A pedagógus elnevezés az ógörög paidagogosz szóból származik, jelentése: gyermekvezető. A jelentés tartalmának eredete arra vezethető vissza, hogy az ókori Rómában a szabad polgárok gyermekeit görög rabszolgák kísérték az iskolába. A pedagógusnak a tanításon és nevelésen kívül igazodnia kell bizonyos külső körülményekhez is, szerepköre rendkívül komplexnek tekinthető. Én sok rossz pedagógussal találkoztam – voltak részeges tanítóim, voltak felkészületlen tanáraim, akiktől bizonyos témakörben nagyobb tudással rendelkeztem, sokan unták és utálták a munkájukat – alig volt 3-4 igazi pedagógus az életemben.
Évek óta folyik a vita a pedagógusokkal kapcsolatos törvénymódosításról, ami okot adott az indokolatlan tüntetésekre. Henivel folyamatosan megvitatjuk a történéseket, neki köszönhetve megismertem a pedagógus társadalom valódi hátterét és problémáit is. Most úgy érzékelem, hogy az új törvénnyel nem álltak be drasztikus változások. Talán legkiemelkedőbbnek tartom, hogy a munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus- és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét a bérsávok alapján állapítja meg. Ezt az újítást nagyon üdvözlöm, csak azt hiszem, hogy nagyon nehéz lesz megvalósítani.
Novák Katalin nyilatkozta: Áttanulmányozva a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szövegét és mérlegre téve a mögötte meghúzódó törvényhozói szándékot, úgy ítélem meg, hogy az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját. Elsősorban a tanári bérek érdemi emelése és a pedagógusok megbecsültségének biztosítása igényel további lépéseket. Ezért azt kérem a magyar politikai élet minden szereplőjétől és az uniós intézményektől, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar pedagógusok érdemi béremeléséhez szükséges források mihamarabb rendelkezésre álljanak.
A státusztörvény az oktatást, annak színvonalát és a gyerekek érdekeit szolgálja, valamint összhangban áll a pedagógusok érdekeivel.
A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, ebből az igazgató 15 nappal rendelkezhet. A szülői szabadság összesen 44 nap – a gyermek hároméves koráig.
A törvény szerint a tanév egy hónappal meghosszabbítható, tehát akár július középig is tarthat. Erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha tanév közben felmerült valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap.
Továbbá a törvény kimondja, hogy a pedagógus átvezényelhető, annyi kitétellel, hogy erre csak az adott járáson belül van lehetőség, és meghatározott élethelyzetben a pedagógus hozzájárulása is kell hozzá.
A törvény alapján a havi illetmény összege az alábbiak szerint alakul:
- Gyakornok esetén: a kormány által rendeletben megállapított összeg,
- Pedagógus I. esetén 410 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig terjedhet,
- Pedagógus II. esetén 430 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig terjedhet,
- Mesterpedagógus esetén 520 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig terjedhet,
- Kutató tanár esetén 640 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig terjedhet.
Az illetményemelést július 1-jéig visszamenőleg kell megállapítani, az új bért szeptember 15-éig kell közölni, és az novembertől járna a tanároknak, így az első emelt bér csak decemberben érkezne. A terv szerint ehhez csapnák hozzá a július 1. és. november 1. közötti illetménykülönbözetet is.
A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus- és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét a fenti bérsávok alapján állapítja meg.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény – közismert nevén státusztörvény – tartalmazza a pedagógusok nyugdíjba vonulási lehetőségeivel kapcsolatos szabályokat is. Az új státusztörvény egyik leglényegesebb pontja, hogy a szabályozás szerint a pedagógusok a jövőben elveszítik közalkalmazotti jogviszonyukat, ezzel le kell mondaniuk számos ezzel járó jogosultságról is is. A rendelkezések alapján a jövőben úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban fogják alkalmazni őket. Nyugdíj szempontból mindkét jogviszonyból történő nyugdíjba vonulásnál az általános nyugdíjazási szabályokra kell figyelemmel lenni. Hasonló módon nem történik változás a Nők 40-nel történő nyugdíjba vonulás esetében sem. A törvény szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel megszüntethető, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül. A felmentési idő mindkét jogszabály szerint legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg. E két időpont között a felmentési idő hossza a jogviszonyban töltött időszak hosszától függ. A felmentési idő hatvan napos időtartama öt év jogviszony esetén kezd növekedni egy hónappal. A hatvan napos felmentési idő a jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg, így éri el a nyolc hónapos maximumot. A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki.
A jogállásváltásra 2024. január 1-jén kerül sor, de az erről szóló tájékoztatást 2023. szeptember 15-ig kapják meg az érintettek. A tanárok a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között nyilatkozhatnak. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogviszony, illetve munkaviszony 2023. november 30-ával szűnik meg úgy, hogy előtte egy hónap a felmentési idő.