2023. JANUÁR 16.- BABOT ENNI ÉS TÖKMAGOT RÁGNI

Szerző: | jan 16, 2023 | Vírusnapló, Archívum, Asztrális dimenziók, Gazdaság, Genetika, Mezőgazdaság, Öngyógyítás, Politika

vegán eü előnyök

Heny zöldséges-gyümölcsös január végét hirdetett – célja, hogy a karácsonyi és a szilveszteri húszabalás után, csökkentse az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, akár egészségügyi, akár fenntarthatósági vagy etikai megfontolásból – de légfő érdeke az én hasi térfogatom csökkentése.

Az állítja, hogy nem szükséges vegán étrendre áttérni ahhoz, hogy egészségesebb vagy környezettudatosabb életmódot folytassak, de bizonyos időközönként biztosan jól fog esni nekem is akár egy teljesen húsmentes hét.

Kérdezem én, hogy tényleg egészségesebb a növényi alapú étrend? Miért mondják, hogy a húsfogyasztás csökkentése fontos bolygónk egészsége szempontjából? Igaz, hogy ha kevesebb húst és több növényi alapú élelmiszert fogyasztok nem jut elég fehérje a szervezetedbe?

Heny válasza, hogy általánosságban elmondható, hogy akik több zöldséget- gyümölcsöt fogyasztanak:

  • általában egészségesebb (és egészségtudatosabb) életmódot folytatnak,
  • magasabb a rost- és alacsonyabb a telített zsírsavbevitelük,
  • étrendjüknek köszönhetően csökkentik a túlsúly, a szív-és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség és csökkenthetik egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.

Aztán arról mesél nekem, hogy a hús, illetve az állati eredetű élelmiszerek előállítása nagy földterületet igényel, megnövekedett vízhasználattal jár, és további terheket ró a környezetre A bolygón csak a legeltetéshez valamint a takarmánynövények termesztéséhez, azaz a haszonállatok eltartásához felhasznált földterület a világszerte megművelhető földterület vagy 80%-át teszi ki. Évente több milliárd hektárnyi erdő tűnik el, mert mezőgazdasági területté alakítják át, akár legeltetés, akár takarmány-vagy élelmiszeripari növénytermesztés céljából. Ennek a regionális vízhasználatra, a termőtalaj minőségére, biológiai sokszínűségre és a klímaváltozásra nézve is katasztrofális hatásai vannak. A különböző haszonállatokat tekintve a szarvasmarha tenyésztéséhez köthető üvegházhatású gázkibocsátás mértéke akár tízszerese is lehet a disznó vagy szárnyas tenyésztéshez köthető kibocsátásoknak.

Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy a bolygó lakosságának mostani étrendje, a hús és egyéb állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának mértéke alapján a világ növekvő népességének élelmezése nem fenntartható és a környezeti erőforrások kimerüléséhez vezet. Az állati eredetű élelmiszerek iránti igény növekedésével elkerülhetetlen az erdőirtás, egyes állat és növényfajok kihalása, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése.

Na én, aki ismeri a klímaváltozás minden tényezőjét, ezt cáfolom. Miért pont én legyek, aki harcol a Föld megmaradásáért. mikor több milliárd embert ez abszolút nem érdekel. Én, mint tudatos egyed minden áldozatot meghozhatok, de ez mind semmiség a Föld Anyácska életének megmentéséhez.

Ti úgy hiszitek, hogy a nagy európai zöld politikusok, nem bifszteket esznek? Hát nem, ez mind képmutatás és csak a pénzről szól. Igazából egy harcos zöld sem akar rachitises Greta Tintin Eleonora Ernman Thunberg lenni.

disznotoros

Heny állítja, hogy a növényi alapú étrend alapját hüvelyesek, teljes-értékű gabonák, magvak, zöldségek, gyümölcsök alkotják.

Én meg azt felelem, hogy a növényi alapú étrend nem túl laktató és gyorsan meg lehet éhezni utána.

Heni cáfol: A növényi étrend alapját képző élelmiszerekre jellemző, hogy magas rosttartalmúak. A rostok megfelelő folyadékfogyasztás mellett pedig fokozzák a telítettségérzést, így hosszabban érezheted magad jóllakottnak. A rostok ráadásul a vércukorszint egyensúlyban tartásához is hozzájárulnak, így a hirtelen rám törő farkaséhséget is elkerülhetem.

Szerintem: A növényi alapú étrendet követőek nem juttatnak megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét a szervezetünkbe.

Heny szerint: A növényi fehérjék in-komplett fehérjéknek tekinthetők, vagyis nem tartalmazzák az összes, szervezetünk számára szükséges esszenciális aminosavat. Azonban a nap folyamán változatosan fogyasztott, különböző forrásból származó növényi fehérjék (zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak, hüvelyesek, szójatermékek, gabonafélék) összességében fedezni tudják a szükségletednek megfelelő esszenciális aminosavakat.

Érvelek: Bár sokan úgy gondolják, hogy mindegy, milyen zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztanak, a lényeg, hogy egyáltalán egyenek ilyesmit. Pedig nem egészen így van. Az is fontos, hogy honnan szerezzük be a különböző terményeket, és hogy ezeket milyen formában fogyasztjuk.

A különböző főzési technológiák során ugyanis a vitaminok és ásványi anyagok egy része tönkre megy, így nem jutnak be a szervezetünkbe, hiába is esszük meg őket.

A beszerzése hely szintén fontos. A legtöbben kistermelőkről és piacokról szerzik be a gyümölcsöket és a zöldségeket, ami nagyon is pozitív, viszont majdnem senki nem foglalkozok azzal, hogy a termesztés során ne használjanak vegyszereket. A bio zöldségek ás gyümölcsök kínálata majdnem mind hazugság. Akár milyen magas ára is van a bio termékeknek az nem bio – sok éven át vizsgáltattam be, az úgynevezett bio termékeket, egy sem volt az. A fertőzött (gyomirtózott és rovarirtózott) talaj hosszú ideig megőrzi ezeket a vegyületeket, továbbá vegyi védekezés nélkül ma már nem is termeszthető érdemleges mennyiség.

Heny szerint: Fontos tudni, hogy szervezetünkben zajló anyagcsere folyamatok során naponta keletkeznek szabad gyökök és úgynevezett reaktív oxigén formák és ezek befolyásolják a sejtek élettartamát. A szabad gyökök által indított láncreakciót a szabaddá váló oxigén indítja el és hozzájárulnak a jól ismert korróziós folyamatokhoz .

Szerintem: Ehhez képest, százszor többet károsítják szervezetünket bizonyos környezeti tényezők, mint a levegőszennyezettség, a szálló por, és az UV sugárzás.

Heny argumentumai: Mindezek részben ellensúlyozhatja a bogyós gyümölcsök közül jelentős flavonoid forrás az eper, a szeder (900 mg/kg),a száraz héjas gyümölcsök közül pedig kiemelkedik a dió (4500 mg/kg). A zöldségek közül a hagymafélék (150 mg/kg), a petrezselyem gyökér (250 mg/kg), a spenót (350 mg/kg), a zeller ( 400 mg/kg) és a különböző lencsefajták (200 mg/kg) bizonyulnak a leggazdagabb forrásoknak. Továbbá a szintén hatásos polifenol tartalom tekintetében a bodzalé (6000 mg/l) értéke a legmagasabb, mely a legjobb minőségű vörösborokat (3000 mg/l) is felülmúlja. A zöldséglevek közül a cékla és a különböző zöldségfélék levéből készült levek viszonylag magas (500 mg/l) értéke érdemel megemlítést. A fenti hatóanyagok immunerősítő, gyulladáscsökkentő, daganatnövekedést gátló, májvédő, vírus- és baktériumellenes hatásukat is sikerült már bizonyítani. Továbbá hatékonyan csökkentik az asztma, az allergia kialakulásának esélyét, jótékonyan hatnak a szív -és érrendszerre, szabályozzák a koleszterinszintet. Valamint a flavonoidok hőre kevéssé érzékenyek, ételkészítés, feldolgozás során megőrizik aktív hatóanyagaikat.

Végül én: Elismerem, hogy Henynek részben igaza van. Így aztán a január hátralévő napjaiban, zöldség és gyümölcs kerül az asztalra.

20210907novenyi taplalkozas

Kategóriák

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten a legérdekesebb cikkeket elküldjük emailben.

Sikeresen feliratkozott a hírlevélre!