A nyugati világ az energiapolitikában klímapolitikai célokat érvényesít, amit zöldátállásnak neveznek. De látható, hogy a kitűzött céljai kirakatcélok, amelyek megvalósíthatatlanok, erőltetése olyannyira energia- és nyersanyagigényes, ami a természet fokozott kirablását jelenti és kifejezetten kárára van az embereknek.
Szorgalmazóik a nemzetközi szervezetek, nagycégek, média és mozgalmárok a zöldátállást a környezetkárosítás és a „fenyegető klímaváltozás elhárításának szükségességével indokolják. A környezetkárosítás ugyan valós probléma, de az alapfogalmak tisztázásra szorulnak. Szerintünk például a CO2 nem káros anyag, és a környezeti problémák elsősorban a mértékletesség elvének a megszegése miatt jelentkeznek. Az pedig nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a zöldátállás első számú indoka a fenyegető klímaváltozás valótlan. Az antropogén CO2-kibocsátásnak ugyanis elenyésző hatása van a hatalmas természeti folyamatokra. A természet-ember viszony félreértése, a féltudás felmagasztalása végzetes következményekkel jár.
Az ember mintegy egymillió éve használ tüzet. A tűz melegséget, világítást és főtt ételt jelentett, védelmet az éjszakai ragadozók ellen, lehetővé tette az emberi tevékenység folytatását az esti sötét és hűvösebb órákban, valamint – nem utolsósorban – egyre fejlettebb eszközök készítését. Nincs eléggé a köztudatban, hogy a prométheuszi energiák által nyújtott biztonság evolúciós jelentőségű. A 19. század eleji energiaváltás a szén és a gőzgép használatára azt eredményezte, hogy nemcsak a gazdaság lendült fel, hanem az erdők is megmenekültek. A későbbi energiaváltások (szénhidrogének, víz, atom) is mindig egyre nagyobb energiaforrások felé mutattak. Tény, hogy a nyugati világ mára egy pazarló energiabőségig jutott el, miközben a legszegényebb országokban nélkülözik a biztonságos energiaellátást.
A manapság esedékes energiaváltást a nukleáris energiára való fokozottabb áttérés és eddig ismeretlen, de az eddigieknél is hatékonyabb energiaforrások bevonása jelenthetné, de addig is – még egy emberöltőn át – fosszilis erőművek létesítésére lenne szükség. Ehelyett az egzisztenciális fenyegetést jelentő éghajlatváltozásra és a környezetkárosításra hivatkozva a világpolitikában a teljes zöldátállást deklarálták elkerülhetetlen célként.
Az energiaváltás irányáról vallott ellentétes nézetek hátterében az áll, hogy a természet-ember kapcsolat megítélése nem független az emberi értékrendtől. Mi optimisták vagyunk, továbbá úgy gondoljuk, hogy a környezeti problémákat lokálpatrióta szemlélettel lehet csak megoldani, globális ideológiai alapon lehetetlen. Ráadásul a Föld sokkal gazdagabb, mint ahogyan elképzeljük. Egy példa: bizonyára sokat fogunk még hallani a Föld belsejében folyamatosan képződő – ún. fehér vagy arany – hidrogénről, ami – ellentétben a kék vagy zöld hidrogénnel – a jövőben érdemi primer energiahordozó lehet.
Az éghajlat a természet játékszere, változásai öröktől fogva vannak és elkerülhetetlenek. A Nap-Föld-kozmosz rendszerben, az úgynevezett földrendszerben ugyanis a legkülönfélébb tér- és időbeli léptékű változások és váltakozások zajlanak. A Földhöz képest almahéj-vékonyságú légkörben sincs ez másképp.
A legelemibb tényezők, amin egy valósághű klímamodellnek alapulnia kellene, a következők:
1. a Nap a Földet egyenlőtlenül süti,
2. a Föld forog;
3. a földrendszert kívülről (a napműködésből és a galaktikus sugárzásból eredően) és belülről (a földmagból és a földköpenyből kiindulva) különféle behatások érik;
4. a földfelszínt H2O (víz, jég, pára, felhőzet) borítja.
Olyan egyszerű dolgokról van szó, mint hogy a Nap a nappali oldalon süt, és éjjelente a hő kisugárzódik, továbbá, hogy a Nap nyáron jobban süt, mint télen, és hogy a napsütés váltakozása az egyenlítő mentén félnaponta történik, a pólusok mentén pedig félévente. A földforgásról nem árt tudni, hogy a Föld forgástengelyének szögsebességvektora – így a tengely helyzete és a forgásidő is – folyton változik: a hetvenes évektől a naphossz összességében rövidülőben van. A víz jelenléte pedig lokális, regionális és globális léptékben is hatékonyan képes mérsékelni a szélsőséges felmelegedések és lehűlések hatását. A múlt éghajlatváltozásainak geológiai vizsgálata és a végbemenő Nap-Föld fizikai folyamatok tanulmányozása egyaránt nagyfokú alázatosságra int.
A világban 2023 folyamán egymást érik az aggasztó fejlemények.
– Az európai akadémiák földgáz-ellenes nyilatkozatot adtak ki.
– Az Európai Parlament június 1-én egy kilencven-valahány pontos állásfoglalást szavazott meg az Európai Unióba beszűrődő dezinformációkról.. Ennek keretében a klímaváltozás természeti okairól, az EP a most elfogadott határozatának 38. pontjában külső (tehát orosz és vagy kínai) eredetű dezinformációnak tartja. A 39. pontban az EP az eltérő nézeteket be akarja tiltani. A 40. pont szerint a tévtanokat hirdetőket pénzügyileg is el kell lehetetleníteni, a 41-edikben pedig cenzúrázásra szólítja fel a közösségi-média platformokat.
Ami Magyarországot illeti, 2023. július 28-án az Európai Bizottság jóváhagyta a klímasemleges gazdaságra való átállásra irányuló, 880 milliárd forint összegű magyar programot. Vegyük azonban észre, hogy maga a klímasemleges gazdaságra való törekvés az alapprobléma, hiszen a klímát nem is tudjuk befolyásolni!