Budán az első menetrend szerint közlekedő omnibusz 1832. július 1-jén indult. A vonal a nyári hónapokban a kirándulók igényét kielégítendő, a Lánchidat kötötte össze Zugligettel.
Az omnibusz a 19. század első felének legfontosabb közösségi közlekedési eszköze, mely egy évszázadig tartozott a budapesti utcaképhez, s a nagyvárosi viselkedési normák elsajátításában is fontos szerepet játszott.
Ugyancsak 1832-ben indította az első pesti omnibuszt Kratochwill János vendéglős; a járat az ő két kávéháza között közlekedett: ezek egyike a pesti kereskedőtestület székházában volt (a mai Széchenyi István téren), a másik a Városligetben, a Páva-szigeten. A Kratochwill-féle omnibuszok reggel 6 és este 18 óra között közlekedtek félóránként. A társaskocsik, amiket pesti céhes mesterek készítettek, végig fedettek voltak, csak oldalt, az ülések felett nem: ezeken a részeken ponyvát hajtottak le, ha esett az eső. Az ülések támlája a kocsi oldala volt. A kocsikban 8–14 ember fért el, befogadóképességüket a lovak ereje határozta meg. A kocsik padozatát burkolták, oldalukat lakkozták; a feszített rugózatú kocsikat két ló húzta. Megállói nem voltak: megállt bárhol, ahol az utasok le- vagy fel akartak szállni.
A szegedi omnibusz 1990
Karinthy Frigyes
OMNIBUSZ
Szín: Egy autóbusz teteje, padokkal, a padokon emberek. A kalauz fel és alá jár a padok közt. Süt a nap, de egy kis szél fúj.
Egy úr. Jaj! A kalapjához kap mind a két kezével.
A barátja. Mi történt?
Úr. Majd elkapta a szél a kalapomat.
Barát. Még jó, hogy megkaptad. Kár lett volna érte.
Úr. Mi az, hogy kár lett volna érte? Tegnap vettem húszezer koronáért.
Barát. Azért mondom, hogy kár lett volna érte, ha elviszi a szél.
Úr kipirosodva. Az én kalapomat? Az én új kalapomat? Na, és ha elvitte volna?
Barát. Na, úgy gondolom, hogy akkor újat kellett volna venni.
Úr dühösen. Mit? Tegnap vettem, és újat kellett volna venni? Miért kellett volna újat venni?
Barát. Hát nem ugorhatsz utána a robogó autóbusz tetejéről.
Úr izgatottan. Nem ugorhatok utána? Azt elhiszem. Nem is ugrom utána.
Barát. Hát azért mondom. Elveszett volna.
Úr. Az én kalapom? Azt szeretném látni!
Barát. Hát mit csináltál volna? Megállíttattad volna az autóbuszt?
Úr dühösen. Hát persze, hogy megállíttattam volna.
Barát nevet. Hehe. Nagyon jó vicc. Csakhogy nem állt volna meg.
Úr. Mit?! Nem állt volna meg? Azt szeretném látni!
Barát. Hát csak nem képzeled, hogy egy robogó autóbuszt megállítanak, hogy te felvehesd a kalapodat.
Úr kiabál. Micsoda ostoba beszéd ez? Nekem jogom van felvenni a kalapomat, és miután nem ugorhatok le az autóbuszról, az autóbusznak kutya kötelessége megállani, vagy pedig megtéríteni a kalapom árát,miután az a szél vitte le, amit az autó csinált.
Egy sovány úr. Igaza, van a tisztelt úrnak. Kutyakötelessége megállani.
Kövér úr. Szépen kötelessége. Hogy jövök én ahhoz, hogy itt nekem megállítsák az autóbuszt, mikor nekem sietős dolgom van!
Úr a kövérhez. Úgy! Az úrnak sietős dolga van? És én azért ne vehessem fel a saját kalapomat?
Kövér. Miattam megsütheti a kalapját, de azt látni szeretném, hogy nekem a más kalapja miatt meg kelljen állni és várni, mikor én azért ültem fel az autóbuszra, hogy hamar ott legyek a Szív utcában.
Úr vörösen. Megsüthetem a kalapomat? Süsse meg az úr a maga kalapját! Én tegnap vettem a kalapomat húszezer koronáért – vesz nekem az úr másikat, ha elfújja a szél?
Kövér. Vesz a nehézség!
Úr. Akkor hát meg fog állni az autó!
Kövér. Szépen fog megállni. Én lefizettem a jegyemet, engem annak rendje és módja szerint visznek itten. Nem fog megállni!
Úr. Én meg a kalapomat fizettem meg. Meg fog állni.
Kövér magánkívül. Nem fog megállni, tudja! Énnekem ötre ott kell lenni az orvosnál – a feleségem minden percben…
Úr. Énnekem meg a minisztériumba kell mennem… Nem állíthatok be kalap nélkül! Akkor tessék kifizetni a kalapomat!
Kövér. Nem!
Úr vérbeborul. Mit? Nem fizeti ki! Kalauz! Kalauz!
Sovány. Disznóság!
Többen. Hallatlan! Igaza van!
Mások. Nincs igaza!
Kövér. Azt szeretném én látni! Kalauz!
Úr bőg. Kalauz! Kalauz! Állítsa meg a kocsit!
Kövér ordít. Ne merje megállítani! Hajtson, ahogy tud!
Többen. Állítsa meg! Állítsa meg! Jézus Mária! Segítség! Katasztrófa történt! Mentők! Mentők!… Segítség!
Mások. Kalauz… Vezető úr… Hajtson, ahogy tud… Vágjon bele abba a motorba… Csak neki… Talán még megmenekülhetünk… Most vagy soha!… Csak rajta!… Csak a belibe a disznónak… Segítség! Kocsivezető őrülten hajtat. Autók jönnek, kocsik egymásba rohannak. A tömeg beveri az ablakokat, a lovasrendőrség kivágtat. A kaszárnyában alarmot fújnak, a csapatokat visszarendelik. Törökország hadat üzen.
Függöny
Szegeden 1990-ben közlekedett a nosztalgia omnibusz. Pleskonics András, a VÍRUSNAPLÓ szerkesztője annó filmet is forgatott a szegedi omnibuszról: