A szakértők szerint a női termékenységi ciklus szakaszában elég három naponta szeretkezni ahhoz, hogy egy gyermek megfoganjon. A hímivarsejt ugyanis a női szervezetben három napig életben marad, és megtartja megtermékenyítő képességét.
Ellenben a nagy tapasztalattal rendelkező barátaim szerint a napi szexuális érintkezés javítja az ondósejtek minőségét, ezt a szempontot figyelembe kell venni azoknak a pároknak, akik a gyermekáldást tervezik. Az ezirányú vizsgálatok pedig is bizonyítják, hogy a spermiumok minőségében jelentős javulás állt be azután, hogy a férfiaknak egy héten keresztül naponkénti ejakulációjuk volt – minden valószínűség szerint annak köszönhető, hogy a gyakori szexuális érintkezés révén a termelődő spermiumok kevesebb ideig vannak kitéve a herecsatornákban a reaktív oxigénszármazékok károsító hatásának.
A fenti elméletet tovább gondolva egyesek arra arra a következtetésre jutottak, hogy a legmegfelelőbb a napi háromszori szexuális érintkezés: Legjobb reggel, délben, este mint az étkezés.
Nemrégiben tudományos kutató barátaimtól kaptam egy levelet miszerint a gyermek intelligencia szintjét az X kromoszóma határozza meg, amelyből egy nő DNS-ében 22 pár található, vagyis a gyermek kognitív képességeit az anyjától örökli. Amikor egy nagy adag anyai gént injektáltak az egerekbe, nagy fej nőtt, de a test kicsi maradt. Az apai genetikai anyag adagjának növelésével az agy és a fej kicsi maradt, míg a test mérete megnőtt. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermek intelligenciaszintjét meghatározó tényező kizárólag az anya IQ-ja.Vagyis a gyermek és az anya közötti érzelmi kapcsolat erőssége az agy bizonyos részeinek növekedésétől függ. Azoknál a 13 éveseknél, akik kora gyermekkoruk óta érezték anyjuk támogatását és szeretetét, a hippocampus 9%-kal volt nagyobb. Ez az agyterület felelős a memóriáért, a tanulásért és a stressz-ellenállásért.
Más téma, de mindehhez valahogy hozzátartozik az a tény is, hogy a férfiak nem vesztik el olyan gyorsan a termékenységüket, mint a nők. Miközben a nőknél a klimax idején leáll a peteérés, a férfiak hímivarsejtjei akár halálukig termelődhetnek. Ennélfogva apává bármilyen életkorban válhat egy férfi. A férfiak hatvanas-hetvenes éveikben sem szorulnak az orvostudomány segítségére ahhoz, hogy gyereket nemzzenek. A genetikusok azt állítják, hogy az apa élemedett kora igazából előnynek számít. A koros férfiak spermájának DNS-ében ugyanis hosszúak a telomerázok. Az idős apák gyerekeinek előnyei vannak: történetesen az, hogy ezeknek a gyerekeknek általában magasabb az intelligenciahányadosuk.
A világ legidősebb apja az amerikai James E. Smith volt, aki 1949-ben 101 éves korában nemzett gyereket 38 éves feleségének, nem is egyet: ikerlányaik születtek. Pablo Picasso 68 évesen is gyereket nemzett. Françoise Gilottól született Paloma nevű lánya jó adagot örökölve apja tehetségéből, világhírű divat- és ékszertervező lett. Anthony Quinn-nek 81 évesen Jolanda Addoloritól született kisfia. Charlie Chaplin 73 évesen lett apa, a 17 éves felesége Oona O’Neill-tól született gyermeke.
Továbbá a gyermek sikeres fejlődés egyik kulcsa már újszülött korban is a jóltápláltság. A babák fejének mérete jelzi az agy térfogatát, így a gyorsabb fejnövekedés az agy hasonló fejlődését sugallja. Összességében tehát azok az újszülöttek, akik a születésük utáni négy hétben a legjobb súlygyarapodást produkálták, és ennek köszönhetően nagyobb fejük volt, a későbbiekben magasabb intelligenciáról tettek bizonyságot. Különösen magas volt a verbális intelligenciájuk, ami arra enged következtetni, hogy ezek az idegi struktúrák nagyon korai életszakaszban fejlődnek ki.
Nos, a gyermekek esetében kifejezetten egyszerű az intelligencia mérése, hiszen az a mentális korból és a valós életkor hányadosából könnyen kiszámítható. Ha egy gyermek 4 évesen egy 8 éves szintjén beszél, számol, rajzol stb., akkor az IQ-ja 200 (felnőttek esetében már nem lenne túl örvendetes az ilyesfajta analógia).
Ha 4 évesen a 4 évesek (azaz kortársai) szintjén teljesít, IQ-ja pontosan az átlag: 100. Mivel a gyermekek fejlődési üteme eltérő, gyakran előfordul, hogy hirtelen megelőzik kortársaikat, azután pedig lelassulnak, és a többiek beérik őket, de az is megtörténik, hogy egy-egy gyerek lassabban, vagy később érik be, később viszont utoléri a hozzá hasonló korúakat – sőt, még le is előzi őket. Nem kell tehát elbízni magunkat, ha gyermekünk fejlettebb a többieknél, ám akkor se essünk kétségbe, ha kissé lemaradt.
IQ érték jelentése: 70-84 átlag alatt intelligens 85-99 alacsonyabb „normál tartomány” 101-114 felső „normál tartomány” 115 – 129 átlag feletti intelligens 130-145 tehetséges
Az intelligencia egyrészt örökölt, gének által meghatározott tulajdonság, másrészt viszont nagy szerepet játszik a gyermekkori környezet, az ösztönző közeg a további fejlődésében Egész életünkben jellemző intelligenciahányadosunk körülbelül 17 éves korunkra alakul ki. Ebből is látható, hogy a megfelelő fejlődéshez minden egyes gyermeknek szüksége van erre a bizonyos ösztönző szellemi környezetre, a tehetséges gyerekekre pedig még inkább igaz, hogy rengeteg törődést, odafigyelést igényelnek. Több konkrét jelet is megfigyelhetünk gyermekünkön.
Kognitív jelek: rengeteget kérdez, figyel, nagyon kíváncsi, minden érdekli, jó a memóriája, kiváló a hosszú távú figyelme, következtetéseket von le, elvonatkoztat, szintetizál, gyorsan és könnyen lát összefüggéseket, gyorsan, rugalmasan gondolkodik, gondolkodása összetett és eredeti, jó problémamegoldó, gyorsan tanul, kevesebb gyakorlással és ismétléssel tanul meg dolgokat, élénk a képzelőereje, korán ismeri a számokat, a matematikai műveleteket.
Verbális jelek. gazdag a szókincse, választékosan, szépen, hosszú mondatokban beszél, a szavakat megfelelően használja, korán kezd írni és olvasni, szeret olvasni.
Szociális jelek: a kortársak helyett inkább az idősebbek társaságát keresi, jól megérti magát a felnőttekkel (ám ne feledjük, nem felnőtt!), felnőttesen gondolkodik, igen fejlett az igazságérzete, jó humorérzéke van, fejlett a kritikai érzéke és az önkritikája is, gyakran perfekcionista.