2023. Február 18.- EGY JÓL IRÁNYÍTOTT ISKOLA – EGY SIKERES ISKOLA

Bojtor Tibor, a Magyar Szakácsklub elnöke meghívására érkezett a VÍRUSNAPLÓ stábja a kiskunfélegyházi MEZGÉS farsangi disznótorba:

Kiskunfélegyháza Petőfi és Móra városa

1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását (redempcióját). Megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságait, mentesültek a jobbágyi kötelezettségek alól. Ezért a szabadságért 573 000 forint zálogot kellett fizetniük. A megváltott területek redempciós összege: Félegyháza földjéért 12 100 Ft, Ferencszállás pusztáért 7000 Ft, a fél Galambos pusztáért 5000 Ft, a fél Kisszállás pusztáért 2750 Ft, Félegyháza nagyvendéglőért 2000 Ft, összesen 28 850 Ft. Ezt az összeget még nem fizették ki, mikor 1753-ban 6000 forintért megváltották Csólyospusztát, 1758-ban 5000 forintért Galambos puszta másik felét. A város határa ezzel 58 000 katasztrális holdra nőtt.

1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz évi 4 országos vásár tartását engedélyezte. Ekkor már épült a város barokk temploma, aminek a köveit a régi Félegyháza török által pusztított temploma köveiből építettek.

Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun telep fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozása. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjjártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (malomipar), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).

A 19. században a polgárság újszerű igényeit jelzik a középületek: az első, klasszicista városháza, amit az új építésekor lebontottak, a szintén klasszicista Hattyú-ház, amiben Petőfi Sándor apja bérelt mészárszéket, a régi Duttyán vendégfogadó. A század második felében Budapesten már virágzó építészeti stílusokban épületek a házak: a neoreneszánsz Szent István-templom, Klazsik-ház, a romantikus Holló-ház, az eklektikus Kalmár-kápolna, ami alapítványi templomként épült.[4] A századvégen a műpártolás is jelentős volt, a Kalmár család magánkápolnát építtetett, az általuk szponzorált fiatal festők pedig akár Párizsba is elutazhattak, így Holló László. A századfordulón épült fel az új városháza szecessziós stílusban, és rengeteg polgári lakóház, kialakult a mai Félegyháza utcarajza.

A Déli ASzC Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium

Az intézmény típusa, többcélú szakképző intézmény. Technikumot, szakképző iskolát, felnőttképzést, kollégiumot és tanüzemeket működtet (tangazdaság, húsipari tanüzem, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem). Képzési profiljában kizárólag az agrárszakterület szakmáit képviseli, azokban regionális feladatokat lát el.

A Déli ASzC Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, az agrárszakterület mindkét szakmacsoportjában (mezőgazdasági és élelmiszeripari) nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó oktatást, valamint iskolarendszeren kívüli felnőttképzést, továbbképzést és vizsgáztatást folytató szakképző iskola.

A MEZGÉ a SIKER iskolája, ahol magas szintű gyakorlati oktatás segítségével járulunk hozzá, hogy tanulóink sikeres agrárszakemberekké váljanak.

Az eredményesebb, sikeresebb továbbhaladás céljából új módszerekkel, kibővített, korszerű eszköztárral oktatjuk azokat a diákokat, akik a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmákat szeretnék elsajátítani.

Minden szakmában az iskola biztosítja a gyakorlóhelyeket.

Az iskola saját tangazdasággal, 4 patkós lovardával, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemmel, húsüzemmel, valamint mintabolttal rendelkezik!

A MEZGÉ a térség agrár-tudásközpontja, bemutató mintagazdasága, ahol megvalósul a „Termőföldtől az asztalig” elv.

Az iskolával közös udvarban elhelyezkedő kollégium szinte minden igénylőnek otthont tud biztosítani.

Felvételi követelmények: felvételi vizsga nincs. A felvételről a 8. félévi tanulmányi eredmények átlagolása alapján dönt az iskola. Az átlag számításánál a készségtárgyakat, illetve azokat a tantárgyakat, amelyekből felmentés van, nem vesszük figyelembe.

A VÍRUSNAPLÓ KÉPRIPORTJA A MEZGÉS FARSANGI DISZNÓTORRÓL

A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum Mintaboltja