2023. December 31.- PREVENCIÓ PÁLINKÁVAL

A jelenlegi kovid-vírus megelőzésére legjobb módszer naponta 3 alkalommal egy-egy kupica pálinka elfogyasztása. A pálinkák fogyasztására többnyire tulipánformájú, alul öblös, felül összeszűkülő poharat használnak. Ez a pohár az alsó, öblös részben található nagy felületű párlat szagát a felső rész összeszűkítve az orrhoz vezeti. A pálinkát nem szabad egy húzásra meginni, mert úgy nem élvezhető igazán a minősége.

Az igazi magyar pálinka fertőtlenít és valójában gyógyszer is, mert:

Serkenti az emésztést

A pálinkáról rég kiderült, hogy hozzájárul az emésztés serkentéséhez. A gyümölcsös pálinkák természetes enzimekben és antioxidánsokban gazdagok, amelyek elősegítik az emésztőrendszer megfelelő működését. Egy kis pohár pálinka az étkezések után segíthet enyhíteni az emésztési problémákat, és kellemesen enyhítheti a puffadást.

Stresszoldó hatás

A pálinka mérsékelt mennyiségben való fogyasztása hozzájárulhat a stressz leküzdéséhez. A kis mennyiségű alkohol enyhe nyugtató hatással lehet az idegrendszerre, segítve a relaxációt és az ellazulást. Természetesen fontos hangsúlyozni a mértékletességet, hiszen a túlzott alkoholfogyasztás negatív hatásokkal járhat.

Érrendszeri előnyök

Nem csak a vörösbor élvezheti az érrendszerre gyakorolt pozitív hatásokat. A pálinka is tartalmazhat olyan antioxidánsokat, amelyek támogatják az érrendszer egészségét. Ezek a vegyületek segíthetnek az erek rugalmasságának megőrzésében, valamint a szív- és érrendszeri problémák kialakulásái rizikójának csökkentésében.

Immunrendszer erősítése

Az alkoholos italok fogyasztása mérsékelt mennyiségben stimulálhatja az immunrendszert. A pálinka antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, segítve a szervezetet a kórokozók elleni küzdelemben. Azonban fontos figyelembe venni, hogy a mérsékelt fogyasztás kulcsfontosságú ezen előnyök kihasználásához.

A pálinka története

A szeszfőzés első említése a 12. századól származik, és a bor lepárlásával készült aqua ardenst – égő vízet jelentett. Az égő vizet a bőr kenenegetésére gyógyszerként alkalmazták, ám többszörös lepárlással tisztára finomítva, illetve gyógynövényekkel együtt lepárolva aqua vitae – az élet vize néven igazi gyógyszerként ismerték. A 14. században Erzsébet királyné  rozmaringgal lepárolt borszesszel kezelte a köszvényét, a gyógyszert külsőleg és italként belsőleg is alkalmazva.

Pozsonyban 1438-ban már városi szeszfőzde üzemelt, és élvezeti cikként említik az égetett szeszt. Az égetett szesz szélesebb körű hazai elterjedése a 16. századra tehető. 

A pálinka szó a 17. századi megjelenésétől kezdve egyszerűen égetett szeszt jelent, de a 20. század második felének magyar pálinkái a tiszta, ízesítetlen párlatok gyümölcsből, törkölyből, borból vagy borseprőből készültek. Vagyis Magyarországon a pálinkát erjesztett gyümölcscefre lepárlásával készítik. Máshol a pálinkát azonban búzából, kukoricából,burgonyábol készítik.

A szilvapálinkát először Thököly Imre említi 1684-ben, majd 1787-ben pedig már nagy mennyiségű erdélyi silvóriumról számolnak be. A törkölypálinka első említése a 17. századból származik.

A 19. századi Magyarországon továbbra is elterjedt volt a szilva- és a törkölypálinka, ahogyan a gabonapárlat is, de az 1840-as években ezek mennyiségét már messze felülmúlta a kolompérpálinka, azaz burgonyapárlat, amely egyre alacsonyabb árával és egyre nagyobb mennyiségével országszerte elterjedtté tette az égetettszesz-fogyasztást, és a század végére katasztrofális mértékű össznépi alkoholizmushoz vezetett.

A 20. század első felében általánosan elterjedt Magyarországon a finomítóoszlopok alkalmazása, majd 1920-ban a házi szeszfőzést is betiltották, így a kisüsti jellegű párlatok egyre inkább csak gyümölcsből, eperből, törkölyből, borból és borseprőből készültek. Az 1930-as években jelentőssé vált a barackpálinka.

A második világháborút követő szocialista rendszerben a hibátlan gyümölcs szeszipari felhasználását pazarlásnak nevezték, ezért az üzemi gyümölcspálinkák hibás, illetve rossz minőségű gyümölcsből készültek. A legnagyobb mennyiségben feldolgozott gyümölcs ekkor az alma volt, ezért vodkát is finomítottak belőle. A kereskedelemben a tényleges gyümölcspálinkáknál jóval elterjedtebbek voltak azok olcsó utánzatai, melyeknek két fajtája volt. A kommersz) pálinka.: víz, finomszesz és ízesítőeszenciák elegye volt. A rendszerváltásig cseresznye és barack ízesítéssel készült, majd elterjedtek az egyéb gyümölcsízek is. A megkülönböztető kommersz jelző használata nem volt kötelező, így ezek is gyümölcspálinkaként kerültek forgalomba annak ellenére, hogy a kor terminológiája szerint sem voltak pálinkák, azaz tiszta párlatok, és a megnevezett gyümölcs nem volt a hozzávalóik közt. A felhasznált finomszesz szinte kizárólag cukorrépamelaszból készült.