A ROMÁNOKAT ZAVARJA NOVÁK KATALIN KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK FACEBOOK BEJEGYZÉSE:
A román külügyminisztérium szerint Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal.
A Sándor-palota a hírre reagálva úgy fogalmazott:
A szóban forgó, a csíksomlyói búcsún énekelt székely himnuszt megjelenítő bejegyzés változatlanul elérhető a köztársasági elnök közösségi médiás felületein. Az erdélyi reformátusok köszöntését idézve: Békesség Istentől!
https://www.facebook.com/100044327744820/videos/3518346508454319/?__so__=permalink
De mit is tudunk az általunk is sokat énekelt Székely himnuszról:
A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A két világháború között a Székely himnusz a folklór alkotásokhoz hasonlóan, szájról szájra terjedt. Fennmaradását és a Kárpát-medencében, sőt a tengerentúlon való elterjedését is főként a cserkészek, vallásos egyletek és erdélyi gyökerű értelmiségiek segítették. Romániában irredentának minősített, tiltott ének volt. Különálló nyomtatványként először 1940-ben a Rózsavölgyi Kiadó jelentette meg Észak-Erdély magyar visszafoglalása alkalmából. Ebben az évben Magyarországon kötelezővé tették a tanulását. A kommunizmus idején mind Magyarországon, mind Romániában a tiltott énekek közé tartozott. Ennek ellenére titokban mégis énekelték és folyamatosan terjedt, sőt folklorizálódott. Az évtizedek során azonban a magyarság összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált. 2009-től Székelyföld hivatalos himnusza. Székelyföld világviszonylatban abban a különleges helyzetben van, hogy nem önálló ország, még önrendelkezéssel sem bír, de himnusza van. Nemcsak Székelyföldön és Erdélyben, hanem az Anyaországban is éneklik istentiszteletek után, nagyobb egyházi eseményekkor, a csíksomlyói búcsúban, március 15-i ünnepségeken, szobrok és emlékművek avatásakor, általában nemzeti imánk, a Himnusz után.
Ki tudja merre, merre visz a végzet Göröngyös úton, sötét éjjelen Vezesd még egyszer győzelemre néped Csaba királyfi csillag ösvényen. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Ameddig élünk magyar ajkú népek Megtörni lelkünk nem lehet soha Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján Legyen a sorsunk jó vagy mostoha. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Keserves múltunk, évezredes balsors Tatár, s török dúlt, labanc rabigát Jussunk e honban, Székely Magyarföldön Szabad hazában élni boldogan. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Már másfélezer év óta Csaba népe Sok vihart élt át, sorsa mostoha Külső ellenség jaj, de gyakran tépte Nem értett egyet otthon sem soha. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk, Mentsd meg e népet, vérző nemzetet! Jussunk el honban, székely magyar földön, Szabad hazában éljünk boldogan. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Ki tudja, innen merre visz a végzet, Országhatáron, óceánon át. Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped, Székely nemzeted Kárpát-bérceken. Hős szabadságát elveszti Segesvár Mádéfalvára fájón kell tekints Földed dús kincsét népek élik s dúlják Fiaidnak sokszor még kenyérre sincs. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja, Csaba királyfi gyűjti táborát. Szűnik az átok, kiapadt a kútja, Szívünkön égi öröm lángol át. Hiába zúgsz már gyűlöletnek árja, Megáll a szikla, nem porlik tovább, Imánk az Istent újra megtalálja, Köszöntsd ma népem, üdvöd hajnalát!
A SZékely himnusz zeneszerzője és szövegírója:
Mihalik Kálmán (Oravicabánya, 1896. február 21 – Szeged, 1922. szeptember 6.) orvos, zeneszerző.
Csanády György (Székelyudvarhely, 1895. február 23. – Budapest, 1952. május 3.) költő, újságíró, rádiórendező.
A Székely Himnusz emlékművét 2009. augusztus 1-én avatták fel Szegeden, a Vértó melletti kurgánon. A fából faragott szoborcsoportban egész alakos szobra van Csanády György költőnek és Mihalik Kálmán zeneszerzőnek. A szobor alkotója Barta János szobrászművész.