A Ferenc-csatorna Délvidéken, a Duna és a Tisza között folyik, Bajánál kezdődik, majd Bezdán, Zombor, Sztapár, Verbász érintésével, Szenttamáson keresztül Bácsföldvár előtt kettéágazik, és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába.
Nevét I. Ferenc magyar királyról kapta, akinek uralkodása alatt épült – a király maga is bejárta ezt a vidéket.
A csatorna 1802. nyílt meg, építése 3 millió forintba került.Hossza 108 km., szélessége 18,6 m., mélysége 2 m., vizét öt zsilip tartja.
A Ferenc-csatorna az európai kontinensnek az első hajózható csatornája volt. Hollandiában és Németországban már voltak csatornák, de azok nem voltak hajózhatók. Amikor 1802-ben Verbászon felavatták a zsilipet, akkortól vált ez a csatorna hajózhatóvá.
A Ferenc csatorna megépítésének előzményeiről elmondható, hogy a 17 században a közép-bácskai vidék mocsaras terület volt. Amikor Mária Terézia elkezdte ide betelepíteni a lakosságot, akkor megbízta Kiss Józsefet, hogy találja ki, hogyan lehet élhetővé tenni ezt a részt. Kiss megállapította, hogy a Duna és a Tisza vízszintje között 3,8 méter különbség van, ami három zsilippel áthidalható. Az építőmérnök először árkot ásatott Kúla és Verbász között, majd Szivác és Verbász között, és a vizet a Fekete-tóba vezette. Így lecsapolta ezt a területet, és 120 ezer hektár vált termővé, ez lehetővé tette betelepültek megélhetését.Tulajdonképpen ez volt a gazdasági indítéka, hogy ez a csatorna megépüljön.
Kiss József tervezett templomokat, iskolákat, tanári lakásokat, sőt Magyarkanizsán egy sör- és pálinkafőzde is az ő munkája. Részt vett a régi szabadkai városháza újjáépítésében, valamint vízi- és szárazmalmokat tervezett. Kiss József a halála előtt a saját síremlékét is megtervezte, amely a verbászi zsiliptől 100 méterre kapott helyet, és a mai napig ott található.
A csatorna átadása után, az építtető társaság jövedelme elégtelen volt a költség fedezésére, ezért Ferenc király 1802-benl 25 évre a csatornaépítő részvénytársaságnak bérbe adta a bácsvármegyei kamarai jószágokat, mely innen tetemes jövedelmet hozott.
1827-ben letelvén a társulat szabadalma és uj vállakozó nem jelentkezett, majd 14 évi alkudozás után 1841-ben a csatornát a királyi kincstár vette át.
A kincstár 1856. Bezdánnál új torkolati zsilipet épített, mely Európa leghíresebb vízépítményei közé tartozott s ugyanott nagy kikötőt is létesített.
Majd 1869. Tisza-Földvárnál új levezető ágat épített, ennek jelentősége főleg akkor volt igen jelentős, midőn Bács-Bodrog vármegyének még nem voltak vasutai és a csatorna különösen nagy gabonaforgalmat bonyolított le.
Későbbi a beruházásoknak tekintendő a baja-bezdáni tápcsatorna és Ferenc-öntöző csatorna is, mely utóbbi Kis-Sztapárnál ágazik ki a Ferenc-csatornából és Ujvidékig halad. A Ferenc-csatorna által a Duna-Tisza közti közlekedés mintegy 250 kilóéterrel rövidült meg.
A csatorna, mint a királyi államkincstárnak tulajdona az 1870. évi XXXIV. által becikkelyezett engedélyokmány alapján minden tartozékaival együtt az államkincstár tulajdonjogának világos fentartása mellett Türr István olaszországi királyi altábornagynak adatott át üzlet és használat végett.
A Ferenc-csatorna tervezése kapcsán készült, a Duna-Tisza közét ábrázoló vízrajzi és közigazgatási térképe – 18. század. Vízmagassági adatai, római sánc. Megyehatárok: Szerém, Tolna, Baranya, Verőce, Csongrád. Egyéb közigazgatási határ: Bánát. Helységhatárok: nagyszámú helység határa. Továbbá: Duna, Tisza, Dráva elhagyott Dunaág, Mohácsi Dunaág, szigetek, mocsarak, Maros folyó, melllékágak név nélkül, Palitger See, állóvizek név nélkül, Ferenc csatorna; erdő; megnevezett települések alaprajzának ábrázolása, vagy térképjellel való jelölésük, szállások területi kiterjedésének jelölése; váralaprajzok; utak. Készítette: Kiss Gábriel.