Magyar Gallup Intézet kutatása szerint a megkérdezettek nagyjából 50%-a idegenkedik a cigányoktól. A közvéleménykutató azt a kérdést tette fel, hogy a cigányokról milyen tulajdonságok jutnak eszébe: a megkérdezettek 70%-a mondta azt, hogy a cigányok munkakerülők, piszkosak, koszosak, büdösek, sokat hazudnak, lusták, primitívek és erkölcstelenek.
A megkérdezettek 90%-a értett egyet azzal, hogy a cigányok problémái megoldódnának, ha elkezdenének dolgozni. A válaszadók 80%-a azt mondta, hogy a cigányokat rá kellene szoktatni arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a magyarok. A megkérdezettek 70%-a értett egyet azzal, hogy a cigányok vérében van a bűnözési hajlam, és 60 %-uk mondta azt, hogy mindenkinek joga van olyan iskolába járatni a gyerekét, ahová nem járnak cigányok.
A cigányok Indiából származó népcsoport, amely a 13–15. században vándorolt be Európába. Magyar Királyságterületén a cigányok 1417-ben jelentek meg.
Önmagukat romani nyelven rom-nak, illetve néha kalo, kale, manus vagy sinti néven nevezik. A magyarországi vándorcigányok néhol manusnak is nevezik magukat.Magyarul ezenkívül szinonimaként használatos a népcsoport elnevezésére a roma kifejezés.
Magyarországon jelentős csoportok, illetve általában a cigányok nagy része azonban továbbra is cigánynak nevezik magukat.Természetesen a cigány szó a magyar nyelv és irodalom része, amelynek helye van a magyar és a cigány kultúrában is, és erősen vitatott, hogy mennyire cserélhető fel erőszakkal egy idegen nyelv vele megegyező jelentésű szavával.
A legnagyobb lélekszámú cigány kisebbség csoportjai a következő európai országokban találhatóak:
Törökország: 5 millió
Románia: 2,5 millió
Spanyolország: 1,5 millió
Franciaország: 1,3 millió
Magyarország: 1 millió
Bulgária: 850000
Szlovákia: 550000
Szerbia: 147604
Görögország: 300000
Észak-Macedónia: 240000
Csehország: 300000
Olaszország: 160000
Németország: 110000
Oroszország: 180000
Egyesült Királyság: 90000
Ukrajna: 50000
Bosznia-Hercegovina: 100000
Koszovó: 40000
A cigányok legfőbb etnikai csoportjai:
Gitanók vagy kalók (spanyol cigányok) – Spanyolország, Portugália, Dél-Franciaország, Észak-Afrika
Szintók (mánusok, német cigányok) – Nyugat-Európa, Olaszország, Közép-Európa, Észak-Európa
Jenisek (a vándorlók népe, svájci cigányok) Svájc és Nyugat-Európa
Gábor cigányok (kalapos gáborok) Erdély és Kelet-Európa
Romnicselek (brit cigányok) – Egyesült Királyság, Észak-Amerika
Vlax cigányok (oláhcigányok): kelderások, lovárik, csurárik, macsvaják stb. – Délkelet-Európa, Kelet-Európa, Közép-Európa, Amerikai Egyesült Államok
Magyar cigányok – Kárpát-medence
Vendcigányok – Muravidék, Szlovénia
Beások (rudárik) – Közép-Európa, Brazília
Arliják (horahánók, török cigányok) – Délkelet-Európa, Törökország
Bosák (örmény cigányok) – Törökország
Domok (arab cigányok) – Észak-Afrika, Közel-Kelet
Lúrok és gorbatok (iráni cigányok) – Irán
Luli cigányok – Közép-Ázsia
A magyarcigányok avagy a romungrók közé tartozik a magyarországi cigányok többsége, mintegy kétharmada. Magyarország szinte minden jelentősebb településén élnek, és a Kárpát-medence több más magyarlakta vidékén (Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld) is laknak. Külföldön önmagukat magyarnak vallják, míg szülőföldjükön általában cigányok, akik megkülönböztetik magukat a nem cigányoktól azaz a gádzsóktól. A magukat magyarcigánynak nevező csoportnak közismert a lovári nyelvű romungro megnevezése, de ugyanakkor a csoport mint muzsikus cigány is ismert.
Mária Terézia 1761. november 13-án rendeletében megtiltotta a cigány nép elnevezésének további használatát és az új elnevezésüket tette kötelezővé: újlakosok, újmagyarok, újparasztok. 1767. november 27-én megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát. Elrendelte az újparasztok félévenkénti összeírását, megtiltotta és büntette a döghúsevést.
II. József igyekezett erőteljes törvényi szabályozással letelepíteni őket – részleges sikerrel. A 18-19. században áttértek a magyar nyelv használatára. A magyar anyanyelvűvé vált romungrókból alakult ki tehát a magyarcigányok hagyományos nagy csoportja.
Alapvetően fémművességgel, szórakoztatással, jóslással, pénzért meséléssel, de akár kémkedéssel is foglalkoztak. Erre utalnak a nevek is: Rézműves, Orsós, Kolompár, Kalányos. Egy másik jellemző foglalkozásukká vált a régiség-, ékszer-, használtcikk- és a színesfém-kereskedelem. Régen sokan szegkovácsok, vályogvetők voltak, egyesek ma is a körhintásmesterséget űzik. A kalányos cigányok főként a famunkák szakértői voltak. A paraszti háztartásokban szükséges faeszközöket, szerszámokat készítették (kanál, orsó, teknő, vályú, seprű, a juhászatokban a tejfeldolgozáshoz szükséges eszközök) és ezeket árusították a lakóhelyüktől 25 kilométeres körzetben levő falvakban.
A cigánybűnözés jelentéssűrítő szóösszetétel, amely egyrészt a cigányok által elkövetett bűncselekményeket jelöli, másrészt azokat a bűncselekményfajtákat, amelyeket főképp cigányok követnek el. A mai magyar társadalmi közvélekedésben is gyakori a cigányok és a bűnözés fogalmának szoros összekapcsolása, egy 2008 nyarán készült reprezentatív felmérés szerint a magyarok 90%-a szerint van cigánybűnözés.
A kriminalisztika és szociológia jelenlegi álláspontja szerint a cigányság empirikus alapon feltételezett magasabb bűnelkövetési mutatói nem közvetlenül származásukkal, hanem a körükben gyakran tapasztalható halmozottan hátrányos helyzettel függenek össze. A cigányoknak elkülönült csoportlétük, kulturális rendszerük van, így többnyire elutasítják a hivatalos igazságszolgáltatást, bizalmatlanok a jogrenddel szemben. A cigányok között a rokonsági kötelék meghatározó jelentőségű és a magántulajdon fogalma és tisztelete elmarad a többségi társadalom mögött.
Cigány színművészek:
Csányi Sándor színművész
Csányi Dávid színművész
Csiki Júlia (1923–1991) operaházi balerina
Farkas Dénes színművész
Farkas Franciska színésznő
Hegyi Aranka (1855–1906) színművész
Hollai Kálmán színművész
Jónás Judit színművész
Szegedi Dezső színművész
Nyári Oszkár színművész
Danis Lídia színművész
Vadász Gábor színművész
Cigány zenészek:
Babári József (1893–?) hegedűművész
Babos Gyula (1949–2018) jazzgitáros
Bacsik Elek (1926–1993) jazzgitáros, jazzhegedűs, multiinstrumentalista
Balázs János (1988) zongorista
Balogh János (1802–1876)
Banyák Kálmán (1927–1993) hegedűművész
Barna Mihály cigány hegedűs, II. Rákóczi Ferenc udvari muzsikusa (17.sz–1730-as évek)
Bihari János (1764–1827)
Bobe Gáspár Ernő (1924–1993) prímás
Boross Lajos (1925-2014) Kossuth-díjas zenekarvezető prímás
Cinka Panna (1711–1772)
Cziffra György (zongoraművész) (1921–1994) világhírű zongoraművész
Csányi „Matyi” Mátyás (eredeti nevén Csányi Ernő, 1929–1980) jazzhegedűs és gitáros
Csík Gusztáv jazzmuzsikus
Dankó Pista (1858–1903) a magyar zeneművészet világhírű prímása, dalköltő
Darázs Miska (1842–1892) a Dunántúl híres prímása
Déki Lakatos Sándor idősb (1945–)
Déki Lakatos Sándor ifjabb (1966–)
Erdélyi Náci (1845–1893) prímás, szegedi cigánykirály, aki 1886-tól zenélt Amerikában hírességeknek
Fátyol Károly (1830–1888) gordonkaművész, Nagykároly szülötte, és halottja
Farkas Jenő (1899–1949) I. Ferenc József utolsó primása
Hamza Miska (1845–1916) nagyváradi első zenekarvezető, prímás
Horváth „Patkány, Kispatkány” Dezső (1931–2005) jazzgitáros
Horváth Elemér (1920–1978) hegedűművész
Horváth „Kati, Kathy” Lajos (1924–1980) jazzgitáros, hegedűművész
Horváth „Patkány” Sándor (1923–1977) jazzgitáros
Járóka Sándor, id. (1922–1984)
Ifj. Járóka Sándor (1954–2007)
Jávori Vilmos jazzdobos, zenepedagógus
Kállai Kiss Ernő (1939-) Kossuth-díjas és Liszt-díjas klarinétművész
ifj. Kállai Kiss Ernő zenekarvezető prímás
Kokas Pál prímás, festő
Kondor Ernő (1881–1951) dalszerző, a magyar kabaré alapítója (1907. március 2 – Bonboniérre)
Kovács Gábor (1841–1882) prímás, József kir. herceg udvari zenésze
Kosta Lukács (1943–1993) jazzgitáros
Lakatos Erika (1964-) dzsesszénekes
Lakatos Sándor (1924-1994) prímás, zenekarvezető
Lendvai Csócsi Jenő (1946-2012) prímás, hegedűművész
Lendvai Csócsi József (1944-) hegedűművész, a 100 Tagú Cigányzenekar főprímása
Roby Lakatos, hegedűművész
Lugosi Tibor (1950–) klarinét és tárogató előadóművész
Tony Lakatos, jazzszaxofonos
Lukács Tibor (1956–) prímás
Magyari Imre id. (1894–1940) korának egyik leghíresebb prímása volt
Magyari Imre ifjabb (1924–1980) hegedűművész, zeneszerző
Mocsár Gyula (1905-1991) cimbalmos, hegedűművész
Oláh Kálmán (1910–1990) prímás
Pege Aladár (1939–2006) világhírű jazzbőgős, klasszikus bőgős
Pongrácz Lajos (1844–1915) prímás, kolozsvári első zenekarvezető, Rudolf trónörökös házizenésze
Puka Károly (1963-) hegedűművész, zenekarvezető, prímás
Radics Béla Jenő (1917–1982) prímás
Radics Béla (cigányprímás) (1867–1930) prímás, nótaszerző, korának ismert zenekarvezetője volt
Radics Gábor (1906–1971) jazzhegedűs
Radics Vilmos (1841–1895) prímás, miskolci, majd fővárosi első zenekarvezető
Raduly Mihály jazz-zenész, szaxofonos
Rácz Laci (1867–1943) „A prímáskirály”, aki amerikai körútjain vált igazán híressé
Rácz Aladár (1886–1958) világhírű, Kossuth-díjas cimbalomművész, Igor Stravinsky és Ernest Ansermet barátja
Rigó Jancsi (1858–1927) prímás, aki a Chimay hercegnővel történt házassága kapcsán lett világhírű
Sárközi Ferenc, „Kossuth cigány hadnagya”
Szirmai Kálmán (1934–2008) jazz gitáros, a szocializmus alatt Luxembourg-ba emigrált
Salasovics Dezső
Suha Balogh József (1913–1974) hegedűművész, zeneszerző, cigányprímás
Szakcsi Lakatos Béla (1943–2022) Kossuth-díjas jazz-zongorista
Szalai Antal (1947-) Liszt-díjas hegedűművész, zenekarvezető, prímás
