Az utóbbi hetekben számos általános- és középiskola tanára, tanulója és azok szülei, illetve az őket támogató polgárok szerveznek különféle tiltakozó akciókat, az élő lánctól a sztrájkig.
A már szülők és diákok által is támogatott megmozdulások alapvető oka, hogy a pedagógusok magasabb bért szeretnének. Az csak olaj volt a tűzre, hogy egy februárban megjelent kormányrendelet behatárolta – az érdekvédelmi szervezetek szerint ellehetetlenítette – a pedagógusok sztrájkjogát. Éppen az új szabályozás miatt a pedagógusok egy része a munkabeszüntetés helyett a polgári engedetlenség eszközét választotta, ami végül további feszültséghez vezetett, a tankerületek több tanárt figyelmeztetésben részesítettek, de volt, akit el is bocsátottak.
Eközben adathalász támadás érte a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer, azaz a eKRÉTA fejlesztőcégét, az eKRÉTA Informatikai Zrt.-t.
Az eKRÉTA belső információi szerint a támadás sikeres volt, így a támadó illetéktelen hozzáférést szerezhetett a közoktatás minden intézményében kötelezően használt modulok adataihoz.
Úgy tudjuk, valamennyi diák összes, a eKRÉTA-ban kezelt adata kiszivároghatott, de nemcsak ezekhez, hanem a cég más adatbázisaihoz és a forráskódokhoz, illetve a fejlesztők belső kommunikációjához is hozzáférhettek.
A KRÉTA szélesebb körben elsősorban e-naplóként ismert, de mára egy komplett közoktatási informatikai rendszerré duzzadt. Ahogy a honlapján látható, összesen húszféle modul és különféle alkalmazások tartoznak hozzá, többek között olyan szolgáltatásokkal, mint az e-napló, e-ellenőrző, intézményi adminisztrációs rendszer, digitális kollaborációs tér, e-ügyintézés, illetve egészségüggyel, étkeztetéssel, gazdálkodással, HR-ügyekkel kapcsolatos adminisztráció.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azt nyilatkozta, hogy 2022. augusztus 1. óta a KRÉTA rendszert érintően elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt négy büntetőeljárás indult: Tanintézményi bejelentés alapján a Győri Rendőrkapitányságon, illetve a Békéscsabai Rendőrkapitányságon közveszéllyel fenyegetés bűntett gyanúja miatt, míg a Debreceni Rendőrkapitányságon és a Siófoki Rendőrkapitányságon információs rendszer vagy adat megsértés bűntett gyanúja miatt indult eljárás.
Kérdés, hogy az országosra duzzadt tanártüntetés közrejátszhatott-e az eKRÉTA rendszerének feltöréséhez? Vagy talán az a tény is összefüggésbe hozható a támadással, hogy az utóbbi időben feltűnő módon több kulcspozícióban lévő vezető és fejlesztő is távozott az eKRÉTÁ-tól? Persze az elkövető lehet akár egy bizonyos híres hekker, Mózes Levente is? Persze léteznek nyugtató hangok is, hogy csak egy diákcsínytevésről van szó. A VÍRUSNAPLÓ több budapesti olvasója is felteszi a kérdést, hogy valójában mit is rejt az eKRÉTA?
Az eKRÉTA tulajdonosa Fauszt Zoltán. Fauszt 2000-től 2014-ig üzlettársa volt Palkovics Lászlónak, akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. Ezt követően milliárdos oktatási informatikai megbízásokat nyertek el Fauszt Zoltán cégei. Fauszt egy ideig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagja volt.
Palkovics László több mint 20 éve barátja Fausztnak. Az utóbbi években Faust cégei 5 milliárd megbízást kaptak a magyar államtól.
Fuszt cégbirodalma:
RC Invest Zrt. tulajdonosa a Poszeidon iratkezellő rendszert és a Neptun egyetemi tanulmányi rendszert üzemeltető SDA DMS Zrt.-nek.
SDA DMS Zrt.-ből vált ki az eKRÉTA Informatikai Zrt., amelynek Dr. Szabó Balázs, az EMMI korábbi miniszteri biztosa a vezérigazgatója. Az eKRÉTA üzemelteti az az iskolai regisztrációs és tanulmányi alaprendszert.
Rufusz Computer Informatika Zrt. adja a fenti Zrt.-ék műszaki hátterét.
Mindhárom Zrt. tulajdonosa, főrészvényese az egyébként nagyon rossz anyagi körülmények között élő zenész Farkas Mihály (54) aki különös körülmények között nyomtalanul eltűnt, majd (2016) holtan találták a Dunában. Farkas tulajdonjogát időközben törölték a cégbíróságon.
Fauszt továbbá tulajdonosa az E-Educatio Zrt.-nek és a Max & Future Kft.-nek is.