2023. JANUÁR 17.- ÉLETÜNK MÁR SOHA SEM LESZ OLYAN, MINT 2022- BEN VOLT!

írta | jan 17, 2023 | Vírusnapló, Archívum, Asztrális dimenziók, CSillagászat, Filozófia, Szerelem, Szeretet, Tudomány, Zene

0b8905118bda2019c892a368e5082796 1

Nekem úgy tűnik, hogy egy elég távoli időben születtem, pedig ez a nyúlfarknyi idő nem is mérhető idő. Most amikor új évet kezdtem, és egy csomó fogadalmat teszek, megvizsgáltam, hogy milyen változások történtek az univerzumunkban az elmúlt egy évben, például a Nap, a Föld és a Hold tekintetében:

  • Fogyott a Nap: központi csillagunk tömege 1017 kilogrammal, azaz százbilliárd kilogrammal csökkent, ez a Nap magjában végbemenő atommagfúziónak köszönhető, amely során a hidrogén héliummá alakult, a kilók pedig fény formájában távoztak.
  • Megváltozott a Föld keringési pályája a Nap körül: azzal, hogy a Nap fogyott, minimálisan ugyan, de csökkent a Földre gyakorolt tömegvonzása, a bolygónk pályájának sugara pedig 1,5 cm-rel növekedett.
  • A bolygónk forgása lassult, egy földi nap hossza nőtt, a Hold távolodott: az árapályerők, különösen a Holddal való gravitációs kölcsönhatás következtében a bolygónk forgása lassul, holdunk pedig távolodik tőlünk. 2022-ben egy nap átlagosan 14 mikromásodperccel volt hosszabb, mint 2021-ben, illetve a Hold 3,8 centiméterrel került távolabb a bolygónktól egy év alatt.

15 066 1

Továbbá a Nap tömege 2022-ben 1017 kg-mal csökkent a csillag magjában végbemenő atommagfúzió révén. A hiányzó tömeg elektromágneses energia, vagyis fény formájában távozott csillagunkról.

Ezzel összefüggésben, minthogy a központi csillagunk által a Földre gyakorolt tömegvonzás hajszálnyit csökkent az elmúlt év során, a bolygónk pályájának sugara csekély mértékben, 1,5 cm-rel növekedett.

Az árapályerők, különösen a Holddal való gravitációs kölcsönhatás következtében a bolygónk forgása is lassul, így 2022-ben egy nap átlagosan 14 mikromásodperccel volt hosszabb, mint 2021-ben.

PIA03519 1920x1200 2

Eközben a Hold 3,8 cm-rel került távolabb tőlünk egy év alatt. Ezek a kis változások összeadódva azt eredményezik, hogy hosszabb időtávon a teljes napfogyatkozások egyre ritkábbá, míg a gyűrűs fogyatkozások hosszabbakká válnak.

A Nap fényessége sem állandó. Csillagunk a fejlődése miatt 2022 során 0,0000005 százalékot fényesedett.

Galaxisunkban, a Tejútrendszerben 2022-ben nagyjából 5 új, kis tömegű csillag keletkezett.

Az elmúlt egyetlen év során 50 millió szupernóva ragyogott fel a megfigyelhető világegyetemben.

A kozmosz is tovább tágult 2022-ben, ami miatt a 2,725 kelvines kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás hőmérséklete egy év alatt újabb 200 pikokelvinnel csökkent.

praful de stele sta la baza aparitiei vietii pe Terra 1

Ezzel összefüggésben a megfigyelhető galaxisok száma nagyjából 35 ezerrel növekedett.

Ugyanakkor egy év alatt a számunkra elvileg – fénysebességgel utazva – valaha elérhető csillagok száma mintegy 20 millióval csökkent az elmúlt év során.

Ezek a csekély évenkénti módosulások noha elenyészőnek tűnnek a kozmosz egészének méreteihez képest, a sok azonos irányú változás kozmikus időskálákon felhalmozódik, és az egész univerzum visszafordíthatatlanul megváltozik. Csekély változás az is, hogy 2022-ben jelent meg Heny, de egy visszafordíthatatlan változást hozott ő is, a kozmosz és az én életemben is.

A világegyetem már sose lesz olyan, mint 2022-ben volt. Hogy ez jó vagy rossz, azt én most eldönteni nem tudom, de ha valaha megfejtem a titkot akkor veletek közölni fogom. De ezzel a dilemmával kapcsolatban, addig is álljon itt három kis versem:

1S2A9624R3T3

a remény

a Nagy Ozirisz élők és holtak ura 
az elhunytak könyörületes bírája
az örök élet és a feltámadás záloga
áll a fehér lyuk horizontján

a fekete lyuk a lélek túlvilági átjárója 
a fehér lyuk a feltámadás kapuja
ez a  téridő-csatorna biztosítja 
a lelkek körforgását

a fehér lyuk régiójában
kvantumjelenségek dominálnak 
mert amikor a fehér lyuk berobban a múltba
 a lelkek előbukkannak az eseményhorizont mögül

az én Isten nem a halottak Istene
 hanem az élőké
 tehát a meghaltak is élnek
és reménykednek a feltámadásban

a halál számomra csak egy hosszú alvás
álmaiban újra élhetem a szépséget és a fájdalmat
s reménykedem hogy a feltámadás után
kiérdemeljük Lilit miatt elvesztett  halhatatlanságot




a felfedezés

nincs most nincs múlt nincs jövő
az idő múlása nem egy folyamat
csak a hétköznapokat magyarázzuk így

a téridő hurkok finom szövedékéből áll
és ha kellően mélyre merülünk 
ebben a pókhálószerű szerkezetben
egyre kisebb szerepük lesz 
az olyan szubjektív dolgoknak
mint az idő
ami végül teljesen el is tűnik

a dolgok nem vannak
hanem történnek
sőt történésekből állnak
a valóság inkább hasonlít egy csókhoz
mint egy macskához
de ebből a szempontból a macska 
vagy egy kő is ugyanolyan esemény
mint bármi más
nem egy önmagában előkerülő létező

ahonnan a dolgok a keletkezésüket veszik
oda is kell hogy elmúljanak
a szükségszerűség szerint
jóvátételt kell ugyanis fizetnük
és meg kell ítéltetniük 
az igazságtalanságuk miatt 
az idő rendje szerint



az én helyem a végtelenben

születésem pillanata egy gravitációs szingularitás volt
érzékeltem hogy akkor körülöttem a világ sűrűsége 
és a téridő görbülete paradox módon végtelen

aztán földi életem végén 
egy újabb szingularitás alakul ki 
és kialakítja a téridő végtelen görbületét 

az eseményhorizontot elérve 
már nem találom a telefonomat
pedig valamit még mondani szeretnék nektek 

a gravitációs idődilatáció pedig azt eredményezi
hogy ti földiek úgy látjátok
hogy tulajdonképpen soha nem haladok át az eseményhorizonton

vagyis az a pillanat amikor áthaladnék rajta 
mindig a jövőben marad 
és sosem kerül át a múltba

de én a saját időmben 
véges idő alatt érem el az eseményhorizontot
és egy másik dimenzióba érkezem


Kategóriák