Első Jugoszlávia az 1918 és az 1941 közötti államalakulatot nevezik így. Ez valamivel kisebb volt mint a második Jugoszlávia (A Szlovén tengerpart, Isztriai-félsziget, Fiume és egyes szigetek nem képezték részét). Ezt az államalakulatot Régi Jugoszláviának nevezték.
JUGOSZLÁVIA FELOSZTÁSA A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN
Második Jugoszlávia az 1945 és 1991 közötti államalakulat ezt az időszakot Titoi Jugoszlávia névvel is illetjük
JUGOSZLÁVIA NEMZETI ÖSSSZETÉTELE TITO IDEJÉN
Harmadik Jugoszlávia, azaz Kis-Jugoszlávia, az 1991–2003 közötti államalakulat. Lényegében véve ez a Második Jugoszlávia maradéka Szerbia és tartományai, valamint Montenegró. Az állam jogutóda Szerbia és Montenegró (Državna Zajednica Srbija i Crna Gora), amely 2006. május 21-ig létezett, amikor is Montenegró deklarálta függetlenségét.
A SZÉTESÉS FOLYAMATA
Szlovénia és Horvátország 1991. június 25-én, Macedónia 1991. szeptember 8-án, Bosznia-Hercegovinapedig 1992. március 1-jén kiáltotta ki függetlenségét. A két utolsó köztársaság, Szerbia és Montenegró1992. április 27-én hivatalosan is megalakította a két tagra redukálódott Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amely 2003. február 4-én átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé. 2006. június 3-án Montenegró is kikiáltotta függetlenségét, így a kéttagú államszövetség is megszűnt, majd a magára maradt Szerbia is kinyilvánította önállóságát 2006. június 5-én. Végül a még Jugoszláviában, Szerbián belül létrehozott két autonóm tartomány egyike, Koszovó is kikiáltotta függetlenségét 2008. február 17-én. A történelmi Jugoszláviának tehát összesen hét utódállama van: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró, Szerbia és Szlovénia.
I. SÁNDOR, JUGOSZLÁV KIRÁLY
II. PÉTER, JUGOSZLÁV KIRÁLY
JOSIP BROZ TITO, JUGOSZLÁVIA ELNÖKE
Jugoszláv miniszterelnökök
- Stojan Protić (1918–1919)
- Ljubomir Davidović (1919–1920)
- Stojan Protić (1920)
- Milenko Vesnić (1920–1921)
- Nikola Pašić (1921–1924)
- Ljubomir Davidović (1924)
- Nikola Pašić (1924–1926)
- Nikola Uzunović (1926–1927)
- Velimir Vukićević (1927–1928)
- Anton Korošec (1928–1929)
- Petar Živković (1929–1932)
- Vojislav Marinković (1932)
- Milan Srškić (1932–1934)
- Nikola Uzunović (1934)
- Bogoljub Jevtić (1934–1935)
- Milan Stojadinović (1935–1939)
- Dragiša Cvetković (1939–1941)
- Dušan Simović (1941)
- Dušan T. Simović (1941. április 12/13. – 1942. január 12.)
- Slobodan Jovanović (1942. január 12. – 1943. június 26.)
- Miloš Trifunović (1943. június 26. – 1943. augusztus 10.)
- Božidar Purić (1943. augusztus 10. – 1944. július 8.)
- Ivan Šubašić (1944. július 8. – 1945. január 30.)
- Drago Marušić (1945. január 30. – 1945. május 7.)
- 1945–1953 Ivan Ribar
- 1953–1980 Josip Broz Tito
- 1980–1980 Lazar Koliševski
- 1980–1981 Cvijetin Mijatović
- 1981–1982 Sergej Kraigher
- 1982–1983 Petar Stambolić
- 1983–1984 Mika Špiljak
- 1984–1985 Veselin Đuranović
- 1985–1986 Radovan Vlajković
- 1986–1987 Sinan Hasani
- 1987–1988 Lazar Mojsov
- 1988–1989 Raif Dizdarević
- 1989–1990 Janez Drnovšek
- 1990–1991 Borisav Jović
- 1991 Stjepan Mesić
- 1991–1992 Branko Kostić
- 1992–1992 Branko Kostić
- 1992–1993 Dobrica Ćosić
- 1993 Miloš Radulović
- 1993–1997 Zoran Lilić
- 1997 Srđa Božović
- 1997–2000 Slobodan Milošević
- 2000–2003 Vojislav Koštunica
- 2003 Vojislav Koštunica
- 2003–2006 Svetozar Marović