Az új pedagóguséletpálya-törvény tervezete is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon – gondolom én, de családon belül is nagy vitát vált ki az én, pedagógusokkal kapcsolatos meglátásom. Szerintem a mai magyar pedagógus társadalom fele nem igazi pedagógus – nemcsak azért mert megrögzött baloldali, hanem mert nem ért az oktatáshoz és számára a munkahely csak fizetést biztosít, a gyermekek pedig nagyon is másodrangúak. Azt, hogy ezen a helyzeten az új státusztörvény változtatni fog-e azt nem tudom, de minden esetre a törvénnyel párhuzamosan folyamatosan mérni kell a pedagógus teljesítményét és a teljesítményt kell, hogy a javadalmazás tükrözze.
Természetesen a pedagógusok teljesítményét folyamatosan értékelni kell, amely értékelés bizonyos pontrendszeren keresztül kell, hogy megjelenjen a havi javadalmazásnál. Mérnünk kell a pedagógus teljesítményét az eredményesség − hatékonyság − produktivitás − hozzáadott érték − célok, normák és értékek − feltételrendszer − tevékenység − módszer / szervezési forma alapján.
Továbbá az intézményi szinten zajló értékelő tevékenység kiterjedhet többek között a pedagógiai gyakorlat folyamatának és eredményességének értékelésére, többek között a tanulói teljesítmények, illetve a pedagógusok munkájának vizsgálatára, az iskolai munka feltételrendszerének alakulására, valamint annak értékelésére, hogy milyen az iskola képe a helyi társadalom szemében, mennyire képes megfelelni a helyi szükségleteknek és elvárásoknak. Ez biztosíthatja azt a visszacsatolást, amely lehetőséget ad a korrekcira, a minőség javítására,
Méréssel kell, hofy megállapítsuk az oktatásban kitűzött célok teljesítésének mértékét – például a gyermekek tudás-, képesség-, vagy neveltségi szintjét, a pedagógus hatékonyságát, az igazgató eredményességét.
Mert az iskolákban folyó munkáért a vezetők felelősek. Vezetői szinten az értékelés célja a minél hatékonyabb irányítás, melyhez folyamatos ellenőrző, értékelő, visszacsatoló folyamat működtetésére van szükség. Vezetői szinten tehát az egyéni és a közösségi szinten értékelt eredményeknek, tartalmaknak új, általánosabb összefüggésben, rendszerben kell megjelenniük, sokrétűen, azokat kölcsönhatásukban szükséges elemezni, újraértékelni.
Szerintem a legfőbb probléma e területen, hogy a közoktatásban a rendszeres és szakmailag ellenőrzött színvonalú külső intézményértékelés szervezett rendszere nem megfelelő módon alakult ki.
Itt fejteném ki, hogy ugyanúgy mint egy kórháznál sem a legjobb sebész kell, hogy igazgató legyen, úgy egy oktatási intézménynél sem tanár kell, hogy az igazgatói posztot betöltse, hanem mindkét esetben inkább egy intézményi menedzserre van szükség.
Ebben az esetben a kórház igazgató helyettese az orvos-igazgató, míg egy oktatási intézmény vezető helyettese az oktatási-igazgató – ők felelősek a belső szakmai színvonalért – míg mindkét esetben a menedzserek biztosítják a működéshez szükséges anyagi hátteret és a eredményesebb munkához odacsábítandó szakemberek számára kecsegtetőbb jövedelmek biztosítása szintén az ő feladatuk. Így az intézményben eredményesebb munkát lehet elérni, amely kedvezőbb társadalmi megítélést eredményez, amely újabb tőke- és humánerőforrás-bevonást eredményezhet.
De lássuk az új státusztörvény-tervezetet, melyben a nevelőtestületet, a diákokat és a szülőket érintő legfontosabb módosítások az alábbiak:
- A nevelőtestületek elvesztenék döntési jogkörüket a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, valamint az éves munkaterv ügyében. Ezeket az igazgató fogadná el – a fenntartó jóváhagyásával. A nevelőtestületi jogkör egyedül a házirend vonatkozásában maradna meg.
- A tanév hossza legalább 180 tanítási nap lenne, most legfeljebb 180 nap. A miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani, ha ezt április 30-ig bejelenti.
- Jogszerű sztrájk esetén „ha a tanulók művelődéshez fűződő joga” folyamatosan nem biztosítható, az intézményt a fenntartó másik feladatellátási helyre telepítheti, átszervezheti és meg is szüntetheti. Megteheti ezt akár tanév közben is. Felsőoktatási intézmény által fenntartott iskola esetén ezt a jogot nem az egyetem, hanem közvetlenül a miniszter gyakorolja.
- Elhúzódó sztrájk esetén a köznevelési intézményben az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi tanulócsoportra megállapított maximális létszám meghaladható, év közben a tantárgyfelosztás és az órarend módosítható, valamint a kötelező helyiség- és eszközjegyzék sincs kőbe vésve, ez esetben elegendő, ha az iskola az alapfeltételek felét biztosítja.
- Tankerületi iskolákban a kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat az igazgató javaslata alapján a tankerületi központ vezetője gyakorolja.
- A tankerületi központ vezetője határozza meg a munkavégzés helyét, valamint – ha a munkavégzés helyeként több, a tankerület fenntartása alá tartozó köznevelési intézmény került meghatározásra – a munkaidőnek az egyes iskolák közötti megosztását.
- A közalkalmazotti törvényben szabályozott felmentési idő maximum nyolc hónapról hatvan napra csökkenne.
- A negyven év jogosultsági idő alapján történő felmentéskor az érintett munkavállaló nem határozhatna a jogviszony megszüntetésének kezdetéről. „A munkáltató, ha a nevelési, oktatási feladatok megszervezése indokolja, a felmentési idő végét úgy határozhatja meg, hogy az a tanítási év vagy a tanítási félév vagy a nevelési év végére essen” – olvasható a tervezetben.
- A jubileumi jutalom helyébe a „foglalkoztatotti jutalom” lépne, amely nem a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után járna, hanem a szakmai gyakorlat alapján.
- Az új szabályozás értelmében nőne az alapszabadság, 50 munkanapból 15 ugyanakkor „az intézmény működési körébe tartozó feladatokra” is igénybe vehető. A pedagógus szabadságát iskolai szünetekben kell kiadni, de a munkáltató dönthet úgy, hogy szabadság helyett szünetekben inkább berendeli a dolgozót, az eddig is ismert indokok (pl. táboroztatás) mellett „tanítási, nevelési feltételek, eszközök biztosításával, rendezésével kapcsolatos okból” is.
- A próbaidő a maximális 4 hónap helyett akár 6 hónap is lehetne. A közalkalmazotti lemondási idő, ami A munka törvénykönyve szerinti, munkavállaló által történő felmondásnak felel meg, két hónap helyett akár hat hónap is lehet.
- Bevezetik a vándortanár fogalmát: ez az a pedagógus volna, aki a tankerületi központtal heti legalább húszórás időtartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll, és mellette más, a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben megbízási szerződéssel óraadó.
- 55-ről a 60. életévre nő a továbbképzési kötelezettség időtartama. A pedagógus a kötelező továbbképzés keretében akár új szak elvégzésére is kötelezhető.
- A napi munkaidő akár tizenkét óra is lehet, a heti munkaidő negyvennyolc óra, amelybe a beosztás szerinti rendes és a rendkívüli munkaidőt is be kell számítani.
- Az üres álláshelyre nem lenne kötelező pályázatot kiírni.
- Ha a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben vagy végrehajtási rendeletben kötött munkaidőben tanórát vagy egyéb foglalkozást rendelnek el, az nem minősül a munkaidő-beosztás módosításának. A szakszervezetek úgy vélik, hogy ha ez a szabály hatályba lép, akkor többé nem lehet a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítést kifizetni. Ugyancsak az eseti helyettesítésekhez köthető változás lehet, hogy az óraszámokat az egyes tanítási hetek között havi szinten átcsoportosíthatják.
- Visszatérne a fegyelmi eljárás, akár a havi illetmény hat hónapra szóló, 20 százalékos csökkentésével.
- A heti 8 óra kötetlen munkaidő helyett belépne az ún. szabad felhasználású munkaidő, ám azt az intézményvezető írná elő, hogy a 32 órából mennyit kell az intézményben tölteni. „Mérlegelési jogkörében” a szabad felhasználású rész munkahelyen töltését is elrendelheti.
- A szakszervezetek minimálisan ugyan, de pozitívumként értékelik, hogy visszajön az óvodában az átfedési idő, amit évekkel ezelőtt kivezettek, és jár érte díjazás is.
- Szintén pozitívum, hogy szabályozná a törvény a munkaidőben más tanulócsoport tanításának díjazását is.
- Illetve a sztrájkbizottság egy régi követelése is teljesülne, a státusztörvény kimondja ugyanis, hogy a pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztens legfeljebb heti harmincöt órát köteles a tanuló- és gyermekcsoportban ellátandó feladatokkal tölteni.
- A tervezet alapján szakképzettség nélküli foglalkoztatás nemcsak nyelvvizsga hiányában, hanem ki nem adott diploma esetén lehetséges.