A jelenlegi kovid-vírus megelőzésére legjobb módszer naponta 3 alkalommal egy-egy kupica pálinka elfogyasztása. A pálinkák fogyasztására többnyire tulipánformájú, alul öblös, felül összeszűkülő poharat használnak. Ez a pohár az alsó, öblös részben található nagy felületű párlat szagát a felső rész összeszűkítve az orrhoz vezeti. A pálinkát nem szabad egy húzásra meginni, mert úgy nem élvezhető igazán a minősége.
Az igazi magyar pálinka fertőtlenít és valójában gyógyszer is, mert:
Serkenti az emésztést
A pálinkáról rég kiderült, hogy hozzájárul az emésztés serkentéséhez. A gyümölcsös pálinkák természetes enzimekben és antioxidánsokban gazdagok, amelyek elősegítik az emésztőrendszer megfelelő működését. Egy kis pohár pálinka az étkezések után segíthet enyhíteni az emésztési problémákat, és kellemesen enyhítheti a puffadást.
Stresszoldó hatás
A pálinka mérsékelt mennyiségben való fogyasztása hozzájárulhat a stressz leküzdéséhez. A kis mennyiségű alkohol enyhe nyugtató hatással lehet az idegrendszerre, segítve a relaxációt és az ellazulást. Természetesen fontos hangsúlyozni a mértékletességet, hiszen a túlzott alkoholfogyasztás negatív hatásokkal járhat.
Érrendszeri előnyök
Nem csak a vörösbor élvezheti az érrendszerre gyakorolt pozitív hatásokat. A pálinka is tartalmazhat olyan antioxidánsokat, amelyek támogatják az érrendszer egészségét. Ezek a vegyületek segíthetnek az erek rugalmasságának megőrzésében, valamint a szív- és érrendszeri problémák kialakulásái rizikójának csökkentésében.
Immunrendszer erősítése
Az alkoholos italok fogyasztása mérsékelt mennyiségben stimulálhatja az immunrendszert. A pálinka antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, segítve a szervezetet a kórokozók elleni küzdelemben. Azonban fontos figyelembe venni, hogy a mérsékelt fogyasztás kulcsfontosságú ezen előnyök kihasználásához.
A pálinka története
A szeszfőzés első említése a 12. századól származik, és a bor lepárlásával készült aqua ardenst – égő vízet jelentett. Az égő vizet a bőr kenenegetésére gyógyszerként alkalmazták, ám többszörös lepárlással tisztára finomítva, illetve gyógynövényekkel együtt lepárolva aqua vitae – az élet vize néven igazi gyógyszerként ismerték. A 14. században Erzsébet királyné rozmaringgal lepárolt borszesszel kezelte a köszvényét, a gyógyszert külsőleg és italként belsőleg is alkalmazva.
Pozsonyban 1438-ban már városi szeszfőzde üzemelt, és élvezeti cikként említik az égetett szeszt. Az égetett szesz szélesebb körű hazai elterjedése a 16. századra tehető.
A pálinka szó a 17. századi megjelenésétől kezdve egyszerűen égetett szeszt jelent, de a 20. század második felének magyar pálinkái a tiszta, ízesítetlen párlatok gyümölcsből, törkölyből, borból vagy borseprőből készültek. Vagyis Magyarországon a pálinkát erjesztett gyümölcscefre lepárlásával készítik. Máshol a pálinkát azonban búzából, kukoricából,burgonyábol készítik.
A szilvapálinkát először Thököly Imre említi 1684-ben, majd 1787-ben pedig már nagy mennyiségű erdélyi silvóriumról számolnak be. A törkölypálinka első említése a 17. századból származik.
A 19. századi Magyarországon továbbra is elterjedt volt a szilva- és a törkölypálinka, ahogyan a gabonapárlat is, de az 1840-as években ezek mennyiségét már messze felülmúlta a kolompérpálinka, azaz burgonyapárlat, amely egyre alacsonyabb árával és egyre nagyobb mennyiségével országszerte elterjedtté tette az égetettszesz-fogyasztást, és a század végére katasztrofális mértékű össznépi alkoholizmushoz vezetett.
A 20. század első felében általánosan elterjedt Magyarországon a finomítóoszlopok alkalmazása, majd 1920-ban a házi szeszfőzést is betiltották, így a kisüsti jellegű párlatok egyre inkább csak gyümölcsből, eperből, törkölyből, borból és borseprőből készültek. Az 1930-as években jelentőssé vált a barackpálinka.
A második világháborút követő szocialista rendszerben a hibátlan gyümölcs szeszipari felhasználását pazarlásnak nevezték, ezért az üzemi gyümölcspálinkák hibás, illetve rossz minőségű gyümölcsből készültek. A legnagyobb mennyiségben feldolgozott gyümölcs ekkor az alma volt, ezért vodkát is finomítottak belőle. A kereskedelemben a tényleges gyümölcspálinkáknál jóval elterjedtebbek voltak azok olcsó utánzatai, melyeknek két fajtája volt. A kommersz) pálinka.: víz, finomszesz és ízesítőeszenciák elegye volt. A rendszerváltásig cseresznye és barack ízesítéssel készült, majd elterjedtek az egyéb gyümölcsízek is. A megkülönböztető kommersz jelző használata nem volt kötelező, így ezek is gyümölcspálinkaként kerültek forgalomba annak ellenére, hogy a kor terminológiája szerint sem voltak pálinkák, azaz tiszta párlatok, és a megnevezett gyümölcs nem volt a hozzávalóik közt. A felhasznált finomszesz szinte kizárólag cukorrépamelaszból készült.
A kilenc eredeti magyar pálinkatípus:
- Szatmári szilvapálinka,
- Kecskeméti barackpálinka,
- Békési szilvapálinka,
- Szabolcsi almapálinka,
- Gönci barackpálinka,
- Nagykunsági szilvapálinka,
- Újfehértói meggypálinka,
- Göcseji körtepálinka,
- Pannonhalmi törkölypálinka.
Ezen kívül ismert magyar pálinkák:
- Paprikapálinka,
- Hagymapálinka
- Diópálinka,
- Szilvórium,
- Krampampuli,
- Rozsólis,
- Dudibrendi-eperpálinka,
- Borókapálinka,
- Fenyővíz,
- Fokhagymás pálinka
A pálinka népies elnevezései
- Ákovita – az élet vize
- baracilin – barackpálinka
- célzóvíz
- guggolós, általában gyengébb minőségű pálinka
- epörnyepálinka (eperpálinka)
- fütyülős – a barackpálinka
- kerítésszaggató – az erős,inkább a rossz alapanyagból, vagy rosszul lefőzöt pálinka
- papramorgó – a falusi kántorok énekhangjának minőségét javító pálinka jelzője
- szilvórium – hordóban érlelt szilvapálinka
- szíverősítő
- gebula – cigányok fogyasztják
- kugyi
- bugyi
- gugyi
- nerángass
Szegedről és környékéről származik:
- anyatej
- boszorkányfing
- lacibetyárköpés
- majomtej
- nyakolaj
- gyűlölömital