2023. JANUÁR 1- ÚJÉV

Szerző: | jan 1, 2023 | Vírusnapló, Archívum, Biblia, Kultúra, Történelem, Vallás, Videó, Zene

311233

Újév, avagy Jézus körülmetélésének ünnepe

A zsidó vallású férfiak számára kötelező a körülmetélés, akiknél szertartásként végzik el a születés utáni nyolcadik napon.

Ennek eredete Mózes könyvében található: Isten Ábrahámmal kötötte meg a szövetséget, egyúttal felkérte: magát és családja férfi tagjait, ezenkívül szolgáit is metélje körül. A beavató szertartásra, melyen a fiú a nevét is megkapja, nem szokás meghívót küldeni, ugyanis ez akkora megtiszteltetés, amit nem szabad visszautasítani – így inkább kihirdetik azt. A beavatkozást végző személy a mohél, a kisgyereket a koma tartja. Szokás egy széket szabadon hagyni, hogy lélekben Illés próféta is ott lehessen. Ezután családi ünneppel zárják az eseményt.

A teljes körülmetélés i.sz. 140-től vált elterjedté, ez már a teljes fityma amputálását írta elő. Körülmetélés során a fitymát teljesen eltávolítják, így az a hímvessző nyugalmi esetében sem borítja a makkot. Ennek a célja az volt, hogy a zsidók ne rejthessék el a továbbiakban a körülmetélésüket, amint azt tették a meztelenül vívott ókori görög olimpiai játékokon. Erre bizonyíték Michelangelo Dávid szobra is: Dávid körülmetélt zsidó volt és Michelangelo alapos anatómiai tanulmányokat végzett, mégis kőfityma fedi a szobor makkját.

Az újév

A különböző kultúrák legtöbbje csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötötte az év kezdetét, és évvégi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. Volt amelyik civilizációban a tavaszi nap-éj egyenlőség számított fordulópontnak, ilyen volt például a hettiták purulijasz ünnepe.

A nyugati kultúrkörben január 1-ét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i. e. 46-ban, a julián naptár bevezetésekor. Ezt a dátumot az 567-es Tours-i zsinat eltörölte, a következő ezer évben pedig különböző napokat, egyes helyeken karácsonyt vagy húsvétot tekintették az év kezdetének. A legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt (Gyümölcsoltó Boldogasszony), bár nem rendeztek évköszöntő ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették.

582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé. Megjegyzendő, hogy egyes országok már korábban, vagy csak később tértek át erre a dátumra; a dél-európai nemzetek már 1362-ben is január 1-ét tekintették az év kezdetének, de Angliában 1752-ig március 25-e volt az újév napja, Görögország pedig csak 1923-ban, a Gergely-naptár bevezetésekor tért át január 1-ére.

A más naptárakat használó kultúrák január 1-étől eltérő napokon ünneplik az újévet; a kínai újév például februárra vagy márciusra esik, a zsidó újév szeptemberre vagy októberre, a perzsa újév március 21-ére, az iszlám újév 2021-ben pedig augusztusra.

Kategóriák

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!