A VÍRUSNAPLÓ több olvasója is érdeklődik, hogy mit várhatunk a ukrán háború következményeként – eszkalálódik-e és esetleg egy harmadik világháborúvá terebélyesedik vagy képes-e az Európai Unió az USA jóváhagyólagosával békét kierőszakolni a felek között? De valójában mi is áll az ukrajnai háború hátterében?
Ukrajnában található a világ egyik legnagyobb mezőgazdasága. Az ország mezőgazdasági területe 42 millió, szántóterülete 33 millió hektár. Minden ukrán mezőgazdasági földterület az állam tulajdonában van. Az ukránok is kezdik lassan felismerni a forgatás nélküli talajművelés előnyeit. A szántás nélküli technológia legfőbb előnyei közé az üzemanyagtakarékosságot és a talajállapot,- talajszerkezet javítását sorolják.
Ukrajnában évtizedes hezitálás után, amerikai nyomásra 2020. március 31-én föloldották a földvásárlási tilalmat. Soros György már évekkel ezelőtt kijelentette: „Meggyőződésem, hogy korunkban az egyik legjobb befektetés a szántóföld.” Ő maga nagy területeket vásárolt. A Forbes szerint mára a Microsoft alapítója, Bill Gates is hatalmas termőföld-terület tulajdonos.
A legnagyobb befektető országok között a legtöbb adóparadicsom, az offshore cégek hazája: Ciprus, Luxemburg, Hollandia, Szingapúr, Belize, de az USA, Szaúd-Arábia és Németország ott van az élbolyban. Ukrajna kiemelt minőségű és méretű földterületei – megspékelve földrajzi adottságaival – méltán tartanak számot globális érdeklődésre.
Kína 2012-ben annak fejében adott Ukrajnának kölcsön 3 milliárd dollárt, hogy a következő 15 évben a gabona egy része a keleti birodalom tulajdona lesz. A befektetés eredményeként a távol-keleti ország legnagyobb kukorica-beszállítója Ukrajna lett.
Az amerikai és más nyugati cégek egyre nagyobb szeletet szakítanak ki maguknak az ukrán termőterületekből: 2021-ben és 2022-ben a fegyverszállítások ellenértékeként a művelhető területek egyharmadát, vagyis 17 millió hektárnyi földet 3 amerikai cég, a Cargill, a DuPont és a Monsanto szereztek Az arányokat nézve, a multik által megszerzett földterület Ukrajnában, Olaszország teljes termőterületének nagyságával ér fel.
Vagyis, amíg az amerikaiak nem szerzik meg a tervezett 30 millió hektár ukrán termőföldet, addig tartani fog a háború, mert a fegyverszállítások ellenértékeként, szimbolikus áron jutnak a földekhez. Ezek szerint a háború legalább még egy évig is elhúzódhat.
Az orosz stratégiai is erre épül: A dombaszi-régió teljes ellenőrzése után, elfoglalni a maradék ukrán Fekete tengeri partszakaszt, ahol Odessza kikötője is van, mert ezzel ellehetetlenítik az ukrán földterületeken gazdálkodó amerikai cégek búza, kukorica, napraforgó és szója szállítmányok értékesítését. Ezek után a béketárgyalásokon, esetleg a négy annektált megyéért cserébe visszaadják Odesszát az ukránoknak- vagyis az amerikaiaknak.
Már az is kegyelem, hogy élhetünk és még nagyobb ajándék, hogy életünknek értelme és értéke van
A Magyar Honvédség létszáma 27.800 fő, melyből 10.450-en a szárazföldi erőknél, 5.750-en pedig a légierőnél szolgálnak. A fennmaradó 11 600 fő olyan intézményekben lát el szolgálatot, mint például a katonai hírszerző és elhárító feladatokat ellátó Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a NATO budapesti Katona-egészségügyi Kiválósági Központja, vagy akár a honvédelmi minisztérium. Rajtuk kívül 44.000 tartalékos mozgósítható első körben.
A honvédség két haderőneme közös parancsnokság (MH Összhaderőnemi Parancsnokság) irányítása alatt áll 2007 óta.
A szárazföldi komponens két gépesített lövész és egy különleges műveleti dandárral, három harctámogató (műszaki, híradós, tűzszerész) ezreddel és egy (vegyvédelmi) zászlóaljjal, valamint egy harci kiszolgáló támogató (logisztikai) ezreddel rendelkezik.
A légi komponensnek három merevszárnyas (repülők) és két forgószárnyas (helikopterek) repülőszázada van, valamint egy légvédelmi és egy radarezrede. Az alakulatok pontos feltöltöttségi szintje nem ismert, de messze van a száz százalékostól. A legfontosabb támaszpontok Tatán, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten és Szolnokon találhatóak.
A harci alakulatokat tekintve a régiós mezőnyben egyedül a különleges műveletisek és a Gripen vadászbombázókkal felszerelt repülőszázadunk állja meg magabiztosan a helyét.
Katonáink képzettsége jónak mondható, de a fegyverzet tekintetében az esetek többségében alulmaradunk a szomszédainkkal való összehasonlításban.
A harckocsizó és a tüzér fegyvernem az elmúlt évtizedekben szinte teljesen leépült, mára már csak képességmegőrzés céljával tartják hadrendben az elavultnak számító eszközöket.
A haderőfejlesztés főbb irányvonalait meghatározó Zrinyi 2026 névre elkeresztelt terv arra enged következtetni, hogy a következő években számos téren meg fog erősödni a honvédség (többek között a tüzérséget is megpróbálják feltámasztani), de a rendszerváltás óta eltelt közel három évtized alatt okozott károkat nehéz lesz helyreállítani.
Az ukrajnai válság kitörése óta egyre inkább felértékelődik a védelempolitika az európai vezetők szemében. A NATO védőernyője már korántsem jelent akkora biztonságot, mint ahogy azt az elmúlt évtizedek alatt megszokhatták Nyugat-Európában. A kelet-európai tagállamok ugyan csak relatíve rövid ideje tagjai az észak-atlanti szövetségnek, de a csatlakozást követő másfél évtizedben mi is naiv könnyelműséggel tekintettünk a nemzeti önvédelmi képességek fontosságára.
2014 egy cezúrát jelentett ebből a szempontból. Magyarország és szomszédjaink egyaránt elkezdték növelni védelmi költségvetésüket.
Az elmúlt években végbement és a jövőben tervezett hadieszköz-beszerzésekre hiba lenne fegyverkezési versenyként tekinteni – úgy látom, hogy sokkal inkább a képességek helyreállításáról beszélhetünk.
A jelenlegi helyzet előzményeit ismerve elmondhatom, hogy a NATO-csatlakozást követő időszakban egyes hagyományos fegyvernemek hibernált képességgé váltak a honvédségben, mivel az akkori kormányzatok elsősorban a külföldi missziókkal kapcsolatos képességek életben tartását preferálták. Az USA azonban már a kezdetektől fogva kommunikálta szövetségesei felé, hogy ez így nem lesz jó.
A 2000-es évek közepén jelentős leépítés zajlott a Magyar Honvédség eszközparkjában. 2002 és 2010 között kiszórták a nehézfegyverzet java részét a honvédségből, köztük frissen felújított eszközöket is. Ez azért is különösen szomorú, mert NATO-csatlakozásunk kezdetén a RAND Corporation nevű amerikai think-tank által készített kutatás alapján a régiónk élmezőnyébe tartoztunk a haderőnk képességeit tekintve. A honvédség jövőjét illető terveket ugyanakkor biztatónak értékelem.
Ha teljesülnek a Zrínyi 2026 névre elkeresztelt program céljai, egy régiós szinten is erős hadseregünk lehet. Vagyis: onnantól kezdve csak rajtunk múlik, hogy meg tudjuk-e védeni az országunkat vagy estleg a határon túli magyarokat.
A kevés megmaradt nehézfegyverzetünk a tatai 25. Klapka György Lövészdandár kötelékében lelhető fel. Mindössze harminc T-72-es harckocsink van. Ugyanakkor a honvédelem jelenlegi helyzetével tisztában levők legfeljebb egy tucat hadra fogható harckocsiról beszélnek.
A harckocsizás mellett a tüzérség is csupán képességmegőrzési szerepet képvisel a mai magyar haderőben.
Mindössze 17 darab D-20 152 milliméteres vontatott tarackágyúnk van, amit két évvel a második világháború befejezése után, 1947-ben fejlesztettek ki a szovjet mérnökök. Ezek igencsak elavult eszközöknek számítanak. Harctérre szállításuk és beüzemelésük rengeteg időt emészt fel, emiatt csak korlátozott esetekben alkalmasak a tűztámogatási feladatokra. A vontatott tarackágyúk tüzelési sebességre kiképzett személyzet esetén ugyanakkor nem lehet különösebb panasz, és a lövedékek hatótávolsága is kielégítő.
Honvédelmi szempontból a tüzérség leépítése volt a legnagyobb bűne a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett időszaknak. A raktáron lévők mellett több tucat – összesen több száz – jó állapotú 122 milliméteres Gvozgyika önjáró tarackot vontak ki a honvédség kötelékéből azokban az években.
A kelet-ukrajnai válság újfent rávilágított a tüzér fegyvernem fontosságára a konvencionális konfliktusok során.
A idejétmúlt tarackágyúink mellett csupán 50 darab 82mm-es aknavetőnk van. Ezek kisebb csapatmozgások esetén tudnak csak érdemi segítséget nyújtani ez előretörő erőknek, vagy éppen megállítani a támadó egységeket. A haderő-fejlesztési program kitüntetett szerepet szán a tüzér és páncéltörő tüzérképességek helyreállításának.
A páncéltörő képességet kérdéses darabszámú rakétával rendelkező szovjet rendszer, a Fagot és a Konkursz biztosítja. A honvédség elsődleges páncélozott szállító harcjárműve továbbra is a korszerűtlen BTR-80-as.
Ezek csupán az átlagos kézifegyverekkel szemben nyújtanak védelmet a benne ülőknek. RPG-7 páncéltörő gránátvetővel, vagy a 12,7 mm-es nehéz-géppuskával könnyen meg lehet állítani a BTR-eket.
Nemzetközi szinten is modernnek tekinthető fegyverzettel kizárólag a különleges rendeltetésű dandárban szolgáló katonáink rendelkeznek. Őket viszont elsősorban precíziós műveletekben érdemes bevetni, egy nehézfegyverzettel megtámogatott offenzívát csak diverzáns akciókkal (az ellenséges vonalakon túlra átszivárogva) tudnának valamelyest akadályozni. A speciális egységek légideszant-képességének kiaknázása ugyanakkor problémás, mivel csupán egyetlen repülőképes AN-26-os szállítógépünk van, melyről ejtőernyős ugrást tudnak végrehajtani az erre kiképzett katonáink. Kis magasságból történő ugrást esetén viszont a Mi-17-es szállító helikoptereink alkalmas platformnak számítanak.
A honvédség ugyan már három szállítógépet is beszerzett, ám a két Airbus A319 és a Dassault Falcon 7X csak részben alkalmas katonai feladatok ellátására – de egy erdélyi kommandó akciónál fontosak lehetnek. Ígéret van a kormányzat részéről a hagyományos katonai szállítógépek beszerzésére is.
A légierő gerincét a kecskeméti légi bázison állomásozó 14 darab Gripen vadászbombázó adja, melyeket az utóbbi időszakban szereltek fel éjjellátó képességgel, levegő-föld rakétákkal és földi célok elleni bombákkal. Támadóhelikoptereink felújításonon estek át Oroszországban, az Airbustól rendelt H145M típusú sokfeladatú helikopterek pedig csak a következő években érkeznek meg Szolnokra.
A légvédelem területén igencsak gyengén állunk. A győri légvédelmi rakétaezred mindössze közeli (Mistral) és kis hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerrel rendelkezik. Utóbbi modernebb verziójával lőtték le Kelet-Ukrajnában a Malaysian Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát.
Az eszközpark mellett rendkívül fontos kiemelnünk a katonáinkat, akik felkészültsége a nemzetközi tapasztalatok alapján kifejezetten jónak mondható. A szövetségeseink általában meg vannak elégedve a magyarok teherbírásával. Erre előszerettel hivatkoznak is a magyar katonai vezetők, amikor a fegyverzet hiányosságai szóba kerülnek.
A Magyar Honvédség Magyarország szuverenitása szavatolásának alapvető intézménye, nemzetközi szerepvállalásait tekintve a külpolitika megvalósításának egyik meghatározó eszköze. A MH alapvető feladata, hogy az Alaptörvénnyel összhangban garantálja hazánk biztonságát, valamint hozzájáruljon szövetségeseink kollektív védelméhez.
A HM a következő haditechnikai felszereléseket vásárolta meg 2018-ban:
- 44 darab német Leopard2 harckocsit
- 24 darab német PzH2000 önjáró löveget
- 16 darab Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert
- 20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert.
Időközben a HM szerződést kötött az Airbus védelmi és űripari üzletágával légvédelmi rakétavezetési rendszer (SAMOC – Surface-to-Air Missile Operations Center) telepítésére a magyar légierő számára. A létesítmény lehetővé teszi a földi telepítésű légvédelem (GBAD – Ground Based Air Defence) valós adatokon alapuló koordinációját az ország egész területén. A ár cca. 300 milliárd forint.
A Magyar Honvédség így a lehető legrövidebb időn belül meg tudja védeni a kiemelten védett vagy egyéb fontos objektumokat, illetve védekezni tud az ország lakosságára veszélyt jelentő repülő eszközök (repülőgépek, helikopterek, rakéták, drónok) ellen.
Az Airbus úgy fogalmaz, hogy a SAMOC lehetővé teszi a földi telepítésű légvédelem (GBAD – Ground Based Air Defence) valós adatokon alapuló koordinációját az ország egész területén, és mint műveleti vezetés-irányítási rendszer biztosítja az egymással együttműködő harcegységek koordinációját, s képes adatokat biztosítani a légvédelmi rendszereknek az esetleges ellenséges repülő eszközökről. Ennek érdekében a SAMOC a Műveleti Operációs Adatbázis releváns adatait szinkronizálja és osztja meg az egységek között, illetve továbbítja.
A Leopard 2 igazi szörnyeteg: 62 tonnás nehéz-páncélos, high tech kompozit páncélzattal, ami 50-60 centis hagyományos acéllal egyenértékű. Digitális tűzvezető rendszer, lézeres célkereső, lövegstabilizátor, géppuska és infravörös éjjellátó készülék a főbb felszerelések. Lövege 120 milliméteres. A Leopard 2-nek jelenleg a 2A7 jelű változatát gyártják. Az ár darabonként 10 millió dollárra rúg. Ez mostani árfolyamon 150 milliárd forint a 44 darab esetében.
A PzH 2000 önjáró löveg (tarack) a hagyományos és az aszimmetrikus hadviselésben egyaránt alkalmazható. Lövege 155 milliméteres, súlya 55 tonna. Magas fokon automatizált, ami a tűzgyorsaságot is javítja. Lőtávolsága mintegy 30 kilométer. Az ár 6 millió dollár, a 24 darab átszámítva 41 milliárd forint.
A H225M, a Super Pumaként is ismert közepes kategóriájú, többcélú helikopter, kisebb egységek szállítására, ejtőernyős bevetésre is alkalmas. A 16 darab Puma ára 180 milliárd forint.
A H145M könnyű helikopter vételára 15 millió euró, ami a 20 darabnál 90 milliárd forintot tesznek ki. A felszerelés része a vadonatúj, tavaly óta szállított HForce moduláris fegyverrendszer, amely lehetővé teszi a különböző irányított és nem irányított fegyverzet alkalmazását. A rendszer tartalmaz levegő-levegő, levegő-föld, illetve lézervezérlésű irányított rakétákat, 20 mm-es gépágyút, 12,7mm-es géppuskát, valamint 68 és 70mm-es nem irányított rakétákat egyaránt.
2019-ben került sor 4 darab katonai repülőgép, csapatszállító és futárgép beszerzésre.
Közben megindult a korszerű kézifegyverek gyártása is: Ennek keretében 200 000 gyalogsági kézi lőfegyvert Pisztoly, géppisztoly, gépkarabély) fog gyártani a HM Arzenál Zrt. a Ceská Zbrojovka Export nevű cég licensze alapján.
A HARMADIK VILÁGHÁBORÚ
Harmadik világháború alatt olyan feltételezett összecsapást értünk, amely hasonló méretű vagy nagyobb lenne, mint az első és a második világháború, és akár az egész emberi civilizációt a megsemmisülés szélére sodorhatná. A legtöbb elmélet szerint ebben a konfliktusban nagy szerepet játszanának a tömegpusztító fegyverek, mint a nukleáris, biológiai és a vegyi fegyverek, és az emberiség jelentős részét vagy akár az egészét elpusztíthatnák.
Az emberek képzeletét leginkább az első és második világháborúhoz hasonló forgatókönyvű háború ragadja meg. Eszerint a harmadik világháború a szövetségi rendszereket kiépítő nagyhatalmak közvetlen összeütközése lesz, amelybe a legtöbb hatalom bekapcsolódik, végül pedig a nagyhatalmi szerepkörök újraelosztását vagy az emberi civilizáció teljes hanyatlását eredményezi.
Többen ilyen természetű háború kipattanásától féltek az Egyesült Államok és a regionális hatalmi szerepre pályázó Irán közötti feszültségek kiéleződése idején. 2007 októberében George W. Bush amerikai elnök az iráni atomprogrammal kapcsolatban figyelmeztetett a harmadik világháború veszélyére, egy év múlva pedig az iráni hadsereg parancsnoka fenyegette meg az Egyesült Államokat világégéssel. 2008 nyarán Robert Kagan amerikai politológus jelentette meg a The Return of History and the End of Dreams (A történelem visszatérése és az álmok vége) című könyvét, amelyben az autoriter kínai–orosz–iráni és a demokratikus India–Amerika–Európa szövetségek összecsapását valószínűsítette harmadik világégésként. Az Irán-USA világháború kitörésére különösen sokan számítottak azután, hogy 2020 elején az Egyesült Államok meggyilkolta Szulejmáni tábornokot. A szövetségi rendszerek közötti világháború veszélyét hordozta az ukrajnai invázió, amely miatt ismét kiéleződött a NATO és Oroszország viszonya. A feszültség elfajulására utalóan a legmagasabb rangú keleti és nyugati vezetők is a harmadik világháború kifejezést használták. Szintén ebbe a típusba tartozik a Kelet-Ázsiában terjeszkedő Kína és az azt megállítani akaró Egyesült Államok által szervezett koalíció lehetséges összecsapása.
Elsősorban értelmiségiek vetették fel, hogy a harmadik világháború természete alaposan eltérhet a korábbi kettőtől. Ezen elképzelés szerint a harmadik világégés elsősorban nem államok közötti összecsapásaként következne be, hanem a globalizált emberi társadalom, gazdaság és kultúra elfajult és kezelhetetlen állapota lenne. A határok nélküli világban az önmagukat a globalizáció veszteseként meghatározó társadalmi csoportok vallási, etnikai vagy ideológiai csoportjai tényleges háborút folytatnának az általuk ellenségként kezelt csoportok és szervezetek, illetve a globalizáció ellen. A folyamat a világszerte meglévő faji, vallási, nemzetiségi, nyelvi és világnézeti törésvonalak mentén terjedne. A több országban egymással párhuzamosan zajló kis háborúk végül egy zűrzavaros globális polgárháborúvá szélesednének, amelyben a főszereplők nem feltétlenül államok, hanem különböző mozgalmak. Többen úgy értelmezzük., hogy a világot kormányozni akaró, de arra képtelen globalista elit elleni lázadásként vázolta fel a harmadik világháborút. Bogár László szerint a globalizált, elvilágiasodott és hálózatokba szerveződő elit a 21. század elejére gazdasági, társadalmi és környezeti krízist okozott, ezért kétségbeesetten próbálja elkerülni, hogy az ellene fellépő zöld-, jobb- és baloldali, illetve iszlamista mozgalmak hasonló hálózatokba szerveződve globális szinten polgárháborút indítsanak a globalizáció ellen. Tamás Gáspár Miklós a globalizáció csődje miatt a harmadik világból a gazdag államokba beáramlani akaró tömegek és az önazonosságukat védelmező gazdag nemzetek közötti összecsapást értelmezte globális polgár-világháborúként.
A globális polgárháborúnak elsősorban az nyelvi, etnikai, faji és vallási tekintetben sokszínű társadalmak, illetve a politikai értelemben mélyen megosztott országok lennének kitettek. Az ilyen ellentétek korábban is megvoltak, azonban globalizáció híján nem nem vezettek világháborúhoz, elhúzódó regionális konfliktusokhoz azonban már igen. A síiták és szunniták közötti ellentét az arab tavaszt követően évekig tartó (regionális) polgárháborút eredményezett Jemen, Szíria és Irak területén. Szintén ebbe a csoportba sorolható a 21. század elején globálissá váló szunnita muzulmán terrorizmus jelentette kihívás is. 2001 és 2016 között sokan az USA terrorizmus ellen folytatott globális hadjáratát értelmezték harmadik világháborúként. 2015-ben Ferenc pápa értékelte úgy, hogy a harmadik világháború már kitört, amelyet a 2015. novemberi párizsi terrortámadással látott elkezdettnek összefüggésbe állítva a világ más részein zajló súlyos konfliktusokkal, amelyek óriási menekülthullámokat indítottak el Európa felé.
HOVÁ MENEKÜLHETÜNK A HÁBORÚ ELŐL?
A terveim szerint ha a háború tovább eszkalállódik és estleg Magyarország is belekeveredik, akkor én Tuvaluba települök. Ennek az egyik oka az is, hogy jelenleg Tuvalu meghatalmazott utazó nagykövete vagyok, akinek a fealadata népszerűsíteni az országot.
De mit is tudhat a VÍRUSNAPLó olvasója Tavaluról:
Tuvalu egy szigetország a Csendes-óceánon, semleges terület háborúk szempontjából. Mivel távol van szinte mindentől, kicsi a lakossága és “jelentéktelen” forrásokkal rendelkezik, a nagyhatalmaknak nincs különösebb oka rá, hogy a térséget támadják.
Tuvalu egy óceániai állam, szigetország, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 km².
Tuvalu első lakosai polinézek voltak. A sziget a 19. század végén került Egyesült Királyság érdekszférájába. Az Ellice-szigeteket az ország 1892 és 1918 között a Gilbert- és Ellice-szigetek protektorátus részeként kezelte. 1916 és 1974 között gyarmatterület volt. 1974-ben az Ellice-szigeteken szavazást írtak ki, hogy elszakadjanak-e Nagy-Britanniától, s Tuvalu néven új államot hozzanak-e létre. Ennek eredményeként váltak el a Gilbert-szigetektől, mely a függetlenség elnyerése után Kiribati területe lett. Tuvalu a Nemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország.
Tuvalu négy szigetből áll. Ha csak a szárazföldet számoljuk, akkor a világ legkisebb országai közé tartozik. A szigetcsoportot alkotó korallzátonyok alig emelkednek ki a tengerből. A legmagasabb pont is csak mintegy 5 m magas.
A lakosság főleg halászattal foglalkozik. Ezenkívül taróval, banánnal, mangóval, kókuszdióval kereskednek. Az ipart 2 komoly kopraszárító és -feldolgozó telep alkotja, amelyek 180 főt foglalkoztatnak. Az egyik kókuszolajat is elő tud állítani. Ez az állam kezében van. A csónakmotorok nagy része ezzel működik és a buszok és teherautók szintén. Ezen kívül az északi szigeteken jelentős a pandamusttermelés és -szövés, amely egyszerre szőnyeg, építőanyag, tető, háló, szandál és uniszex hagyományos szoknya. Az erdőben kiásott ti-gyökér párlatával kevert New Zéland-i import sör re-export óceániai szigeten igen jelentős és jövedelmező. A világ egyik legjobbja és nagyon erős, a belga sör minőségéhez hasonlítható. Vaitupun hagyományos a méhészet és komoly óceániai export cikke a kókuszdió, főleg Tongára és Fidzsi-re. Ez teszi az ország leggazdagabb szigetévé, valamint a kókusztermelés 45%-át adja.
A fővárosban, Funafutin helyi alapanyagú, kitűnő színes szövetet, fémhulladékból szeget, motor és -kisgépalkatrészt, színes ablak és egyéb üvegneműt, csodás korallékszereket, (a tuvaluiak pre-cook kereskedelmi hálózatának egyik fő cikkét) pléh hajótestet és rövidtávú rádiót gyártanak családi vállalkozások. Ezek kb. 600 főt foglalkoztatnak a kókuszfeldolgozókkal együtt és óceániai szinten jólétet teremtenek. Az egyetlen gazdaságilag majdnem inaktív sziget a 40 fős Nuilakita (csak önellátás).
Tuvalu királya a mindenkori angol király, Tuvalu főkormányzója Teniku Talesi Honolulu, Tuvalu miniszterelnöke Kausea Natano. Hivatalos nyelv az angol is. Iskolakötelettség pedig nincs.
Vagyis: háború befejezése után a VÍRUSNAPLÓ olvasóit meghívom egy sárgabarack pálinkára, de addig is mi Henivel elmegyünk Tuvalura.
Bye-bye Szása!