bernadett, társkurátora Csető Georgina és Köves Anna, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze.

BH
A bolondok hajója

A kiállításra a napokban érkezett meg Hieronymus Bosch Bolondok hajója (1500-1510 körül) című, tölgyfa táblára festett olajképe (58,1 × 32,8 cm) a párizsi Louvre-ból. A festő, aki élete nagy részét ‘s-Hertogenboschban, a Piactéren álló házában és annak környékén töltötte, számos vallásos körmenet, farsangi felvonulás, hercegi ceremónia szemtanúja lehetett. Megfordult ezeken a város valamennyi lakója: tehetős polgárok és kétkezi munkások, szerzetesek és apácák, zenészek és mutatványosok, valamint a társadalom peremén élő koldusok, csalók, sarlatánok. Bosch sajátos nézőpontból tekintett az emberre: a tárgyilagos jellemzés vagy az idealizálás helyett az emberi természet árnyoldalát, a gyarlóságokat és a bűnt ábrázolta humoros megközelítésben.

Bosch a hajó motívumát a töredékes formában fennmaradt Vándor-triptichonon használta fel, amely a korabeli világi társadalom és a klérus romlottságát állítja pellengérre. A triptichon bal szárnya volt a Bolondok hajója. Művén a hajó az instabil földi lét allegóriája, amely – mihaszna utasaival a fedélzetén – a megsemmisülés felé halad: aki helyet foglalt rajta, vidám énekszóval hajózhatott a pokol felé. A mester újítása, amelynek keretében a fösvénységet (az egykori oltár jobb szárnyán), a torkosságot (a Bolondok hajóján a palacsintába harapó szerzetes) és a testi vágyakat (a lanton játszó apáca) háromosztatú oltárkép formájában, azaz triptichonon jelenítette meg, meglehetősen szokatlan gesztusként hathatott a XV. század fordulóján.

Bosch moralizáló témájú műveit csupán egy szűk gyűjtői kör láthatta. A festmények magánlakosztályok, ebédlők falait díszítették, ahol a művészetbarát közönség megvitathatta az ábrázolásokból leszűrhető tanulságokat. A késő középkori társadalom mélyen vallásos vezető rétege, az arisztokrácia és a jómódú városi polgárság éles határt húzott saját erkölcsös életvitele és az alsóbb néprétegek tagjainak bűnös szokásai között. Nézőpontjuk szerint az ostobaság – azaz a keresztény erkölcsi rendet figyelmen kívül hagyó, zabolátlan, ösztönök által vezérelt viselkedés – csupán ez utóbbiakat jellemezte. Az emberi gyarlóságok bemutatása Bosch művein didaktikus szerepet töltött be: szórakoztató módon jelenítette meg az előkelőségek számára a kerülendő, rossz példát.

A Bolondok hajója című táblakép mulatozókkal teli csónakot ábrázol, amelyhez úszó alakok közelítenek. A hajóorr bal felé néz, a csónak távolodik az elveszett középképtől, és az európai néző megszokott olvasásirányával ellentétesen, jobbról bal felé halad. Kormányrúdjaként egy nagy kanál szolgál, árbocaként pedig egy fa, amelynek tetején egy bagoly lakik, az éjszaka baljós madara, az északi hagyományban a gonoszság és az ostobaság jelképe. Szintén a gonoszra utal az árboc tetején lobogó zászló, amelyen félhold, az iszlám szimbóluma látható.

A fa aljánál nagy, kerek palacsinta, a farsangi búcsúk eledele lóg, amelynek két oldalán egy szerzetes és egy apáca ül tátott szájjal (igaz, énekelhetnek is, hiszen az apáca lantot penget).

Az ivászat mindenhol jelen van. A csónak oldalán borhűtő lóg, a hátuljában pedig egy hordót látunk. Egy másik apáca kancsóval támad egy férfira. Az egyik úszó alak kupát szorongat, egy másik pedig poharat hord a fején. Egy részeg a tatból kihajolva hány.

A legfontosabb szereplő azonban a jelmezes bolond, aki szintén bort kortyol egy kupából, miközben egy ágon ücsörög a hordó felett. Hagyományos öltözetét szamárfül díszíti, kezében pedig beszélő botot vagy gúnyjogart tart (úgynevezett marot), amelyet vádolni lehet saját maga helyett, ha megszólal. A bolondok hajójának kapitány nélküli útját a bomlás és a féktelenség kíséri, végállomása pedig az enyészet és a kárhozat.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!