2022. Szeptember 29.- Szabotázs történt az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezeték ellen a Balti-tengeren

Szerző: | szept 29, 2022 | Vírusnapló, Archívum, Háború, Kibertér, Környezetvédelem, Politika, Proxy háború, Sex

1631260350 dU7O8DLIB md

Mára kiderült, hogy a két Északi Áramlat gázvezeték megrongálása szándékos szabotázs volt. Hogy ki áll a robbantások hátterében, még vizsgálják. Az már biztos, hogy ismét megugrott a földgáz ára.

Egyelőre vizsgálják, ki állhat a szabotázs hátterében. Többen is felhívták a figyelmet arra, hogy Joe Biden amerikai elnök egy februári, még a háború kirobbanása előtt tartott sajtótájékoztatón arra utalt: ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, Amerika véget vet az Északi Áramlatnak. Miután egy újságíró rákérdezett, hogyan is vetnének véget annak, hiszen a projekt Németország felügyelete alatt áll, Biden azt felelte: ígérem, hogy képesek leszünk rá.

Szintén érdekes, hogy Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter Twitter-oldalán az amerikaiaknak hálálkodott a szivárgó gázvezetékek kapcsán. Megköszönte az Egyesült Államoknak, később pedig már ujjongott is annak kapcsán, hogy valakik felrobbantották a vezetéket.

Ezzel szemben a német szövetségi parlament védelmi bizottságának elnöke Oroszország felelősségét emlegeti. Az Északi Áramlat csővezetéken keletkezett kár nem véletlen, az európai energia-infrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, amire az Európai Unió határozott és egységes választ fog adni – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.

Először hétfőn jelezte a Nord Stream üzemeltetőcég, hogy vészhelyzet van az Északi Áramlat 2 vezeték vonalán. A dán tengerészeti hatóság pedig gázszivárgást jelentett Bornholm szigeténél, Kedden viszont már arról számoltak be, hogy az Északi Áramlat 1 is szivárog két helyen, a Bornholm szigethez közeli csőszakasz két, egymáshoz közel eső pontján.

Kedden aztán a svéd köztévé jelentette, hogy svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén a gázvezetékek körül. A két, minden kétséget kizáró erős robbanást vasárnap éjjel 2 óra és hétfő este 7 óra körül észlelték.

Kedd este Mette Frederiksen dán miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy nem baleset, hanem egyértelműen szándékos cselekmény okozta az Északi Áramlat vezetékeinek szivárgását.

Dan Jørgensen energiaellátási miniszter szerint pedig erre utal a vezetékeken keletkezett lyukak mérete is – ezeken keresztül ugyanis rengeteg tengervíz szivárog a rendszerbe.

48c636d26a815405e19f0429d5f45111
Gáz van – azaz szökik a gáz – mi ráfázunk

Szerdán megérkeztek az első nemzetközi reakciók is: az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell arról írt Twitterén, hogy a vezetékek károsodása nem a véletlen műve volt, és az ügy minden európait érint. Teljességgel elfogadhatatlan az európai energia-infrastruktúra szándékos megzavarása. Határozott és egységes válaszlépésekkel fogunk reagálni erre.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is szabotázsról beszélt, utóbbi pedig a lehető leghatározottabb válaszlépést lengette be. Bár Von der Leyen nem beszélt arról, kit céloznának a válasszal, a német parlament védelmi bizottságának elnöke szerint nem lehet kizárni, hogy Moszkva megrendelésére hajtották végre az akciókat.

Norvégia is aggodalmát fejezte ki a gázszivárgás miatt, a svéd rendőrség pedig vizsgálatot indított a robbanások felderítésére. A jogi minősítés jelenleg durva szabotázs, de ez még változhat – tette hozzá a rendőrség.

A Gazprom kedden nem kívánt nyilatkozni az ügyben, szerdán viszont a Kreml kiszámítható és kiszámíthatóan ostoba feltételezésnek nevezte, hogy Moszkva állna a robbanások mögött. Az Északi Áramlat 2 mindkét vezetékét feltöltötték gázzal – az egész rendszer készen áll a gázszivattyúzásra, és a gáz nagyon drága. Most a gáz a levegőbe repül – mondta az orosz elnöki hivatal szóvivője, Dmitrij Peszkov.

A gázszivárgások helyszíne tehát a dán Bornholm sziget környéke. A csütörtökön bejelentett negyedik szivárgással együtt a négyből kettő Svédország, a másik kettő Dánia kizárólagos gazdasági övezeténél van. Az Északi Áramlat vezetékei a dán szigetnél fordulnak el Németország északkeleti partjai felé, ahonnan a gáz német vezetékeken áramlik tovább nyugatra Hollandia és Nagy-Britannia, illetve délre Csehország és Ausztria felé. Elsősorban azonban Németországot látja el a 2011-ben megnyitott 1-es vezeték két vonala, ami mellé idén nyitották volna meg a 2-es két újabb vonalát.

Berlin azonban az elmúlt hónapokban igyekezett minél hamarabb feltölteni a gáztározóit, és alternatív energiaforrásokat keresett – a német kormány ugyanis attól félt, hogy a háborús fejlemények miatt Oroszország elzárja a gázcsapot nyugat felé. Éppen ezért merült fel most a német közvéleményben és több politikus körében is, hogy a gázszivárgások mögött Moszkva állhat.

Német biztonsági szakértők szerint is szabotázsakciókra utalnak az események mert, hogy ha támadásról lenne szó, akkor azt szerintük csak egy állami szereplő lett volna képes végrehajtani.

Robert Habeck német gazdasági miniszter is célzott támadásról beszélt: Most már biztosan tudjuk, hogy ezek az események nem természetes módon vagy anyagfáradtság következtében történtek, hanem valóban támadás érte a létfontosságú infrastruktúrát..

Az elmúlt napokban a Kreml egyébként is az orosz–ukrán konfliktus eszkalálására játszott: előbb népszavazásokat jelentett be a megszállt kelet-ukrajnai megyékben – melyeken a megyék megmaradt lakossága demokratikusnak aligha nevezhető módon arról szavazott, hogy Oroszországhoz szeretne csatlakozni –, majd Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást hirdetett ki országszerte. Ezenkívül Moszkva egyre élesebb retorikával támadja a NATO-t, a gázvezetékek körüli incidens pedig NATO-tagállamok közvetlen közelében történt.

Természetesen nagyon látványos az események sorozata a népszavazások, a részleges mozgósítás és a gázvezetékek körüli történet gyors egymásutánjával – mondta Michael Giss Bundeswehr-parancsnok, aki az oroszokkal szemben él a gyanúperrel. Tudjuk, hogy az orosz haditengerészetnek vannak drónjai – vagy akár kisebb tengeralattjárói –, melyeket ilyen célokra lehetne használni. Ezek olyan kis műszerek, melyeket könnyen be lehet bújtatni civil köntösbe. Nincs szükség arra, hogy egy nagy hadihajó a maga felszereltségével feltűnést keltsen. Nagy általánosságban amúgy is kiválóan felügyeli a Balti-tengert a NATO haditengerészete, amiben Németországnak is vezető szerepe van. Ezért nem hiszem, hogy az orosz haditengerészet nagyobb erői léptek volna itt fel, hiszen ezt biztosan felfedezték volna a NATO erői is. Azt is hozzátette: Azt sem szeretném kizárni, hogy talán már a vezetékek építése során előzetesen tettek olyan lépéseket, amelyek kiválthatnak egy ilyen eseményt.

5af9aa83513b8dad98e9cdab952779ada6107cc2
Európát ellátó gázvezetékek nyomvonalai

Kategóriák

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!