Az öregedés folyamatának és okainak vizsgálatával foglalkozó tudósok szerint az ember biológiai órája 120 év körülire programozható. A továbbélés nagy kérdése, hogy milyen tényezők határozzák meg döntően az élet hosszát: a körülmények, amelyek közé születünk vagy a genetikai örökség, amelyet elődeinktől útravalóul kapunk.
A rotterdami egyetem statisztikusai mintegy 75 ezer holland adatait elemezték az elmúlt harminc évben, amelyek vizsgálatát követően 115,7 évban határozták meg a nők életének felső határt. Míg a férfiak maximális életkora 114,1 év.
Az idők során a hosszú életről számos legenda született, de a fejlett világban hiteles dokumentumokkal bizonyíthatóan 120 évnél hosszabban két ember élt: az 1986-ban elhunyt japán Shirechiyo Izumi (120 évet és 237 napot), valamint az 1997-ben meghalt francia Jeanne Louise Calment (122 évet és 164 napot).
Az elmúlt 60 évben a várható életkor átlaga 72 százalékkal emelkedett, de a maximális életkor mindössze nyolc százalékkal nőtt. A múltban az emberek 70 százaléka fertőzésekben halt meg, ma 70 százalékuk az öregséghez köthető betegségben. A csecsemőhalandóság óriási csökkenése, az antibiotikumok felfedezése, az oltások bevezetése, a higiénia fejlődése a várható élettartam látványos növekedését okozta, ám közben az utóbbi két évtizedben szinte egyáltalán nem nőtt a maximális életkor.
Az utóbbi két évtized ilyen témájú kutatásai szerint megállapítható, hogy sikerült késleltetni már gombák, baktériumok, egerek, patkányok, sőt még majmok idősödését is. Ha ezeket a kezeléseket kiterjesztik az emberre, a várható élettartam akár 30 százalékkal is növekedhet.
Az öregedés természetes biológiai folyamat, amelynek alapvető jellemzője az életfunkciók romlása. Bár az öregedési folyamat eltérő a különböző szervezetekben, nagyon hasonló mechanizmusokon alapul. Reméljük, hogy gyógyszerekkel a folyamat lassítható és az élettartam meghosszabbítható, de a cél nemcsak az, hogy tovább, hanem az is, hogy egészségben éljen az ember.
A halál leggyakoribb oka a XXI. században:
Ischaemiás szívbetegségek 12%
Agyérbetegségek 10%
Alsó légúti fertőzések 7%
A fejlett világban leginkább a keringési rendszer betegségei és a daganatok számítanak vezető haláloknak, és kialakulásukban jelentős az életmód szerepe. A halálozások felét a szív- és érrendszeri betegségek, valamint több mint ötödét a rosszindulatú daganatok okozzák. A betegségek túlnyomórészt a mozgásszegény, stresszel teli életmóddal, a rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény, de koleszterinben és szénhidrátban gazdag táplálkozással, dohányzással, az alkohol- és drogfogyasztással hozhatók összefüggésbe.
A szakemberek több mint 500 ezer brit, amerikai és orosz ember anonimizált betegadatait (véreredményeit) elemezték. A néhány hónapig tartó vizsgálat során többször is vettek vért a résztvevőktől.
A kutatók alapvetően két dolgot vizsgáltak három különböző korosztályban:
- a betegségek ellen küzdő két különböző fehérvérsejteket, valamint
- a vörösvértestek méretének változékonyságát.
Marc J. Kahn, a Nevadai Egyetem dékánja szerint ahogy az ember öregszik, ez a két szám úgy lesz egyre magasabb, ezért ezeket az öregedés biomarkereinek tekintik. A vérmintákból a kutatók egy számítógépes modell segítségével meghatározták az egyes emberek biológiai életkorát (DOSI), ami azt is megmutatja, hogy egy betegségből vagy sérülésből milyen gyorsan képes felépülni valaki.
A matematikai modellek alapján azt találták, hogy valamikor 120 és 150 éves kor között elveszítjük a regenerálódási képességünket.
Hosszú, folyamatos változás helyett háromszor kapcsol sebességbe az öregedést illetően a test – erősítették meg amerikai kutatók korábbi vizsgálatok eredményeit. Az ezzel kapcsolatos fontos küszöbértékek a 34., a 60. és a 78. életév.
A kutatók arra jöttek, rá, hogy a halálozási ráta azok között volt a legalacsonyabb, akinek a testtömeg-indexe a normális érték felső határánál mozgott. A mérsékelten elhízottak 3 évvel kevesebbre számíthattak, mint a normális testsúlyú egyének. Viszont túlsúlyosak már egy évtizeddel rövidebb életet jelent, vagyis az elhízás ugyanolyan rizikófaktort jelent, mint az egész életen át tartó megrögzött dohányzás.
Normális testtömeg
Mérsékelten elhízott
Túlsúlyos
De az öregedés mellett más tényezők is kihathatnak életünkre. Például egy teljes nukleáris háború könnyen elpusztíthatja az emberiséget. Egy modern, 300 kilotonnás nukleáris fegyver 24 óra alatt egymillió embert ölne meg. Egy regionális nukleáris háború 20 millió ember halálát okozhatja (és károsítaná az ózonréteget is), míg egy teljes körű nukleáris háború az Egyesült Államok és Oroszország között a becslések szerint 300 millió ember halálához vezetne. És hiába érne véget a háború, utána is teljes lenne a káosz: a bombázások által okozott tüzek megváltoztatnák az éghajlatot, és beköszöntene a nukleáris tél.
Az ökológiai szennyezés lassabb kihaláshoz vezet, ez még megjósolhatatlan és ezzel nem is akarják riogatni az embereket.