Levélben kérte a VÍRUSNAPLÓ több vajdasági olvasója is, hogy mutassunk be a VÍRUSNAPLÓ hasábjain egy-egy vajdasági tudóst-írót-zenész-képzőművészt. Kérésüknek eleget téve kezdjük a sort egy Vajdasági Csalogánnyal:
Fábri-Ivánovics Tünde egy csodálatos vajdasági Csalogány, a Népművészet Ifjú Mestere díjat kétszer, 2001-ben és 2005-ben megkapta, Vass Lajos nagydíjas népdalénekes, a Szeged Kultúrájáért Aranygyűrű, és a Kölcsey Emlékérem tulajdonosa.
Fábri-Ivánovics Tünde, első szólólemezét Beli buba címmel a Liszt Ferenc Zeneakadémián mutatja be a Népművészet Ifjú Mestere cím kitüntetésének évében. Szegeden, Magyarországon és számos külföldi koncerten, fesztiválon szerez érdemeket a magyar népzenének.
Előadóművészi és kiemelkedő szakmai tevékenységéért 2011. január 21-én Szeged Kultúrájáért díjjal és Aranygyűrűvel tüntetik ki. Előadóművészként a népdalok autentikus újraéneklésének útjait járja, az általa előadott népdal dallamkörnyezetében, szerkesztésében mégis aktuálissá válik. Énekhangjában ősi források erejét érezzük újraéledni. Előadóként, gyűjtőként és zenetanárként elmélyült több magyarlakta vidék, különösen a moldvai csángó magyarok zenei hagyományaiban.
A Mézespálinka koncert önálló kezdeményezésű karácsonyi ünnepi koncert házigazda énekese. A Szeged–Cambridge Kórustalálkozó patrónája és szervezője.
Fábri Géza kobzos énekmondó és Fábri-Ivánovics Tünde népdalénekes találkozása szerencsés sorsszerűségével, közös alkotómunka nyomán 2005-ben megjelenik a Mentés másként című CD lemez, amely a népzenei előadóművészek szakmai köreiben jelentős áttörésnek számító mérföldkő. A mentés másként koncepció alkotói ennek szellemiségében alapítják meg a Mentés Másként Trió, majd a Mentés Másként Együttes formációt. A magyar táncházmozgalom, a népzenei feldolgozások és az énekelt versek színterének meghatározó alakjaivá váltak. A mentés másként féle muzsika zengett Németországban, Görögországban, Törökországban, Svédországban, sőt Kínában.
Rendszeresen koncerteznek Romániában, Ausztriában, Londonban, Cambridge-ben, és gyakran látogatnak el hazai tájakra, Vajdaságba, ahol elsősorban a Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedő zsűritagjaiként segítik az utánpótlás-nevelést. A Népzenei Kamaraműhely színeiben, tanítványaikat is bevonva, rendszeres kapcsolatokat ápolnak moldvai csángó falvak fiataljaival és öregjeivel.
Fábri-Ivánovics Tünde énekpedagógusi munkássága
Fábri-Ivánovics Tünde fiatal kora óta igyekszik átadni tudását. Kezdetben a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületben fiatal énekesek nevelésével foglalkozik, népzenei táborokban oktat, majd az újvidéki Nyílt Klub felkérésére magyar népzene szakkört vezet, melynek eredményeképpen 1998-ban megalapítja a máig aktív Guzsalyas énekegyüttest.
2002 óta évente megrendezésre kerülő, határokon átívelő „Kobzos Kurzus” moldvai népzenei kurzus énekes oktatója és szervezője.
2004-ben kezd oktatni a Mester Tanoda Művészetoktatási Intézmény népi ének tanáraként, ezt 2008-ban a Piarista Rend Magyar Tartományfőnökségének fenntartása alá helyezik, így az iskola – jelenlegi nevén Dugonics András Piarista Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium – a dél-alföldi régió egyik legismertebb népzeneoktatási intézménye. Növendékeik között van a Fölszállott a páva televíziós népzenei tehetségkutató verseny Arany Páva díjas népdalénekes győztese, Erdélyi Luca, valamint a Fölszállott a páva Ezüst Páva díjas tamburása, Ivánovics Viktor.
A népzeneoktatás „szegedi modellje” módszertanát követve, a népdalénekes és kobzos növendékekből alakult Népzenei Kamaraműhely produkcióival folyamatosan jelen van Szeged és a régió, Erdély, Gyimes és Moldva, valamint Cambridge kulturális életében.
Az „Égig érő énekek” – Moldvai csángó népdalok és egyházi népénekek a Cationale Catholicumból c. kottamellékletes CD kiadványának készítését Szeged Megyei Jogú Város Művészeti Díjjal jutalmazta.
Csongrád megye népiének-oktatásának meghatározó egyénisége, e tevékenységéért 2006-ban elnyeri Szeged Megyei Jogú Város Kölcsey-díját.
2009-ben a „Ha folyóvíz volnék…” kulturális missziós körút első kezdeményezője, szervezője és lebonyolítója. A moldvai csángó népzenére épülő, alternatív tanulással, készségfejlesztéssel egybekötött ifjúsági csereprogram 2010 óta Csángóföldön évente megrendezésre kerül. A valóban egyedülálló és létfontosságú kulturális civil kezdeményezésben részt vevő szegedi népzenész növendékekhez Klézse-Buda, Somoska és Dumbravény fiatal énekesei, táncosai csatlakoznak. Népzenei együttműködésüket immáron két hanglemez rögzíti – Hegyek-völgyek között és Karikás Tánc címmel.
2009-től az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola népzenetanára, majd népi ének tanszakot alapító, tanszakvezető tanára.
Fábri-Ivánovics Tünde képzettségi adatai
Egyetemi diploma 2011. 6. 25.
Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza.
Bölcsészettudományi és Művészeti Kar – Ének-Zene Tanszék,
Mesterképzés – ének-zene tanári szakképzettség.
Okleveles ének-zene tanár.
Egyetemi diploma 2010. 6. 18.
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Szeged.
Néprajz szakos bölcsész.
Főiskolai diploma 2010. 6. 10.
Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza.
Bölcsészettudományi és Művészeti Kar – Ének-Zene Tanszék,
Ének-zene népzenetanár szak.
Egyetemi diploma 2004. 6. 10.
József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Szeged.
Angol nyelvtanár szak.
Fábri-Ivánovics Tünde eddigi munkái
2001 – Beli buba – önálló szólólemez, CD
2005 – Mentés Másként – újraénekelt csángómagyar népdalok, CD
2007 – Menyegző – balladák és kolindák Bartóknak, CD
2007 – Szaszuni Dávid lakomája, bábelőadás; zeneszerzés és „Énekes” szerep, Szegedi Kövér Béla Bábszínház
2008 – Élő nap – újraénekelt moldvai csángó népzene, CD
2008 – Medvezsoltár – Nagy László, énekelt versek, CD
2009 – Homo Hungaricus – Juronics Tamás rendezése – Kortárs Balett népdalénekes
2009 – Sör dal – csuvas népzene – Berecz András, CD és nemzetközi koncertsorozat
2009 – World Lute Project – TFF Rudolstadt, CD és nemzetközi koncertsorozat
2009 – Égig érő énekek – Csángó népdalok és egyházi népénekek a Kájoni Cantionaleból – Népzenei Kamaraműhely, kottás CD
2012 – Repülvén áldjalak – Balassi Bálint-énekelt versek és moldvai népdalok –
Népzenei Kamaraműhely, CD
2015 – Hegyek-völgyek között – Moldvai csángó énekek és táncdallamok – A Népzenei Kamaraműhely és a Klézse-budai Magyar Iskola produkciója, CD
2018 – Karikás tánc – Moldvai csángó énekek és táncdallamok – A szegedi Dugonics
András Piarista Gimnázium Népzenei Kamaraműhelye, a Klézse-budai Magyar Iskola, a Somokai Magyar Iskola és a Dumbravényi Magyar Iskola produkciója, CD.
Fábri-Ivánovics Tünde együttese, a Mentés Másként Együttes
A Mentés Másként Együttes koncertjein a moldvai magyarság dalai, muzsikája és legkedvesebb hangszerei, a koboz a furulya és a hegedű játssza a főszerepet, de más tájak, népek hagyományából is gyakran merítenek, például alföldi, vajdasági, gyimesi, bukovinai, dunántúli és felvidéki anyagból, román, szerb, zsidó, ujgur, kazak muzsikából. A népi dallamok mellett historikus énekeket, saját megzenésítésű énekelt verseket is játszanak, amelyek közjátékaiban a népzenei motívumok új életre kelnek.
Muzsikájukat leginkább újraénekelt népzenének tekintik. Táncházasként, gyűjtőként elmélyültek a népi éneklés és táncmuzsika mesterségében, a hagyományos kultúra működésében, de ismerik a színpad törvényeit is, amelyek a népzenének elkerülhetetlenül új létmódot adnak. Muzsikájuk szövetét az eredeti népzene anyagából, eredeti technikákkal bontjuk ki, megelégedve a hagyományos minimál-zenekar eszközeivel.
Fábri-Ivánovics Tünde elérhetősége: pacsirt@gmail.com